Vadon Nap lesz pénteken az Állatkertben

Publikálás dátuma
2019.02.27. 11:11
Illusztráció
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A veszélyeztetett fajok védelmére kívánja felhívni a figyelmet a pénteken rendezett Vadon Napon a Fővárosi Állat- és Növénykert.
A főbejárattól indulva a kert egész területére kiterjed a többállomásos játék, amelynek egyes pontjain többek között az emberszabású majmok, a jegesmedvék, az orrszarvúk, a nagymacskák, valamint az év emlősének megválasztott hiúz védelmével, az illegális állatkereskedelem okozta problémákkal és az állatkert állatmentő tevékenységével ismerkedhetnek a látogatók.
A Varázshegyben lesz kézműves műhely és arcfestés, a Csillagtérben pedig délelőtt a Kis kamerák, nagyvadak című természetfilmet vetítik, amelyet közönségtalálkozó és a ragadozókról szóló beszélgetés követ Varga Livius zenésszel, a film főszereplőjével. Délben kezdődik az Állatok akcióban című etológiai állatbemutató, majd a Csökönyös kiselefánt és a többiek című interaktív bábelőadásra várják a közönséget.
A veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezményt 1973. március 3-án írta alá eredetileg 21 ország. Azóta 183-ra emelkedett a részes államok száma, Magyarország 1985-ben csatlakozott. Az ENSZ közgyűlése 2013-ban úgy határozott, hogy március 3-át, az egyezmény aláírásának évfordulóját a vadvilág világnapjává nyilvánítja. A washingtoni egyezmény alapgondolata, hogy az illegális kereskedelem által veszélyeztetett fajok védelméhez nem elegendő az élőhelyen, a kibocsátó országokban intézkedéseket tenni, hanem a tranzitországokban, valamint a felvevőpiacokon is szigorúan kell szabályozni a szóban forgó állatok és növények, továbbá a belőlük készült termékek kereskedelmét. Az egyezménnyel kapcsolatos intézkedések komoly eredményeket hoztak például az elefántok, az orrszarvúk, a cetek, a főemlősök, a nagymacskák, a papagájok, valamint számos hüllő és trópusi növényfaj védelmében is.
A washingtoni egyezmény listájára eddig mintegy 36 ezer, a nemzetközi kereskedelemben érintett állat- és növényfaj került fel. A jelenleg 1003 egyedet számláló, úgynevezett első függelékes fajok már a kipusztulás szélére kerültek, ezért a legszigorúbb védelem alatt állnak, az egyezmény tiltja a velük való kereskedelmet. A második függelékben szereplő fajok ugyancsak veszélyeztetettek, de állományuk nincs kritikus helyzetben, ezért az egyezmény alapján bizonyos feltételek mellett és megfelelő engedéllyel kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. A harmadik függelékben azok a fajok szerepelnek, amelyeknek egy adott országban élő állománya számít fenyegetettnek, és a védelmükhöz nemzetközi összefogásra van szükség. 
A washingtoni egyezmény ismerete a széles nyilvánosság számára azért is fontos, hogy egy utazás során a megvásárolni kívánt emléktárgyról a vásárló is tudja, hogy az az egyezmény hatálya alá tartozik-e vagy sem.
A vadvilág világnapjának nemzetközi eseményeihez kapcsolódva a macskamaszkban vagy nagymacskát ábrázoló plüssjátékkal érkező gyermekek kedvezményes, 200 forintos jeggyel látogathatják pénteken az állatkertet – olvasható az intézmény közleményében.
Szerző
Frissítve: 2019.02.27. 11:12

Visszatették a békéscsabai gólyafészket az eredeti helyére

Publikálás dátuma
2019.02.26. 13:45

Fotó: Facebook/Madármentő Állomás Mályi
Környezetvédők és a lakók tiltakozása következtében visszahelyezték az eredeti helyére a békéscsabai gólyapár fészkét.
Nagy felháborodást váltott ki, hogy a tavalyi sikertelen kísérlet után az áramszolgáltató idén is átrakta a Békéscsabán fészkelő gólyapár fészkét. A polgármester kérte a Nemzeti Közműveket, helyezzék vissza Karcsi és Klára otthonát. Ez, és a természetvédők erőfeszítései sikeresek voltak, a kormánymegbízott úgy döntött, a fészket visszahelyezik az eredeti helyére. Ez, a Körös Hírcentrum képes beszámolója szerint délelőtt meg is  történt.
A fészket azért tették át az út páros oldaláról a páratlanra, mert az ingatlan új tulajdonosa kérte.  A helyiek által Karcsinak és Klárának nevezett gólyák a Magyar Madártani Egyesület adatbázisa szerint 1993 óta fészkelnek az oszlopon, tavaly a kilakoltatás után is visszaépítették a fészküket. Idén az oszlopra azonban szuronyokat is helyeztek, amelyek megakadályozták volna a madarak visszaköltözését, sőt sérülést is okoztak volna nekik - írta a Sokszínű Vidék.
Szerző
Frissítve: 2019.02.26. 16:27

