Boráldást kérő szöveget tartalmazó szamaritánus mozaikot találtak Izraelben

Publikálás dátuma
2019.02.28. 11:11
Illusztráció
Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Ötödik századi, görög nyelvű szamaritánus mozaikszöveget találtak régészek Izrael középső részén - jelentette a helyi média.
A Háárec című újság értesülése szerint a Saron-vidéken lévő Cur Natan izraeli településen egy új lakónegyed építése előtti régészeti leletmentésen találták az értékes, igen ritka maradványt, amely egy jómódú gazda borászatát díszíthette. Az ősi szőlőprés szomszédságában kiváló állapotban megmaradt mozaik-felirat egy bizonyos Adios mester számára kér áldást. 

"Egyetlen Isten, segítsd Adios mester csodálatos gazdaságát, ámen"

- olvasható a két és fél méter széles, és egy méter magas feliraton Lea Di Segni, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzorának fordítása szerint.

A közösségek tiszteletreméltó, idősebb tagjait nevezték mesternek, és régészeti, történelmi bizonyítékok is alátámasztják, hogy Adios gazdag szamaritánus földbirtokos volt. Korábban végzett ásatások a közelben feltártak egy ősi szamaritánus zsinagógát is, amelyet a 6. században keresztény templommá alakítottak, nem sokkal a térség szamaritánus településeinek virágzása után.
Az ezen a héten véget ért ásatásokat vezető Hagit Torge elmondta, hogy ez a második szamaritánusokhoz köthető, Izraelben fellelt szőlőprés, amelynél áldást kérő szöveget is találtak. Az elsőt néhány évvel ezelőtt a Herzlia melletti Appolóniánál tárták fel. 
A bizánci birodalom ötödik századi korszakában olyannyira divatos volt a Szentföldről származó bor, hogy Cipruson is hamisították, vagyis az ott készült nedűt is szentföldiként próbálták piacra dobni. A szamaritánusok saját hagyományuk szerint Izrael királyságának azon részét képezték, akiket nem hurcoltak el babiloni fogságba az asszír hódítók a Kr.e. 8. században. A Biblia és a zsidó hagyomány szerint viszont Babilóniából telepítettek át lakosokat az Izraeli Királyságba. Az utóbb betelepített lakosokat az ott maradt zsidókkal együtt szamaritánusoknak nevezték. Különállásukat jelzi, hogy amikor a perzsák megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére, és a szentély felépítését a lerombolt első szentély helyére Jeruzsálemben, akkor - noha a szamaritánusok felajánlották segítségüket, - azt a második templom építői nem fogadták el.
A szamaritánusok nem ismerik el a zsidó vallás babiloni fogság idején formálódott tanait, hanem csakis Mózes öt könyvét, és a jeruzsálemi elutasítás után saját, külön szentélyüket építették fel a Garizim-hegyen Szamariában. A Bizánci birodalom keresztény hitre tért császárai megpróbálták őket is kereszténnyé tenni, de ez ellen az ötödik század végétől lázadásokkal és felkeléssel tiltakoztak, mire válaszul lerombolták legfőbb szentélyüket, és egy bizánci templomot építettek a helyére a Garizim-hegyen. A középkor óta a szamaritánusok száma folyamatosan csökkent, jelenleg mindössze néhány százan élnek a Palesztin Hatóság területén, a Garizim-hegy oldalán saját falujukban, valamint egy csoportjuk Izraelben, Holon városában.
Szerző
Témák
Izrael
Frissítve: 2019.02.28. 12:10

Depressziót okozhat a nőknél a túl sok munka

Publikálás dátuma
2019.02.28. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Nagyobb a depresszió kockázata azoknál a nőknél, akik heti 55 óránál többet dolgoznak - mutatták ki brit kutatók, akik szerint férfiak esetében ez nem áll fenn.
Az életkort, a jövedelmet, az egészségi állapotot és a munka jellegét tekintve a kutatók azt találták, hogy a hosszabb munkaidőben dolgozó nők esetében 7,3 százalékkal több depressziós tüntetek jelentkeztek, mint azoknál, akiknek munkaideje heti 35-40 órás volt. Kimutatták azt is, hogy a hétvégi munka mindkét nemnél növelte a depresszió kockázatát. Azoknál a nőknél, akik a hónap valamennyi vagy szinte valamennyi hétvégéjén dolgoztak, 4,6 százalékkal több depressziós tüntet jelentkezett azokhoz képest, akik csak a hét öt napján, munkaidőben dolgoztak. A férfiaknál ez az arány 3,4 százalék volt.

"Ez egy megfigyelésen alapuló tanulmány. Lehetetlen minden okot pontosan megállapítani"

- mondta Gillian Weston, a UCL kutatója.

Kutatócsoportjuk azonban képes volt számos depressziókockázati tényezőt megállapítani, ezek között volt a végzettség, a jövedelem, a házasság vagy a gyerekek léte. A hosszú munkaidő azonban a depresszió magasabb kockázati tényezője volt. Weston kutatócsoportja szerint megállapításaiknak komoly jelentősége van napjainkban, amikor az emberektől egyre inkább elvárják, hogy a hagyományos 9-től 5-ig munkaidőn túl dolgozzanak.
A University College of London és a londoni Queen Mary Egyetem kutatói huszonháromezer embert vontak be kutatásukba, amelynek eredményeit a British Medical Journal tekintélyes orvostudományi folyóirat járványügyi és közegészségügyi szakfolyóiratában tették közzé.
Szerző
Frissítve: 2019.02.28. 11:01

A vendéglátósok gyerekeinek - is - jót tett a dohányzási tilalom

Publikálás dátuma
2019.02.27. 13:13
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Az MTA kutatói megvizsgálták, hogyan hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek egészségére.
A dohányzás hét évvel ezelőtti, kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közforgalmú intézményekben bevezetett korlátozása szignifikánsan javította a vendéglátóiparban dolgozó anyák újszülöttjeinek egészségét - állapította meg az Magyar Tudományos Akadémia két kutatója, Hajdu Tamás és Hajdu Gábor. Az MTA közgazdaság-tudományi és szociológiai intézeteinek tudósai azt találták, hogy a jogszabályváltozás hatására többek között nőtt az átlagos születési súly, csökkent az alacsony, 2500 g alatti születési súlyú újszülöttek és a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett - olvasható az MTA közleményében.
A tanulmány szerint a dohányzási tilalom bevezetése két fő irányból javíthatja az újszülöttkori egészséget. Egyrészt arra ösztönözheti a dohányzó nőket, hogy szokjanak le a dohányzásról, másrészt a tilalom miatt a munkahelyi környezet füstmentessé válik, ezért csökken a passzív dohányzás. A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a tilalom elsősorban az érintett nők dohányzási szokásainak megváltoztatása útján javította a születéskori egészségmutatókat. Mivel a szakirodalom szerint a születéskori egészségnek jelentős mértékű hosszú távú hatásai vannak, ezért a dohányzási tilalom az érintett újszülöttek későbbi életét is kedvezően érintheti.
A vizsgálathoz a kutatók a vendéglátóhelyeken felszolgálóként, pincérként dolgozó nők újszülöttjeinek egészségi mutatóiban a szigorítás előtti és utáni időszak között bekövetkező változást hasonlították össze egy kontrollcsoport hasonló adataival. Utóbbiak már a korlátozás előtt is füstmentes munkahelyi környezetben dolgoztak a terhességük alatt.
Szerző