Eltűnhetnek a fecskék, "nyakunkon" maradnak a rovarok

Publikálás dátuma
2019.02.27. 13:45
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Ha nem történik jelentős változás, akkor hazánkból 2020-ra eltűnhetnek a fecskék, pedig ők jelenthetnek biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.
Minden egyes fecske, amíg Magyarországon van, minimum egy kilogramm rovart eszik meg - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője, hozzátéve, ha egy-két millió fecske hiányzik hazánkból, egy-két millió kilogramm rovar marad a "nyakunkon". A fecskék által fogyasztott rovarok közé tartozik szinte az összes mezőgazdasági kártevő, illetve azok a szúnyogfajok, köztük az újabb betelepülők, amelyek akár halálos betegséget is terjeszthetnek - fűzte hozzá, figyelmeztetve arra, hogy a fecskeállomány eltűnésével Magyarország természetes biológiai védekezési potenciálja csökken a klímaváltozás körülményei közepette.
A legfontosabb állománycsökkentő tényező a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítás, -pusztítás, illetve az agrárkemizálás. "A második helyen áll a klímaváltozás, és Magyarországon teljesen megdöbbentő módon a harmadik helyen belép a lakosság fecskék iránti toleranciájának csökkenése" - mondta Orbán Zoltán.
"A figyelmeztetéseink és a törvények ellenére évről évre egyre nagyobb mennyiségben verik le a fészkeket, szinte mindig a költési időszak közepén. Ekkor elpusztul a tojás, a fióka és gyakran a kotló madár is"

- mondta a természetvédő, hozzátéve, hogy a tömeges elkövetések hátterében szinte mindig az önkormányzatok állnak.

 A fecskefészkeket általában azért verik le, mert azt mondják, hogy a fecskeürülék veszélyt jelent, ugyanakkor az semmivel nem jelent nagyobb veszélyt mint bármilyen más ürülék. 
"A településen össze nem szedett sok tonnányi macska- és kutyaürülék sokkal nagyobb kockázatot jelent"

 - hangsúlyozta Orbán Zoltán, hozzátéve, hogy a fecskeürülék potyogása egy nagyon egyszerű eszközzel, a fészek alá felhelyezett, körülbelül kéttenyérnyi fém, fa vagy műanyag lappal, úgynevezett fecskepelenkával megakadályozható.
Elmondta, hogy sokszor csupán azért verik le a fészkeket, mert a madarak csicseregnek, ami zavarja az embereket. Azzal nem számolnak, hogy ha eltűnnek a fecskék, akkor a rovarok ellen be kell vetni a kémiai idegmérgeket, amelyek minden rovart elpusztítanak, többek között a beporzó rovarokat is, és a vízbázison, a táplálékon keresztül az emberi szervezetbe is bejutnak és minket is megmérgeznek - figyelmeztetett a természetvédő, aki szerint a fecskék védelmében a lakosság toleranciájának növelése mellett fontos lenne, hogy változtassanak a szúnyogirtás szabályain is, a jelenleg 4-5-6 százalékos biológiai szúnyogírást 100 százalékra kellene növelni.
"Próbáljunk meg együtt élni a fecskékkel!"

 - kérte a lakosságot Orbán Zoltán, emellett felhívta a figyelmet arra is, ha bárki azt tapasztalja, hogy a fecskefészkekben kárt tesznek, akkor okostelefonon rögzítse, és jelezze az illetékes megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának.
Szerző
Témák
fecskék rovarok

