Leváltották a Gazprom felső vezetését

Publikálás dátuma
2019.02.26. 11:59

Fotó: Evgenyi Samarin / AFP
Nyugdíjba vonul a magyarországi gázszállításokért is felelős orosz állami Gazprom alelnöke, Alekszander Medvegyev, valamint a belföldi piacokért felelős Valerij Golubjov ügyvezető. Vszevolod Cserepanovot, a gázkitermelési osztály vezetőjét pedig más fontos beosztásba helyezik.
A Reuters és az Interfax értesülései szerint Alekszander Medvegyev ezen túl az „orosz Davosként” számon tartott International Business Congress szervezésére, valamint a Zenit fociklubra összpontosíthatja energiáit. De az sem kizárt, hogy életet lehel az orosz központú "gáz-OPEC" régóta dédelgetett tervébe.
Alekszander Medvegyev
Fotó: SEFA KARACAN / AFP
A döntés váratlannak tetszik, hisz Alekszander Medvegyev évtizedek óta a Gazprom második emberének számít, aki gyakorlatilag a vállalatcsoport napi irányítási feladatait látta el. Így a lépésen állítólag a vállalat dolgozói is meglepődtek. Ugyanakkor a fejlemények lapunk forrásait nem érték váratlanul. Bár nem zárható ki, hogy Alekszej Miller elnök-vezérigazgató - akár a Kremlből érkező jelzések alapján – egy konkrét ügy miatt „rúgott ki mindenkit”, a korábban nyugati gázpiacaikat felügyelő Alekszander Medvegyev körül valójában évek óta fokozatosan elfogyott a levegő. Az ügyekre rálátó forrásunk úgy fogalmazott: az EU-val való együttműködés hívének számító alelnök terjeszkedési, fejlesztési terveit rendre keresztül húzta a politika. Ebben kiemelt szerepet játszottak a Krím-félsziget orosz elfoglalását követő uniós kereskedelmi tilalmak, ami a kétoldalú kapcsolatok tartós lehűlését hozta. Habár e kérdésekben a Gazprom-stáb is megosztott – hisz lényegében az EU tiltakozása mellett is sikerült két, Oroszországból Németországba irányuló, nagy méretű tenger alatti gázvezetéket kiépíteniük -, az elszigetelődés-hívők többségbe kerültek az állami konszernen belül. A váltás jelentőségét ugyanakkor koránt sem tartják akkorának, mint amit Alekszej Miller közel húsz évvel ezelőtti kinevezése jelentett Rem Vjahirev helyére. Így, bár Alekszander Medvegyev helyére sürgősen új, napi irányítót kell találniuk, a helyzet a magyarországi gázszállítások biztonságát rövid távon nem érinti. Alekszander Medvegyev utódjelöltjének forrásaink a „fiatalok” közül Mihail Szeredát, az igazgatótanács alelnökét, Alekszej Miller adminisztrációjának vezetőjét említették.
Szerző
Frissítve: 2019.02.26. 18:54

Megszólalt Manfred Weber a magyar kormány plakátkampánya ügyében

Publikálás dátuma
2019.02.26. 11:26

Fotó: Frank Hoermann / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance / AFP
Az Európai Néppárt (EPP) szolidaritást vár Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől - mondta Manfred Weber, az EPP európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője és EP-választási csúcsjelöltje a Der Tagesspiegel című német lap keddi számában a migrációval foglalkozó új magyar kormányzati kampánnyal kapcsolatban.
A liberális irányultságú berlini lap az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségére pályázó bajor politikus törekvéseiről szóló írásában kiemelte, hogy a magyarországi kormányzati kampány ügye választásra kényszeríti Manfred Webert. El kell döntenie, hogy hagyja-e tovább lappangani a vitát a magyar kormányfővel, vagy az egyre erősebb nyomásnak engedve, arra az álláspontra helyezkedik, hogy az EPP-nek meg kell válnia a Fidesztől, Orbán Viktor pártjától.
Egyelőre igyekszik mértékletességre bírni a Fidesz vezetőjét.
"Azt várjuk tőle, hogy viselkedjék szolidárisan az EPP-ben"

- mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy a kampány az EB jelenlegi elnökét, Jean-Claude Junckert is célozza, kiemelte:
"nem lehet, hogy egy párt az EPP-n belül ennyire keményen lépjen fel a saját, EPP-s bizottsági elnökkel szemben".

A Der Tagesspiegel a többi között hozzátette, hogy Manfred Weber a magyar kormányfőtől eltérően differenciáltan - többsíkúan, a különbségekre ügyelve - közelíti meg a migráció ügyét. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa erről elmondta, hogy "az emberekkel az utcán, egy gazdaság udvarán vagy a piacon beszélgetve mindig az illegális migráció és a biztonságérzet kérdése kerül elő elsőként".
Ezért az EP-választás kampányában világossá akarja tenni, hogy az EPP "az az erő Európában, amely gondoskodik az EU külső határának védelméről". Ugyanakkor biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy "továbbra is segítsünk védelemre szoruló embereknek, korlátozott időre és kontingensekben" - előre meghatározott létszámú csoportokban - "például az ENSZ áttelepítési programjainak keretében" - mondta Manfred Weber.
Szerző

