Titokban olt tüzet a Fidesz Berlinben

Publikálás dátuma
2019.02.27. 16:34
Annegret Kramp-Karrenbauer
Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
Gulyás Gergely és Balog Zoltán Berlinben járt, a látogatást titokban akarták tartani, a Népszava információi szerint a két politikus a CDU főtitkáránál próbálta menteni a Fidesz egyre kritikusabbá váló helyzetét.
Szerdán a déli órákban érkezett haza Berlinből Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán az EMMI volt vezetője – értesült a Népszava. Úgy tudjuk, az út hangsúlyozottan nem kormányzati látogatás volt, a két politikus a Fidesz képviseletében találkozott a CDU vezetőivel, köztük Annegret Kramp-Karrenbauer pártfőtitkárral is. Információink szerint az út célja az volt, hogy megpróbálja megmagyarázni a kormány utóbbi időben tett unió-ellenes lépéseit, elsősorban is a Jean-Claude Junckert és az Európai Bizottságot gyalázó plakátkampányt, melyek nem csak az Európai Néppártban verték ki a biztosítékot, hanem a Fidesz fő szövetségeseinek számító Bajor Keresztényszociális Uniónál (CSU) és a Kereszténydemokrata Uniónál (CDU) is. Információink szerint az egyre feszültebbé váló magyar-német kapcsolatok miatt már tavaly szeptember óta úgynevezett „strukturált párbeszéd” zajlik a Fidesz és a CDU között, melynek lényege röviden annyi, hogy a felek nyíltan beszélnek egymással a legérzékenyebb témákról is és megpróbálnak közös nevezőre jutni, de ha ez nem megy, akkor kölcsönösen elfogadják a nézetkülönbségeket. Csakhogy az elmúlt hónapokban ennek ellenére sem sikerült javítani a kapcsolatokon, úgy tudjuk, egy ideje már maga Annegret Kramp-Karrenbauer is azon a véleményen volt, hogy „ami nem megy, nem kell erőltetni”. Most, úgy tudjuk, minimális előrelépést sikerült elérni, a Fidesz politikai álláspontjának elmagyarázása mellett gazdasági-innovációs kérdések is szóba kerültek, ezzel kapcsolatban kifejezetten erős a német (és az osztrák) érdeklődés néhány magyar fejlesztési program iránt, mint például az önvezető autók vagy a mesterséges intelligencia. Ironikus, hogy más forrásból úgy értesültünk: Palkovics László innovációs miniszter nemrég konkrét megállapodásokat is kötött a német gazdasági minisztériummal több magyar fejlesztési terv német támogatásáról, de a német kormány azt kérte, csak az EP-választások után jelentsék majd be, mert a kampányban politikailag kényelmetlen lenne exponálniuk magukat az Orbán-kormánnyal. Hogy a magyar kormány már egyértelműen kínos a német közvélemény előtt, jelezte az is, hogy Baden-Württenberg tartományi miniszterelnöke (Bajorország mellett ez a szövetségi állam a legfontosabb német gazdasági partnere Magyarországnak) a Juncker-ellenes kampány miatt lemondta találkozóját Szijjártó Péterrel. Gulyás Gergelynek egyébként nem először kell „tüzet oltania” Berlinben, úgy tudjuk, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejezetten jó kapcsolatokkal rendelkezik a CDU-ban, így Orbán Viktor rendszeresen megbízza azzal, hogy a német fővárosban próbálja megmagyarázni a miniszterelnök német szempontból kínos vagy nehezen vállalható döntéseit.
Frissítve: 2019.02.27. 16:37

Szijjártó: nem baj, hogy nem kell mennem tárgyalni egy bevándorláspárti politikussal

Publikálás dátuma
2019.02.27. 16:17
Szijjártó Péter külügyminiszter
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A külgazdasági és külügyminiszter azért állt az újságírók elé, hogy bejelentse, egy koreai vegyipari vállalat nyit üzemet Komáromban, ami 1000 munkahelyet teremt. Azért a kellemetlen kérdéseket is megkapta.
Ahogy azt mi is megírtuk, Baden-Württemberg kormánya lemondta Szijjártó Péter péntekre tervezett stuttgarti látogatását az "európai értékeket sértő" magyar plakátkampány miatt. A külgazdasági és külügyminisztert ma erről is kérdezték egy sajtótájékoztatón, ahol a hvg.hu beszámolója szerint annyit reagált, „nem baj”, hogy elmarad a találkozó, mivel
"a baden-württembergi miniszterelnök szélsőségesen elfogult, bevándorláspárti zöld politikus".

"Érdekes módon" Szijjártó arról már nem beszélt, hogy ez tegnap, amikor még úgy készült, hogy megy Winfried Kretschmannhoz, miért nem zavarta...

