Előfizetés

Maszkot kapott a Szabadság-szobor: évi 13 ezer magyar halálára emlékeztet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.26. 10:20

Fotó: Greenpeace
Tiszta levegőt követel a kormánytól és a főváros vezetésétől a Greenpeace, óriási transzparenst és pormaszkot akasztottak a Szabadság-szoborra.
Hatalmas „Tiszta levegőt!”-feliratot függesztettek ki Greenpeace-aktivisták budapesti Szabadság-szoborra. A tizenegy méter magas transzparenssel azt üzenik: tarthatatlan, hogy évente mintegy 13 000 magyar hal meg a légszennyezés miatt, mégsem intézkedik hatékonyan sem a kormány, sem a városvezetés. A környezetvédő szervezet szerint az Európai Unióban a legegészségtelenebb levegőjű országok közé tartozunk, Bulgária után hazánkban a legrosszabb a helyzet - a témában tanúsított kormányzati passzivitás miatt pedig már az Európai Bíróság előtt kell felelnünk.
A probléma súlyosságát a fővárosi lakosság is érzi. A budapestiek egyértelműen a légszennyezettséget tartják a legnagyobb környezetvédelmi problémának

– derül ki a Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet által 2018. november 24. és december 10. között lekérdezett közvélemény-kutatásból, melyet a budapesti lakosságra reprezentatív 800 fős mintán, személyes adatfelvétellel végeztek.

Fuldoklik a szmogtól Budapest lakossága

A válaszokban toronymagasan a legtöbbször (28 százalék ) a levegő szennyezettsége került elő. Az összes említésnek közel harmadát tette ki olyan válasz, amely az autók által kibocsátott káros anyagokkal, a szmoggal, a büdös vagy fojtogató levegővel, a gyárak füstjével vagy általában a szállóporral volt kapcsolatban. A légszennyezettség ügye hatalmas fölénnyel végzett a legnagyobb környezetvédelmi problémák között akkor is, amikor előre megadott lehetőségek közül kellett kiválasztani a három legfontosabb budapesti környezetvédelmi problémát. A budapestiek 72 százaléka sorolta a légszennyezettséget a három legfontosabb környezetvédelmi probléma közé Budapesten. A válaszadók 40 százaléka továbbá kifejezetten első helyen említette a levegő rossz minőségét.
„Azt várjuk a kormánytól és a településvezetőktől, hogy sürgősen lépjenek fel a légszennyezettség csökkentése érdekében. Elfogadhatatlan számunkra a területért felelős agrárminiszter minapi kijelentése, mely szerint hazánk 2030-ra fog megfelelni a légszennyezésről szóló uniós előírásoknak. Ez azt jelentené, hogy még további 11 évig mérgező levegőt kéne belélegezniük a magyaroknak. A miniszter kijelentése különösen felháborító annak tükrében, hogy az EU-s határértékek eleve jóval engedékenyebbek az Egészségügyi Világszervezet által biztonságosnak tekintetteknél” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A Greenpeace Magyarország a lakosság egészségének védelmében a fővárosi vezetésnek címzett petíciót indít a www.greenpeace.hu/levego oldalon. 
A kezdeményezés célja, hogy a főváros 2026. szeptember 1-ig fokozatosan tiltsa ki a dízelautókat és más szennyező járműveket Budapestről, valamint vonja ki a dízelüzemű BKV-buszokat, és fokozottan segítse a fenntartható közlekedés terjedését, fejlődését a fővárosban.

A szervezet szerint sürgős cselekvésre van szükség, ugyanis a trendek riasztóak: 2005-ről 2017-re megduplázódott az egészségünkre legkárosabb dízeljárművek száma és aránya Magyarországon, továbbá az autók átlagéletkora is megugrott. 