Szárnyaik árulkodnak a boglárkalepkék származási helyéről

Publikálás dátuma
2019.02.26. 10:10
Illusztráció
Fotó: Cedric Join / Biosphoto / AFP
Magyar kutatók új, roncsolásmentes módszerrel vizsgáltak a múzeumi példányokat – így az ehhez hasonló kutatásokhoz nincs többé szükség újabb lepkék befogására.
A lepkék szemet gyönyörködtető színei a festékektől és a nanoarchitektúráktól származhatnak. Előbbiek olyan anyagok, amelyek molekulái hullámhosszfüggő elnyelésre képesek a látható fény tartományában. A fotonikus nanoarchitektúrák pedig olyan, rendszerint háromdimenziós nanokompozitok, amelyekben méreteik és összetevőik optikai tulajdonságai miatt a fehér fény bizonyos színű összetevői nem képesek terjedni, ezért visszaverődnek. Összetett hatások esetén a nanoarchitektúra és a festékanyagok együttesen hozzák létre a látott színt vagy mintázatot – derül ki az MTA közleményéből.
Jó példát adnak a jelenségre a Magyarországon is gyakori boglárkalepkék, hiszen a hímekre jellemző kék színt nem festékanyagok, hanem hasonló felépítésű, de fajra jellemző nanoarchitektúrák hozzák létre. A háromdimenziós „nanocsipke”, amely a boglárkahímek kék színének a forrása, a lepkék szárnyát borító számtalan apró pikkelyben – ahogy a köznyelv említi, a „hímporban” – alakul ki, úgy, hogy minden egyes, az emberi hajszál vastagságával alig összemérhető szélességű pikkely „önállóan” állítja elő a saját színét. Ez egy, még nem teljesen feltárt, úgynevezett önszerveződési folyamat során történik a hernyó bábállapotában, amikor a pikkelysejt által előállított fehérjék „maguktól” felépítik ezt a nanocsipkét. 
A lepkékkel foglalkozó kutatóknak és a lepkegyűjtőknek ritkán adódik alkalmuk arra, hogy pontos és megismételhető mérések alapján száz évet és akár tízezer kilométert is átívelő módon hasonlítsák össze kedvenceik színeit. A Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményére alapozva az MTA EK MFA Nanoszerkezetek Osztály kutatói az elsők között vizsgálták az Ikarusz boglárkák (Polyommatus icarus) kék színének állandóságát több mint 100 évnyi időtartam alatt és Nyugat-Európától Kelet-Ázsiáig terjedő földrajzi távolságon. Az eredményekről beszámoló cikket a Nature Scientific Reports folyóiratban jelentették meg.
Megállapították, hogy a Magyarországon befogott Ikarusz boglárka hímek kékje száz év alatt sem változott meg, illetve a múzeumi körülmények között tárolt példányok kék színe sok évtizeddel a befogásuk után is megegyezik a frissen befogott példányokéval. Ennek alapján megvizsgálható volt, hogy a változatos klimatikus körülmények – a Brit szigetektől Kínáig és Skandináviától Szicíliáig – befolyásolják-e a kék szerkezeti színt. 
A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményéből kiválasztott több mint 300 lepkét a kutatók egyenként megmérték egy általuk kifejlesztett módszert alkalmazva. Az úgynevezett főkomponens-elemzéssel megvizsgálták valamennyi megmért példány színét, és megállapították, hogy az egyes lepkék színének megfelelő pontok egy nyeregszerű eloszlást mutatnak, amelynek a gerince az Európát Ázsiától elválasztó vonalra esik úgy, hogy bal oldalon az európai egyedek találhatók, jobb oldalon pedig az ázsiaiak. 
A vizsgált Ikarusz boglárkák származási helyének térképes ábrázolása. A szaggatott fekete vonal Európa és Ázsia határát jelöli,
Fotó: MTA EK
Az először elvégzett vizsgálatok megmutatták, hogy az Ikarusz boglárkák estében a hímek szerkezeti színe nagy stabilitást mutat egy adott kontinensen belül, az élőhely klimatikus viszonyaitól függetlenül. Az adott élőhelyen a szín hosszú időn (100 év) keresztül stabil és a megfelelően tárolt példányok színe is nagyfokú stabilitást mutat, valamint hogy a kontinensek közötti eltérések a jégkorszakok alatt kialakult lokális populációk jelenlétére utalnak.
Szerző
Témák
lepke MTA
Frissítve: 2019.02.26. 12:21