A sajtótájékoztató eredeti témája az volt, hogy az SK Innovation koreai cég, amely elektromos autókhoz gyárt akkumulátorokat, új üzemet hoz létre Komáromban, ami 1000 új munkahelyet teremt. A gyár 430 ezer négyzetméteres területet kap majd, a beruházás értéke pedig 239 milliárd forint. Ehhez a kormány ad támogatást, hogy mekkorát, arról még tárgyalnak a céggel. Az üzem építése fél éven belül el is kezdődhet, amihez a telkek már megvannak a Duna-parti városban. A tervek szerint 2021-ben indulhat majd el a sorozatgyártás.
Szijjártó külön kiemelte, hogy a beruházás különösen nagy jelentőséggel bír a városban, ahol 2014-ben bezárt a korábban a környék legnagyobb munkáltatójának számító Nokia gyár.

Az eseményen az újságírók felhozták a külügyminiszter tegnap levetített BBC-interjúját is, amelyben a tárcavezető kvázi elismerte, hogy a nemrég utcákra került plakátokkal a Fidesz kormányhirdetésnek álcázva, közpénzből kampányol az EP-választásokra. Szijjártó viszont ma már mereven tartotta magát ahhoz, hogy amit látunk, az egy "tájékoztató kampány", amit a kormánynak kötelessége lefolytatni.

Egyszer már bejelentették

A bejelentés kapcsán a 24.hu hívta fel a figyelmet arra, hogy Szijjártó Péter már tavaly márciusban is tett egy nagyon hasonló nyilatkozatot: akkor arról volt szó, hogy a komáromi ipari parkban 97,5 milliárd forintos beruházással hozza létre az elektromos autókban használható akkumulátorokat gyártó üzemét a koreai cég. A külügyminiszter akkor úgy fogalmazott, hogy a gyár kapacitásának első ütemében 410 új munkahelyet teremt, a kormány a beruházást 8,17 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette.

Szigorúan véve tehát Szijjártó most egy év különbséggel újra bejelentette ugyanannak a gyárnak a Komáromba érkezését. Mondjuk nem is csoda, hiszen - ahogy a fenti cikkben szereplő esetek is mutatják - mostanság inkább kínos ügyek látnak napvilágot vele kapcsolatban, úgyhogy érthető, hogy most már akart valami jó hírt is közölni. Ha meg egyszer nincs új jó hír, akkor, gondolhatta, megteszi egy régi is.

Szerző
Frissítve: 2019.02.27. 17:25

Jobban bízunk az Európai Parlamentben, mint a magyarban

Publikálás dátuma
2019.02.27. 15:31
ZÁSZLÓK A SÁNDOR-PALOTA ERKÉLYÉN
Fotó: Népszava
A magyarok a bevándorlást tartják az EU-ra leselkedő legnagyobb veszélynek. Ha ebben nem is, néhány kérdésben meglepő eredményt hozott egy friss, mind a 28 tagországra kiterjedő közvélemény-kutatás.
Böngészve a most publikált, 27 ezer ember megkérdezésével készült "összuniós" közvélemény-kutatás adatait, különösen persze a magyarokra vonatkozó szemelvényeket, úgy fest, a kormány utóbbi években folytatott intenzív propagandakampánya működött is, meg nem is.

Működött, mert
a hazai válaszadók még az amúgy is magas uniós átlaghoz (40%) képest is jóval nagyobb arányban (54%) említették a bevándorlást mint a közösség legfontosabb problémáját.

És a magyar kormány egy másik "slágertémája", a terrorizmus is sokkal inkább aggasztja az embereket idehaza, mint máshol: uniós szinten 20, itthon pedig 29% említette ezt a két legfontosabb olyan probléma egyikeként, amivel az EU szembenéz.
Mindenhol fontos problémának tartják a bevándorlást, de főleg Magyarországon
Fotó: Eurobarometer
Ezzel szoros összefüggésben a 28 tagállam közül Magyarországon a második legmagasabb azok aránya (52%), akik az illegális migráció elleni küzdelemben ellenzik a közös uniós cselekvéstervet (ennél csak Csehországban elutasítóbbak az emberek a közös fellépéssel szemben). Más kérdés, hogy amikor a kérdezőbiztosok már nem az Európai Unióra leselkedő veszélyekre voltak kíváncsiak, hanem arra, az állampolgáraik szerint mik az egyes tagállamok legnagyobb gondjai, a bevándorlás idehaza visszaszorult a harmadik helyre 21%-os említéssel, ami egyébként hajszálpontosan megegyezik az EU-átlaggal.
E tekintetben a toronymagas listavezető az "egészségügyi és szociális biztonság", ezt a megkérdezettek 40%-nevezte a két legfontosabb hazai probléma valamelyikének.