Túllép minden határon

A légszennyezettség a közel két milliós fővárosban érinti a magyar lakosságot a legnagyobb arányban. A levegőben található parányi részecskék (PM10, PM2,5) növelik a szívroham, a trombózis és a tüdőrák kockázatát. PM10-ből egy évben maximum 35 nap lehet túllépni a határértéket (uniós előírás). Ehhez képest 2018-ban PM10-ből minden 4. nap határérték feletti szennyezettséget mértek a budapesti Széna téri mérőállomáson. A helyzet nem javult 2019-ben sem: február 24-ig Csepelen már 20 nap, a budapesti Széna téren 23 nap mértek határérték-túllépést, Miskolcon pedig már most februárban elértük az éves határérték-túllépési limitet. Ugyancsak aggasztó a helyzet a nitrogén-oxidok esetében, amelyek légzőszervi károsodásokat, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak. Míg nitrogén-dioxidból (NO2) évente 18-nál többször nem léphető túl az órás határérték, a budapesti Teleki téren 2018-ban 230 alkalommal léptük túl a magyar határértéket. 2019-ben február 24-ig bezárólag a budapesti Kosztolányi Dezső téren 23, a Teleki téren 21 alkalommal léptük túl az órás határértéket - írja közleményében a Greenpeace.

Kapcsolódó
Maszkot húztak a szabadság szoborra

Gyöngyösi Márton esélyes az EP-lista első helyére

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2019.02.26. 08:15

Fotó: Vajda József / Népszava
A Jobbik elnöksége hamarosan, még ezen a héten összeállítja az EP-választásra a párt listáját, ami egy szélesebb körű fórum, az országos választmány „véleményezése és jóváhagyása” után válik hivatalossá – közölte kérdésünkre Gyöngyösi Márton, a párt elnökhelyettese és parlamenti frakcióvezetője. Reméli, hogy a választmány „záros határidőn belül”, már a jövő héten meghozza döntését a lista összetételéről. Lapunk információi szerint több mint valószínű, hogy a jobbikos EP-lista vezetője maga Gyöngyösi Márton lesz. A frakcióvezető elmondta, hogy részt vett a jelöltek meghallgatásában, a Jobbik EP-programjának megalkotásában is vezető szerepet vállalt, egyébként is a külügyi vonalat viszi pártjában. - Nem véletlen tehát, hogy listavezetőként szóba kerül a nevem – jegyezte meg. Ugyanakkor azt, hogy valóban ő szerepel-e a Jobbik listájának első helyén, „sem megerősíteni, sem cáfolni” nem kívánja a végleges döntés előtt. Az előző EP-választáson a Jobbik három képviselői helyet szerzett. Mára egyedül Balczó Zoltán maradt. A kémbotrányba keveredett Kovács Béla – miután vádat emeltek ellene – kilépett a pártból. Morvai Krisztinát, akivel politikai ellentétek alakultak ki, a Jobbik szerette volna visszahívni, ő azonban megtartotta mandátumát. A Jobbikot a pártszakadáson kívül az Állami Számvevőszék büntetései is gyengítették, ezek összege – a költségvetési elvonásokkal együtt – az 1 milliárd forinthoz közelít. Sneider Tamás pártelnök ennek ellenére nemrég arról beszélt, hogy a Jobbiknak akár négy mandátuma is lehet a májusi EP-választáson. Az Európai Parlament mandátumbecslése szintén azzal számol, hogy a Jobbik négy képviselőt küldhet majd Brüsszelbe. Egyebek mellett erre alapozva Gyöngyösi Márton is azt mondta lapunknak, hogy négy képviselői hellyel lenne elégedett. A kormánypárti Origó hétfőn felidézte, hogy Gyöngyösi milyen antiszemita kijelentéseket tett azon a 2013-ban tartott „anticionista” demonstráción, amit a Jobbik a Zsidó Világkongresszus budapesti tanácskozásához időzített. A frakcióvezető erre külön nem akart reagálni. Helyette figyelmünkbe ajánlotta a Válaszonline.hu-nak adott nyilatkozatát, amely általánosságban tartalmazza az álláspontját a témáról. A hivatkozott interjúban elismerte, hogy a Jobbik korábban tudatosan játszott rá a rasszista, antiszemita érzésekre. - Se többet, se kevesebbet nem tettünk annál, mint amit ma tesz a Fidesz. A különbség annyi, hogy mi ennek a pusztító voltát felismertük és meghaladtuk – jelentette ki Gyöngyösi Márton.