Elnöki álmok - és a valóság

Publikálás dátuma
2019.02.26. 11:00
Sanders bevezetné az ingyenes egyetemi oktatást
Fotó: JONATHAN ALCORN / AFP
Donald Trump az Egyesült Államok legidősebb elnöke. 70 éves volt, amikor megválasztották. Ezt a rekordot is elvenné tőle a vermonti demokrata szenátor, Bernie Sanders.
„Akárcsak Martin Luther Kingnek, nekem is van egy álmom. Bízom benne, hogy ez a megosztott nemzet újra egységes lehet, mégpedig egy idős fehér ember vezetésével”. Így kommentálta műsorában az egyik legnépszerűbb amerikai tévés személyiség Bernie Sanders egy héttel ezelőtti bejelentést, miszerint ismét elnökjelölt akar lenni. Az Emmy-díjas Stephen Colbert humoristaként is ismert, szatírikus megjegyzéseit gyakran idézik, de ebben az esetben feltehetően nem viccelt. És valószínűleg az 1968-ban meggyilkolt fekete polgárjogi vezetőt sem véletlenül idézte. Martin Luther King januári születésnapja ugyanis nemzeti ünnep – és munkaszüneti nap - az Egyesült Államokban és az idén is több eseményen emlékeztek rá. Dél-Karolinában – ahol az egyik első előválasztás lesz és sok fekete szavaz – beszédet mondott Sanders is. Kétségkívül azért, mert tisztában van vele, három éve őket sem sikerült megszólítania és többek között ezért maradt alul a demokrata elnökjelöltségért vívott küzdelemben Hillary Clintonnal szemben. A nagy kérdés az, hogy lehet-e az Egyesült Államok elnöke egy olyan ember, aki esetleges beiktatásakor – 2021 januárjában - már 80. életévében lesz. Sanders egyelőre nem törődik a korával, de azon senki sem csodálkozhat, ha a kampányban gyakran előkerül ez a téma. Még akkor is, ha a vermonti szenátor – aki hosszú politikai karrierjének megkoronázásaként 1990 óta folyamatosan tagja a kongresszusnak – fiatalos lendülettel veti bele magát a küzdelembe. És nem meglepő, hogy forradalmat emleget, amit három éve kezdett, de a jövő novemberi elnökválasztásig akar beteljesíteni. Indulását bejelentve nem kertelt. „A 2016-os kampányban olyan progresszív elképzelésekkel álltam elő, amelyeket sokan túl radikálisnak tartottak. Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy ezekre nemcsak szükség van, hanem az amerikaiak többsége támogatja is őket” - írta. Bár programját még nem tette közzé, nem kétséges, hogy ebben szerepelnek majd azok a tételek, amelyek már három évvel ezelőtti kampányában is jelentős ismertséget és szimpátiát hoztak neki. Sanders fellépett a nagyobb állami szerepvállalás mellett, amit republikánus ellenfelei rögtön szocialista veszedelemnek tüntetnek fel. A szenátor persze bevallottan szocialistának tartja magát, ami – az amerikai választók szemében – haladó és emberbarát nézeteket jelent. Ennek tudható be, hogy zászlajára tűzte többek között a mindenkire kiterjedő egészségbiztosítást, valamint az ingyenes egyetemi oktatás bevezetését is. A már idézett Stephen Colbert – a forradalminak nevezett fellépést elemezve – egészen odáig jutott, hogy azt mondta: „ő nem csupán Bernie Sanders, hanem egy ősz hajú Guevara”. Hogy aztán a kubai forradalmárhoz és gerillavezérhez való hasonlítást segíti-e a vermonti szenátort, vagy éppen ritkítja híveit, az egyelőre ugyancsak kérdéses. De az biztos, hogy Sanders – már három éve is - új és friss fuvallatot hozott az amerikai politikában. Ennek következménye az is, hogy már a demokrata párti elnökjelöltségért is több olyan ellenféllel kell majd várhatóan megküzdenie, aki hozzá hasonló politikai nézeteket vall. Ugyanakkor a szenátornak nagy előnye, hogy most nincs már ott a pártját uraló Hillary Clinton és teljes kampánygépezete. Ugyancsak javára szólhat, hogy leszűrhette a vereséggel végződött „kaland” tanulságait. Tudhatja például, hogy nem csupán a fekete szavazók megnyerése nem sikerült neki 2016-ban. Problémát jelentett az is, hogy éppen a hozzá hasonló idős emberek bizalmába nem tudott kellőképpen beférkőzni. Furcsa módon éppen a fiatalok voltak a legnagyobb támogatói, miközben a női szavazókkal sem találta meg mindig a megfelelő hangot. És akkor még nem említettük, hogy utóbb bocsánatot is kellett kérnie a szervezetében történt szexuális zaklatások és visszaélések miatt, ami sok nőt visszatarthat most is attól, hogy rá szavazzon. Ezzel együtt Bernie Sanders most jól indult. Erre utal, hogy bejelentése után alig 24 óra alatt a szponzoroktól máris összegyűlt 6 millió dollár. A pénz azonban nem minden. És még az sem jelent feltétlen sikert, hogy amikor a CBS tévétársaság riportere egy interjúban megkérdezte, miben különbözik majd az új kampánya az előzőtől, röviden annyit válaszolt: „Hogy most győzünk”. Az már konkrétabb – és sok amerikai ért egyet vele -, hogy finoman szólva sincs túl jó véleménnyel a jelenlegi elnökről. Szerinte Donald Trump kóros hazudozó, ráadásul rasszista, szexista, aki úgy szerez olcsó népszerűséget, hogy félrevezeti a kisebbségeket. Akárhogyan is alakul a helyzet a jövő novemberi elnökválasztásig, az már most biztos, hogy aki figyelemmel kíséri az amerikai belpolitikát, nem fog unatkozni. Trump, Sanders és a többi szereplő gondoskodik erről. Stephen Colbert, meg a többi drukker meg álmodozhat…