A dohányzás hét évvel ezelőtti, kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közforgalmú intézményekben bevezetett korlátozása szignifikánsan javította a vendéglátóiparban dolgozó anyák újszülöttjeinek egészségét - állapította meg az Magyar Tudományos Akadémia két kutatója, Hajdu Tamás és Hajdu Gábor. Az MTA közgazdaság-tudományi és szociológiai intézeteinek tudósai azt találták, hogy a jogszabályváltozás hatására többek között nőtt az átlagos születési súly, csökkent az alacsony, 2500 g alatti születési súlyú újszülöttek és a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett - olvasható az MTA közleményében.
A tanulmány szerint a dohányzási tilalom bevezetése két fő irányból javíthatja az újszülöttkori egészséget. Egyrészt arra ösztönözheti a dohányzó nőket, hogy szokjanak le a dohányzásról, másrészt a tilalom miatt a munkahelyi környezet füstmentessé válik, ezért csökken a passzív dohányzás. A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a tilalom elsősorban az érintett nők dohányzási szokásainak megváltoztatása útján javította a születéskori egészségmutatókat. Mivel a szakirodalom szerint a születéskori egészségnek jelentős mértékű hosszú távú hatásai vannak, ezért a dohányzási tilalom az érintett újszülöttek későbbi életét is kedvezően érintheti.
A vizsgálathoz a kutatók a vendéglátóhelyeken felszolgálóként, pincérként dolgozó nők újszülöttjeinek egészségi mutatóiban a szigorítás előtti és utáni időszak között bekövetkező változást hasonlították össze egy kontrollcsoport hasonló adataival. Utóbbiak már a korlátozás előtt is füstmentes munkahelyi környezetben dolgoztak a terhességük alatt.
