Felkavarta az iráni állóvizet a külügyminiszter

„Úgy gondolom, az Ön lemondása országunk érdekeivel ellentétes, így nem fogadom el azt”, szögezte le külügyminiszteréhez címzett nyílt levelében szerdán Hasszan Roháni iráni államfő.

„Nagyra értékelem az Ön külügyminiszterként tett erőfeszítéseit és elkötelezettségét. Amint azt útmutatónk (Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője) is elmondta, Ön méltó bizalmunkra, bátor és istenfélő ember, aki az Egyesült Államok által az Iszlám Köztársaságra gyakorolt nyomás célkeresztjében is helyt állt”, olvasható az elnöki hivatal honlapján közzétett levélben.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter hétfőn este, Instagram-oldalán jelentette be lemondását, ami nem jellemző a közel-keleti politikai viszonyok közepette. Az elnöki elutasítás és az ajatollah állásfoglalása után aligha távozhat. Roháni elnök állásfoglalása nem úgy tűnik, mintha hagyna választási lehetőséget Záríf számára, és egyúttal az ellenzék, az Irán és a nagyhatalmak közötti atomalku ellenzői felé is üzenet. Roháni leszögezte, hogy amint azt többször utasításba adták, minden állami szervnek és a kormánynak kötelessége a Zárif által vezetett külügyminisztériummal összhangban működni a nemzetközi kapcsolatok terén.

A külügyminiszter lemondásában nem tért ki az okokra, csupán bocsánatot kért, amiért nem tudja folytatni a munkát, valamint a hivatali ideje alatt elkövetett hibákért. Kedden azonban egy, az iráni Jomhouri Eslami napilapnak adott interjúban, amelyet a Reuters hírügynökség idézett, arról beszélt, hogy az iráni belpolitikai versengés megmérgezi az ország külpolitikáját, amelyet ki kellene szabadítani a pártok és frakciók harcának fogságából. A brit hírügynökség szerint Záríf nyilatkozatával azt sugallta, hogy a keményvonalasak nyomására mondott le.

Nemzetközi elemzők Záríf lemondásának legfőbb okát elsősorban valóban a nyugat-ellenes keményvonalasok támadásaiban látják, hiszen amióta Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában felmondta a 2015-ben a "hatok" és Irán között több éves tárgyalás eredményeként létrejött nukleáris egyezményt és visszaállította az addig felfüggesztett amerikai szankciókat Iránnal szemben, a megállapodást mindig is ellenző konzervatívok valóban újult erővel támadták a Roháni elnök és külügyminisztere által képviselt óvatos nyitás politikáját. Az atomalku iráni arca pedig nemcsak a világ, hanem Irán lakossága és pártjai felé is Záríf volt. Ugyanakkor az is közrejátszhatott, amint többen jelezték, hogy a nemzetközileg elismert külügyminiszter egyszerűen megsértődött, amiért Bassár el-Aszad szíriai elnök hétfői teheráni látogatása során mellőzték.

Bármi is húzódjon döntése mögött, a jelenlegi perzsa hatalomnak szüksége van Zárífra mindaddig, míg az atomegyezmény megmentéséért küzd, hiszen az európai államok számára ő a garancia.