Közös EP-lista: bíztak benne, de már nem hiszik

Publikálás dátuma
2019.02.25 06:00
Az év eleji tüntetések óta együtt mozdul az ellenzék
Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Az EP-választás előtt kölcsönösen kiszeretnek egymásból a balpártok és Jobbik szimpatizánsai – legalábbis egy friss Publicus-felmérés szerint.
Hasadni látszik az EP-kampányban a választói tudat, erre jutott a Népszava megbízásából kutató Publicus Intézet. Januárban az emberek 59 százaléka, februárban pedig már 63 százaléka, azaz majdnem 5,2 millió választó gondolta azt, hogy sikeresebb lenne az ellenzék, ha közös listával mérkőzne meg a Fidesszel az európai parlamenti választáson. Ennek ellentmondani látszik egy másik számsor: mindeközben ugyanis egyre kevesebben értenek egyet azzal, hogy legyen közös lista – januárban a választók 52 százaléka, februárban viszont már csak 47 százaléka gondolta így.
A látszólagos ellentmondás oka kettős. Egyrészt a Fidesz mozgósította táborát, márpedig a kormánypárt szavazóinak kétharmada utálja el a közös listát – épp annak vélt hatékonysága okán. Ez az egységes ellenérzés pedig érdemben befolyásolja a teljes népesség körében végzett mérés eredményét. Másrészt akad egy ellenzéki ok is, mégpedig a Jobbik pozíciójának megváltozása – hiszen a párt bejelentette, senkivel nem akar közös listára menni. A döntés hatása továbbgyűrűzött az ellenzéki térfélen.
Példának okáért a Demokratikus Koalícióban (DK) komoly vita folyt arról, hogy a Gyurcsány Ferenc pártja – két befutónak tetsző helyért cserébe csatlakozzon a szocialisták „nyitott listájához”. Miután kiderült, hogy a Jobbik nem az LMP-vel egységben fut neki az EP-választásoknak, a tömbösödési kényszer alábbhagyott, és a DK külön névsorral indul – élén pártelnök feleségével, Dobrev Klárával. Hogy mekkora szerepe van a jelenlegi folyamatokban a „külön utasságról” szóló döntésnek, illetve a kormánymédia lejárató hadjáratának, arról csak találgatni lehet, de úgy tűnik: a balpártok és a Jobbik szimpatizánsai egyaránt elkezdtek távolságot tartani. Például arra a felvetésre, fontos-e, hogy a Jobbik ne olvadjon be a baloldali formációk közé, a többi ellenzéki párt támogatói 55-62 százalék közötti arányban mondtak igent, miközben ez a szám a Jobbik híveinek körében 49 százalék volt. Azzal az állítással pedig, hogy a Jobbiknak részt kell vennie az ellenzéki összefogásban akkor, amikor belpolitikai tétje van a meccsnek, az EP-választáson viszont nyugodtan indulhat külön, a párt szavazóinak 66 százaléka értett egyet. Ez az arány annak ellenére alakult így, hogy a Jobbik támogatóinak mintegy 70 százaléka hiszi: pártja a külön indulással felmorzsolja annak a lehetőségét, hogy az ellenzék megszorítsa a Fideszt, esetleg több mandátumot szerezzen, mint a kormánypárt.

Pénzérzet

Egy felmérés szerint igenis befolyásolja a pártpreferencia azt, hogy ki mit gondol arról, mennyi uniós támogatást kap egy évben Magyarország. A Fidesz-szavazók majdnem harmada nem tudja mekkora összegről van szó. 14 százalékuk mélyen alulbecsüli, évi 300-400 milliárd forintra tippelve. A valós nagyságrendet, az évi mintegy 2 ezer milliárdot, 36 százalékuk érzi helyesen, és mintegy ötödük hiszi, hogy a dotáció még a 6 ezer milliárd forintot is meghaladja. A legbőkezűbbnek az MSZP szimpatizánsai tarják az EU-t: e kör mintegy fele saccolja több mint 6 ezer milliárdosra a közösségi támogatást. A többi ellenzéki párt körében a durván túlértékelők aránya 40 százalék. A valóságot legjobban a jobbikosok érzékelik, majdnem háromnegyedük tudja, mennyi az annyi. N. B. Gy.

Frissítve: 2019.02.25 06:00

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.