felmérés;Publicus;

Az év eleji tüntetések óta együtt mozdul az ellenzék

- Közös EP-lista: bíztak benne, de már nem hiszik

Az EP-választás előtt kölcsönösen kiszeretnek egymásból a balpártok és Jobbik szimpatizánsai – legalábbis egy friss Publicus-felmérés szerint.

Hasadni látszik az EP-kampányban a választói tudat, erre jutott a Népszava megbízásából kutató Publicus Intézet. Januárban az emberek 59 százaléka, februárban pedig már 63 százaléka, azaz majdnem 5,2 millió választó gondolta azt, hogy sikeresebb lenne az ellenzék, ha közös listával mérkőzne meg a Fidesszel az európai parlamenti választáson. Ennek ellentmondani látszik egy másik számsor: mindeközben ugyanis egyre kevesebben értenek egyet azzal, hogy legyen közös lista – januárban a választók 52 százaléka, februárban viszont már csak 47 százaléka gondolta így.

A látszólagos ellentmondás oka kettős. Egyrészt a Fidesz mozgósította táborát, márpedig a kormánypárt szavazóinak kétharmada utálja el a közös listát – épp annak vélt hatékonysága okán. Ez az egységes ellenérzés pedig érdemben befolyásolja a teljes népesség körében végzett mérés eredményét. Másrészt akad egy ellenzéki ok is, mégpedig a Jobbik pozíciójának megváltozása – hiszen a párt bejelentette, senkivel nem akar közös listára menni. A döntés hatása továbbgyűrűzött az ellenzéki térfélen.

Példának okáért a Demokratikus Koalícióban (DK) komoly vita folyt arról, hogy a Gyurcsány Ferenc pártja – két befutónak tetsző helyért cserébe csatlakozzon a szocialisták „nyitott listájához”. Miután kiderült, hogy a Jobbik nem az LMP-vel egységben fut neki az EP-választásoknak, a tömbösödési kényszer alábbhagyott, és a DK külön névsorral indul – élén pártelnök feleségével, Dobrev Klárával. Hogy mekkora szerepe van a jelenlegi folyamatokban a „külön utasságról” szóló döntésnek, illetve a kormánymédia lejárató hadjáratának, arról csak találgatni lehet, de úgy tűnik: a balpártok és a Jobbik szimpatizánsai egyaránt elkezdtek távolságot tartani. Például arra a felvetésre, fontos-e, hogy a Jobbik ne olvadjon be a baloldali formációk közé, a többi ellenzéki párt támogatói 55-62 százalék közötti arányban mondtak igent, miközben ez a szám a Jobbik híveinek körében 49 százalék volt. Azzal az állítással pedig, hogy a Jobbiknak részt kell vennie az ellenzéki összefogásban akkor, amikor belpolitikai tétje van a meccsnek, az EP-választáson viszont nyugodtan indulhat külön, a párt szavazóinak 66 százaléka értett egyet. Ez az arány annak ellenére alakult így, hogy a Jobbik támogatóinak mintegy 70 százaléka hiszi: pártja a külön indulással felmorzsolja annak a lehetőségét, hogy az ellenzék megszorítsa a Fideszt, esetleg több mandátumot szerezzen, mint a kormánypárt.

PénzérzetEgy felmérés szerint igenis befolyásolja a pártpreferencia azt, hogy ki mit gondol arról, mennyi uniós támogatást kap egy évben Magyarország. A Fidesz-szavazók majdnem harmada nem tudja mekkora összegről van szó. 14 százalékuk mélyen alulbecsüli, évi 300-400 milliárd forintra tippelve. A valós nagyságrendet, az évi mintegy 2 ezer milliárdot, 36 százalékuk érzi helyesen, és mintegy ötödük hiszi, hogy a dotáció még a 6 ezer milliárd forintot is meghaladja. A legbőkezűbbnek az MSZP szimpatizánsai tarják az EU-t: e kör mintegy fele saccolja több mint 6 ezer milliárdosra a közösségi támogatást. A többi ellenzéki párt körében a durván túlértékelők aránya 40 százalék. A valóságot legjobban a jobbikosok érzékelik, majdnem háromnegyedük tudja, mennyi az annyi. N. B. Gy.

A Párbeszéd kongresszusának minden küldötte azt támogatta, hogy Jávor Benedek legyen a párt európai parlamenti képviselője - jelentette be Karácsony Gergely társelnök a tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón.