Drágábban tankolhatunk

Publikálás dátuma
2019.02.27. 10:16

Fotó: Népszava
A Mol bruttó 5 forinttal emelte a 95-ös benzin és bruttó 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán.
Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 362 forintra, a gázolajé 395 forintra nőtt. A benzin ára legutóbb pénteken változott, akkor bruttó 3 forinttal 357 forintra nőtt. A gázolaj ára pénteken változatlanul 392 forint maradt. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző

316,64 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.02.27. 08:29
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A kedd esti szint közelében állt a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest szerda kora reggel.
Szerda reggel hét óra körül az eurót 316,64 forinton jegyezték a kedd esti 316,60 forint után.
A svájci frank árfolyama 278,25 forintról 278,17 forintra, a dollár jegyzése pedig 278,32 forintról 278,24 forintra változott.
Az euró árfolyama sem változott érdemben a dollárral szemben, kedd este 1,1374 dollárt, szerda reggel 1,1379 dollárt ért.
Szerző

Újabb hat évet kapott Matolcsy

Publikálás dátuma
2019.02.26. 15:53

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Elismerően nyilatkozott mai parlamenti meghallgatásán Matolcsy György jegybankelnök a saját és a magyar gazdaság teljesítményéről. Az ellenzéki országgyűlési képviselők kényelmetlen kérdésire viszont kitérő válaszokat adott.
Érvényesült a papírforma: elmúlt hat éves tevékenysége alapján az országgyűlés gazdasági bizottságának kormánypárti többsége bizalmat szavazott Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének. Most már az Országgyűlésen múlik, megszavazzák-e újabb hat évre Matolcsy Györgyöt a jegybank élére. Matolcsy György nem fukarkodott a dicsérő jelzőkkel, saját tevékenységét, illetve a magyar gazdaság elmúlt időszakát ecsetelve. Szerinte az uniós tagországok közül Magyarország kezelte a legsikeresebben a gazdasági válságot. Ennek egyik oka, hogy az MNB okosan vegyítette a hagyományos és a nem konvencionális intézkedéseket – állította Matolcsy. A jegybankelnök ma is óriási gazdasági hibának tartja a magánnyugdíjpénztári rendszer egykori bevezetését. Elismerte, hogy a kormánynak szüksége a költségvetés stabilizálása érdekében szüksége volt a 3 ezer milliárd forintos pénztári vagyonra. Arról nem szólt, hogy az érintettek azért léptek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, mert megfenyegették őket: aki nem ezt választja, semmilyen nyugellátásra nem számíthat. Illetve azt ígérte a kormány, hogy mindenkinek névre szóló számlát nyitnak. Ez a mai napig várat magára. Matolcsy úgy vélte: az új versenyképességi programmal 2030-ra elérhető, hogy a hazai egy személyre jutó jövedelmi szint elérje az akkori osztrák jövedelmi szint 80-85 százalékát. Mellár Tamás közgazdász, egyetemi professzor, a Párbeszéd országgyűlési képviselője A Népszava kérdésére úgy vélte, ennek nincs valós alapja. Ahhoz ugyanis, hogy ez megvalósuljon, arra lenne szükség, hogy Matolcsy által kitűzött határidőig a magyar gazdaság az osztráknál minden évben legalább 4 százalékkal nagyobb ütemben bővüljön. A jegybankelnök alig győzte sorolni a szerinte jó híreket. Üdvözölte a 3 százalékhoz közelítő inflációt, vagy a hitelállomány növekedését. Nem feledkezett meg arról sem, hogy - szavai szerint - a jegybanki döntések eredményeként hat év alatt 2400 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetés kamatkiadásainak csökkentéséhez. Matolcsy György ezúttal már úgy emlékezett, hogy az MNB Pallas Athéné Alapítványába átcsatornázott források közpénzből „közösségi” pénzzé alakultak volna át, de ezt a Kúria és az Alkotmánybíróság megakadályozta. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP szocialista országgyűlési képviselője azonban felidézte: Matolcsy György korábban még arról beszélt, hogy a 267 milliárd forint az alapítványban elveszítené közpénz jellegét, de egyetlen szót sem ejtett arról, hogy az közösségi pénzzé alakulna át. A jegybankelnök még a mai bizottsági ülésen is sajnálkozott, hogy ez az összeg nem veszítette el közpénz jellegét és nem került úgynevezett civil szervezetekhez. A jegybank elnök vélemény szerint Magyarország még évtizedekig nem csatlakozik az euró-övezethez. Képviselői kérdésre válaszolva Matolcsy György kijelentette: az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának volt köszönhető a Buda-Cash, Hungária és Quaestor-csalások leleplezése. Arra nem adott magyarázatot, hogy kormányzati és állami szervezetek hogyan tudták az utolsó pillanatban kimenekíteni az általuk elhelyezett összeget és miért csak a kisbefektetők maradtak a csávában. Mellár Tamás a Népszavának úgy foglalta össze a bizottsági ülésen elhangzottakat, hogy az ő kérdéseinek 90 százalékára Matolcsy nem válaszolt. A közgazdász-képviselő azt is kifogásolta, hogy a jegybankelnök nem az MNB monetáris politikájáról beszélt, hanem a magyar gazdaságpolitikát igyekezett elemezni. Ezt nagyon elfogultan tette és olyan derűlátó képet rajzolt föl, ami nem jellemzi a magyar gazdaságot. Ha az MNB valóban ezzel a képpel vág neki a következő hat évnek, amikor vélhetően magasabb lesz az infláció a világgazdaságban, egyre kevesebb uniós forrást fogunk kapni, akkor a sikerpropaganda helyett inkább egy válságkezelő programra kellene fölkészülni – említette Mellár Tamás.
Szerző