Második helyre a megélhetés, áremelkedés kérdésköre futott be (29%), vagyis az emberek véleményét látva úgy fest, lehet(ne) belpolitikai ráció abban, hogy az ellenzék az utóbbi időben ahelyett, hogy bemenne a kormány utcájába, és a bevándorlásról beszélne, inkább más vasakat próbál ütni.
Idehaza már csak harmadik számú kihívás a migráció - az egészségügyi- és a megélhetési gondok megelőzik
Fotó: Eurobarometer
A fenti eredmények azt is mutatják, hogy akármennyit is költ propagandára a kormány, teljes mértékben nem tudja felülírni azt, mit tartanak az emberek a legfőbb bajoknak.

Ez pedig már átvezet minket a szóban forgó felmérés azon megállapításaihoz, amelyek meglepőek lehetnek annak fényében, milyen plakátokkal van tele évek óta az ország. Kezdve azzal, hogy
Magyarországon a válaszadók 60%-a érez kötődést az Európai Unióhoz, ami még magasabb is a 28 tagország átlagánál.

A magyarok túlnyomó többsége kötődik az EU-hoz - a 28 tagország átlagánál jobban
Fotó: Eurobarometer
Idehaza a kutatásban résztvevők 75% mondta azt, hogy magát magyarnak és európainak is tartja egyszerre (64% elsősorban magyarnak, 11% európainak), és mindössze 24% érzi önmagát "csakis magyarnak" - EU-átlagban valamivel több, 33% a kizárólag "nemzettudatúak" aránya.

Érdemes megemlíteni, hogy az EU-val kapcsolatos elköteleződést illetően egyes régiókon belül is óriási különbségek vannak. Lengyelország például 70%-kal a lista közvetlen élmezőnyében van, miközben az egész közösségben a csehek a leginkább euroszkeptikusak: ott csak 29% érez kötődést az EU-hoz. Ezt a két számot egymás mellé helyezve meglehetősen nehéz elképzelni, a mindkettejüket tömörítő V4-ek csoport hogyan tud közös álláspontra helyezkedni az EU-val való viszonyt illető kérdésekben...

Javuló imázs

A kutatást végzők megjegyzik, az utóbbi években sokat javult az Európai Unió imázsa a polgárai szemében.
Mára több mint kétszer annyian (43%) vannak, akik kedvezően látják az EU-t, mint akiknek a fejében negatív kép él róla (20%).

E tekintetben az összes tagállam közül éppen Magyarország az, ahol a számok leginkább hasonlítanak az összátlaghoz: nálunk is 43% nyilatkozott pozitívan a közösségről, míg 19% negatívan, 38%-nyi semleges mellett.

Az egész kutatás talán legmeghökkentőbb eredménye akkor tárul elénk, ha ez utóbbi számokat a különböző demográfiai tényezőkön keresztül vesszük górcső alá. Az aligha meglepő, hogy az EU melletti elköteleződés kevéssé függ a nemtől vagy a kortól, mint ahogy az sem szenzáció, hogy a társadalmilag sikeresebbek jóval kedvezőbben látják az EU-t, mint a leszakadók, a magukat alacsonyabb státuszba sorolók. Az igazán érdekes inkább az, hogy - a felmérés szerint -
Magyarországon az EU-ról alkotott kép nem függ markánsan a politikai beállítódástól: a kormányban bízók és nem bízók között ugyanannyian vannak azok, akik kedvező színben látják az Uniót.

Úgy tűnik, az "Állítsuk meg Brüsszelt!" és hasonló kampányok egyformán - vagy inkább egyformán nem - voltak hatással a kormánypárti és az ellenzéki voksolókra. Ezt bizonyíthatja az is, hogy
Magyarországon jelenleg többen bíznak az Európai Parlamentben (56%), mint ahányan a magyar Országgyűlésben (46%)

- a politikai pártokról nem is beszélve, mert velük kapcsolatban csak 28%-nak van bizodalma.
Jobban bízunk az Európai Parlamentben, mint a magyar Országgyűlésben
Fotó: Eurobarometer
A tendenciák hasonlóak az EU átlagában is, de figyelemreméltó, hogy Brüsszel-ellenes kormánypropaganda ide vagy oda, itthon jobban bíznak az emberek az EP-ben, mint az Unió más tagországaiban élők.
A vizsgálat kitért arra is, Magyarországon a közelmúltban lényegesen megnőtt azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a szavuk számít az EU-ban. 2018 tavasza óta 7 százalékpontos emelkedéssel immár ők vannak szűk többségben (50-47) azokkal szemben, akik nem érzik úgy, hogy van súlyuk az Unióban.

Ami pedig a Európai Unió jövőjébe vetett hitet illeti, Magyarország itt is szinte teljesen hozta az EU-átlagot: uniós szinten 58-37 a derűlátók és a pesszimisták aránya (előbbi javára), míg idehaza 57-38, vagyis másfélszer többen vannak az optimisták.
Szerző
Frissítve: 2019.02.27. 15:34