Elutasította szerdán a londoni alsóház a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt módosító indítványát, amely vámuniós viszonyrendszer fenntartását írta volna elő az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is.
Az alsóház szerda este több olyan módosító indítványról tárgyalt és szavazott, amelyet az egyes frakciók a konzervatív párti kormány Brexit-stratégiájához nyújtottak be.
A Munkáspárt indítványának értelmében az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után is átfogó vámuniós viszonyrendszerben maradt volna az Európai Unióval, és szoros szabályozási megfelelést tartott volna fenn az EU egységes belső piacával.
A brit kormány az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar lépni, mivel nem kívánja teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt a külföldi EU-munkavállalók szabad letelepedésének kötelmét –, amelyek ezekhez az integrációs szerveződésekhez elválaszthatatlanul kötődnek.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője azonban a Labour módosítási indítványainak elfogadásához kötötte a Brexit feltételrendszerét tartalmazó, a kormány által az EU-val novemberben elért 585 oldalas kilépési megállapodás támogatását. Az egyezményt az alsóház a múlt hónapban 230 fős – az újkori brit politikatörténetben példátlan – többséggel elutasította.
A módosítókról tartott szerda esti szavazáson az alsóház a munkáspárti módosítási javaslatot is elvetette, 323-240 arányban. A döntés megfelelt a várakozásoknak.
Corbyn azonban már a hét elején bejelentette, hogy a javaslat elutasítása esetén a Munkáspárt felsorakozna egy olyan parlamenti indítvány mögé, amelynek célja az újabb EU-népszavazás kiírása, vagy akár maga is beterjeszthet egy ilyen kezdeményezést az alsóház elé, megakadályozandó, hogy a kormányzó Konzervatív Párt egy esetleges rendezetlen, megállapodás nélküli Brexitbe „kényszerítse bele az országot”.
Ez komoly fordulat, mivel a legnagyobb brit ellenzéki erő eddigi Brexit-politikájának nem volt központi eleme az újabb EU-referendum, sőt Jeremy Corbyn korábbi nyilatkozataiban rendre azt az álláspontját hangoztatta, hogy a kilépésről döntő, 2016-ban tartott népszavazás eredményét kell tiszteletben tartani.
A Munkáspárt egyelőre nem tisztázta, hogy pontosan milyen kérdés szerepelne az általa támogatandó referendum szavazólapján, így nem ismert, hogy a párt ismét feltenné-e a választóknak a 2016-os népszavazás kérdését, vagyis azt, hogy az Egyesült Királyság tagja maradjon-e az Európai Uniónak, vagy lépjen ki az EU-ból.
A 2016 júniusában tartott referendum szavazólapján ez a kérdés szerepelt, és a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre szavazott.
Sir Keir Starmer, a munkáspárti árnyékkormány Brexit-ügyi miniszterjelöltje azonban már a Labour tavaly őszi éves kongresszusán egyértelművé tette, hogy ha újabb népszavazás lesz, nem lehet kizárni a választható lehetőségek közül a bennmaradást az Európai Unióban.
Theresa May konzervatív párti miniszterelnök határozottan elveti az újabb EU-referendum gondolatát. May ugyanakkor a héten a bejelentette: ha az alsóház a Brexit-megállapodást a március 12-éig esedékes újabb voksoláson ismét elveti, és egyben kizárja a megállapodás nélküli Brexitet is, akkor a kormány lehetővé teszi a képviselőknek, hogy szavazzanak a kilépés március 29-i határidejének meghosszabbításáról.