Vadon Nap lesz pénteken az Állatkertben

Publikálás dátuma
2019.02.27. 11:11
Illusztráció
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A veszélyeztetett fajok védelmére kívánja felhívni a figyelmet a pénteken rendezett Vadon Napon a Fővárosi Állat- és Növénykert.
A főbejárattól indulva a kert egész területére kiterjed a többállomásos játék, amelynek egyes pontjain többek között az emberszabású majmok, a jegesmedvék, az orrszarvúk, a nagymacskák, valamint az év emlősének megválasztott hiúz védelmével, az illegális állatkereskedelem okozta problémákkal és az állatkert állatmentő tevékenységével ismerkedhetnek a látogatók.
A Varázshegyben lesz kézműves műhely és arcfestés, a Csillagtérben pedig délelőtt a Kis kamerák, nagyvadak című természetfilmet vetítik, amelyet közönségtalálkozó és a ragadozókról szóló beszélgetés követ Varga Livius zenésszel, a film főszereplőjével. Délben kezdődik az Állatok akcióban című etológiai állatbemutató, majd a Csökönyös kiselefánt és a többiek című interaktív bábelőadásra várják a közönséget.
A veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezményt 1973. március 3-án írta alá eredetileg 21 ország. Azóta 183-ra emelkedett a részes államok száma, Magyarország 1985-ben csatlakozott. Az ENSZ közgyűlése 2013-ban úgy határozott, hogy március 3-át, az egyezmény aláírásának évfordulóját a vadvilág világnapjává nyilvánítja. A washingtoni egyezmény alapgondolata, hogy az illegális kereskedelem által veszélyeztetett fajok védelméhez nem elegendő az élőhelyen, a kibocsátó országokban intézkedéseket tenni, hanem a tranzitországokban, valamint a felvevőpiacokon is szigorúan kell szabályozni a szóban forgó állatok és növények, továbbá a belőlük készült termékek kereskedelmét. Az egyezménnyel kapcsolatos intézkedések komoly eredményeket hoztak például az elefántok, az orrszarvúk, a cetek, a főemlősök, a nagymacskák, a papagájok, valamint számos hüllő és trópusi növényfaj védelmében is.
A washingtoni egyezmény listájára eddig mintegy 36 ezer, a nemzetközi kereskedelemben érintett állat- és növényfaj került fel. A jelenleg 1003 egyedet számláló, úgynevezett első függelékes fajok már a kipusztulás szélére kerültek, ezért a legszigorúbb védelem alatt állnak, az egyezmény tiltja a velük való kereskedelmet. A második függelékben szereplő fajok ugyancsak veszélyeztetettek, de állományuk nincs kritikus helyzetben, ezért az egyezmény alapján bizonyos feltételek mellett és megfelelő engedéllyel kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. A harmadik függelékben azok a fajok szerepelnek, amelyeknek egy adott országban élő állománya számít fenyegetettnek, és a védelmükhöz nemzetközi összefogásra van szükség. 
A washingtoni egyezmény ismerete a széles nyilvánosság számára azért is fontos, hogy egy utazás során a megvásárolni kívánt emléktárgyról a vásárló is tudja, hogy az az egyezmény hatálya alá tartozik-e vagy sem.
A vadvilág világnapjának nemzetközi eseményeihez kapcsolódva a macskamaszkban vagy nagymacskát ábrázoló plüssjátékkal érkező gyermekek kedvezményes, 200 forintos jeggyel látogathatják pénteken az állatkertet – olvasható az intézmény közleményében.
Szerző
Frissítve: 2019.02.27. 11:12

Visszatették a békéscsabai gólyafészket az eredeti helyére

Publikálás dátuma
2019.02.26. 13:45

Fotó: Facebook/Madármentő Állomás Mályi
Környezetvédők és a lakók tiltakozása következtében visszahelyezték az eredeti helyére a békéscsabai gólyapár fészkét.
Nagy felháborodást váltott ki, hogy a tavalyi sikertelen kísérlet után az áramszolgáltató idén is átrakta a Békéscsabán fészkelő gólyapár fészkét. A polgármester kérte a Nemzeti Közműveket, helyezzék vissza Karcsi és Klára otthonát. Ez, és a természetvédők erőfeszítései sikeresek voltak, a kormánymegbízott úgy döntött, a fészket visszahelyezik az eredeti helyére. Ez, a Körös Hírcentrum képes beszámolója szerint délelőtt meg is  történt.
A fészket azért tették át az út páros oldaláról a páratlanra, mert az ingatlan új tulajdonosa kérte.  A helyiek által Karcsinak és Klárának nevezett gólyák a Magyar Madártani Egyesület adatbázisa szerint 1993 óta fészkelnek az oszlopon, tavaly a kilakoltatás után is visszaépítették a fészküket. Idén az oszlopra azonban szuronyokat is helyeztek, amelyek megakadályozták volna a madarak visszaköltözését, sőt sérülést is okoztak volna nekik - írta a Sokszínű Vidék.
Szerző
Frissítve: 2019.02.26. 16:27