Még nincs neve az új szervezetnek

A Jobbik szombati rendkívüli kongresszusán a küldöttek módosították az alapszabályt: a párt felkészül arra az eshetőségre, hogy az ÁSZ-büntetés visszafizetésére nem kap részletfizetési lehetőséget, nem jut hozzá az áprilisban esedékes költségvetési támogatáshoz, végül pedig az állam felszámolási eljárást indít ellene. A Jobbik ebben az esetben egy új szervezetbe készül átmenteni a tagságát. Az alapszabály szövegszerű módosítását előbb beadják a bíróságra, és csak azt követően, annak elfogadása után hozzák nyilvánosságra – tájékoztatta lapunkat Szabó Gábor pártigazgató. Az új szervezetnek még nincs neve. A kongresszuson arról sem született döntés, hogy mindenképpen létrehozzák-e a szervezetet. A pártigazgatót idézve: „most csak a jogi lehetőségét teremtettük meg ennek”. Pillanatnyilag úgy néz ki, a Jobbik kénytelen lesz „nulla forintból” nekivágni az EP-kampánynak. Szabó Gábor kérdésünkre elmondta, hogy a végleges helyzet ismeretében „közösségi finanszírozás beindítását” tervezik.

Havonta százmilliót kaszál Schmidt Mária cége az agrártárca költözésén

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.26. 08:12
Schmidt Mária
Fotó: Népszava
A kormány saját kormánybiztosának vállalkozásától bérli a minisztérium székházát, de bombaüzletnek tűnik a helyi parkolás is.
Havonta nettó 101 millióért, így évente több mint 1,2 milliárd forintért bérli az Orbán-kormány a saját kormánybiztosának, Schmidt Máriának ingatlancégétől a belváros legfrekventáltabb részén található irodaházat, ahová 2021-ig átköltöztették az Agrárminisztériumot – derült ki a szerződésből, amit a hvg.hu-nak sikerült megszereznie. 
Az irodaházat a kormánybiztos érdekeltségébe tartozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (röviden: a BIF) üzemelteti. A tőzsdén jegyzett, milliárdos ingatlanhasznosító társaság fő részvényese a Pió-21 Kft., amely teljesen családi cég: a többségi tulajdonosa Schmidt Mária mellette lányának, Ungár Annának és fiának, Ungár Péter LMP-s képviselőnek van részesedése. Így az ingatlanbiznisszel végül a kormánybiztos és ellenzéki képviselő fia jár jól.

Titokban költöztek, nyilatkozni sem akartak

 A lap emlékeztet rá, nem jelentették be előre, hogy évekre ide költözik a tárca, de sikerült megtudniuk hogy a minisztérium munkatársai javában hurcolkodtak át a Duna-parthoz közeli épületbe. 
Bár a kért adatok közérdekűnek számítanak, az újságnak azért is szabályosan harcolnia kellett, hogy megismerhesse a szerződést.

miután a minisztérium passzolt, a bérletet intéző kormányszervhez fordultak, mikor itt sem kaptak választ, pert indítottak az adatokért a Fővárosi Törvényszéken. Gulyás Gergely ezután az egyik kormányszóvivői tájékoztatón már azt mondta, hogy bírósági kényszer nélkül is kiadják az információkat, erre hivatkozva újra kikérték a dokumentumokat.  
A nagy nehezen megszerzett megállapodást ezután a lap újságírói megmutatták több – jogász, illetve ingatlanpiacon jártas – szakértőnek. A nyilatkozók politikai szál miatt valamennyien névtelenséget kérve vállalták, hogy átvizsgálják az összesen 86 oldalas dokumentumot. Egymástól függetlenül arra jutottak:
a megállapodás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, viszont a konstrukció láthatóan úgy van összerakva, hogy jól járjon vele a Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó, bérbeadó cég.

Közel 100 ezer forint egy parkolóhely

A szerződés szerint a BIF-től a kormány nemcsak a Vigadó mellett található, összesen 15 ezer négyzetméteres épületet bérelte ki, hanem a szomszédos Aranykéz Parkolóházban további 60 darab parkolóhelyet. Ezért a következő bérleti díjat fizeti a kormány:
  • az épületért négyzetméterenként, havonta 6417 Ft + áfát fizet, a teljes területre így 98,2 millió forint + áfát,
  • az Aranykéz Parkolóházban egy parkolóhely havonta 54 ezer Ft + áfa, így összesen 3,27 millió + áfa a 60 beálló egy hónapra,
  • így a havi díj 101 millió forint plusz áfa, vagyis évente több mint 1,2 milliárd forintba kerül az ingatlan bérlete.