Kilencmilliárdos fűtési beruházást bukott el Mészáros Lőrinc Szegeden

Publikálás dátuma
2019.02.28. 11:03

Fotó: Kovalovszky Dániel
A CBA-tulajdonos cége futott be a fűtési pályázaton, ők építhetnek geotermikus hálózatot a városban. Örülhet Tiborcz István korábbi üzlettársa is.
Zajlik a Szeged geotermikus energiára állítása: a tavaly megkezdett munkát a CBA-tulaj Lekeny György által vezetett Hansa Kontakt Invest folytatja, ami 9,2 milliárdos pályázatot nyert el a napokban, és négy szegedi városrészben alakíthat ki hőhálózatot  - derül ki az európai közbeszerzési értesítőből, vagyis a TED-ből.
Lekeny vállalkozása az eredetileg tervezettnél 148 millió forinttal drágábban vállalta a munkát, ami egy ekkora volumenű beruházásnál nem jelent kiugró áremelkedést. A szegedi geotermikus beruházásokról tavaly augusztusban a hvg.hu is, arra is kitérve, hogy a 22 milliárd forintos összköltségvetésű, a város hőellátását és levegőminőségét is javító projekt részben uniós forrásokból zajlik, a költségvetés felét pedig CBA-közeli befektetők biztosítják.
A Hansa Kontakt megbízása tehát nem annyira meglepő – inkább az az érdekes, hogy kit tudtak legyőzni szinte verseny nélkül a pályázaton. A tenderre ugyanis jelentkezett a január óta Mészáros Lőrinc gazdasági érdekeltségbe tartozó ZÁÉV is, hogy aztán érdemi megmérettetés nélkül bukjon el. Mint az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésből kiderül, a Mészáros-vállalkozás kudarcát profán formai hiba okozta:
a ZÁÉV ajánlatában négy részes beszerzés egyik pályázati fejezetéhez sem csatolt árazott költségvetést – pedig ezt az ajánlatkérő, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda elvárta volna.

Aggódni azért nem kell, a beruházás a NER keretein belül marad. Sőt, jól jár vele az Orbán-vejjel üzletelő Paár Attila is: a tender nyertese már pályázati anyagában jelezte, hogy alvállalkozóként bízná meg többek között a West Hungária Baut, melynek Paár az ügyvezetője.
Szerző
Témák
Szeged ZÁÉV
Frissítve: 2019.02.28. 11:10

Ab: Nem alkotmányellenes a „Stop Soros”

Publikálás dátuma
2019.02.28. 10:56
Hollik István matricát ragaszt
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az Alkotmánybíróság szerint megfelelő bírói értelmezés mellett nem valósul meg az új bűncselekmény, ha a cél kizárólag az emberséges bánásmód.
Nem alaptörvény-ellenes a büntető törvénykönyvnek (Btk.) a jogellenes bevándorlás elősegítését büntető új tényállása, de csak az Alkotmánybíróság (Ab) által meghatározott alkotmányos követelmények betartásával alkalmazható – mondta ki az Ab csütörtökön közzétett határozatában. Az MTI összefoglalója szerint az Ab közölte, hogy megfelelő bírói értelmezés mellett nem valósul meg az új bűncselekmény, ha a cél kizárólag az emberséges bánásmód, a rászorulók szenvedéseinek csökkentése. Ezt megerősítendő az Ab alkotmányos követelményt is megállapított, amely szerint az új tényállás nem alkalmazható az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő önzetlen magatartásokra. Az indítványozó Amnesty International Magyarország azt kérte az Ab-től, hogy mondja ki: sérti az alaptörvényt a Btk. jogellenes bevándorlás elősegítését és támogatását szankcionáló új rendelkezése. A jogvédő szervezet szerint a büntetőjogi normák egyértelműségének követelménye és a szólásszabadság sérül az új Btk.-paragrafussal. Az Ab megállapította, hogy az új bűncselekménynek még nincs bírói gyakorlata, ezért egyelőre nem is lehet olyan következtetést levonni, hogy a tényállásban szereplő egyes meghatározások eleve értelmezhetetlenek. Az Ab arra is rámutatott, hogy az új bűncselekmény csak szándékosan és célzattal követhető el. Az elkövetőnek tehát tudnia kell arról, hogy olyan ember érdekében folytat szervező tevékenységet, aki valójában nincs üldözésnek kitéve vagy a közvetlen üldözéstől való félelme nem megalapozott. Tisztában kell lennie azzal is, hogy jogellenesen az országba lépőt vagy jogszerűtlenül itt tartózkodót segít a tartózkodási jogcím megszerzésében, és mindezt a nyomozó hatóságnak kell bizonyítania.

Amnesty: Az Ab cserben hagyta a civileket

Az Amnesty Magyarország az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban ugyancsak csütörtökön közölte, hogy az Ab cserben hagyta azokat, akiket a kormány azért fenyeget börtönnel, mert kiszolgáltatott embereknek segítenek. „Rettenetesen szomorúak vagyunk, hogy az Alkotmánybíróság egy szerintünk ennyire egyértelműen abszurd és Alaptörvény-ellenes ügyben így döntött. A Stop Soros homályos, jogi szempontból teljesen értelmezhetetlen. A törvénynek nincs más célja, mint börtönnel fenyegetni azokat, akik kiszolgáltatott embereknek segítenek és nem értenek egyet a kormány jogsértő menekültpolitikájával” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója. Hozzátette, hogy a már szinte kizárólag kormánypárti bírókból álló testület döntése illeszkedik abba a gyakorlatba, hogy „politikailag kényes ügyekben vagy nem dönt – ahogyan felfüggesztette a külföldi támogatásokról szóló törvény elbírálását – vagy nem mer szembeszegülni a kormány akaratával”. Az Alkotmánybíróságnak kellene lennie az alkotmányosság legfőbb őrének és az Alaptörvény legfőbb védelmezőjének, sajnos ennek a feladatának már egyre kevésbé felel meg – jegyezte meg.

Az Ab szerint a szólásszabadság sérelme azért nem következik be e Btk.-paragrafus alkalmazásával, mert az kizárólag olyan véleménynyilvánítást tilt, amelynek célja más személyek jogellenes magatartásra indítása, nem érinti viszont a migrációval kapcsolatos véleménynyilvánítást, a közéleti viták tartalmát. A veszély, amelyet ez a korlátozás elhárítani igyekszik, nem a kommunikációra vonatkozik, hanem a kommunikáció által kiváltani kívánt magatartásra. Az Ab kiemelte azt is, hogy a tényállás szövege nem utal a humanitárius segítségnyújtást célzó tevékenységek tilalmára, és az Alaptörvényben megkövetelt észszerű értelmezés mellett a rendes bíróságok nem is juthatnak ilyen következtetésre. Az elesettek és a szegények megsegítése alaptörvényi kötelesség, ezzel összeegyeztethetetlen lenne büntetéssel fenyegetni az olyan segítő, önzetlen tevékenységet, amely a Btk.-ban tiltott céllal nem áll összefüggésben. Mindezekre tekintettel
az Ab megállapította, hogy az Amnesty International Magyarországnak az új Btk.-paragrafust támadó alkotmányjogi panasza megalapozatlan, ezért azt elutasította.

Ugyanakkor alkotmányos követelményeket állapított meg a bírói jogértelmezés számára azért, hogy az alaptörvénnyel összhangban alkalmazzák a rendelkezéseket. A határozathoz a 15 tagú testületből Czine Ágnes, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybíró fűzött különvéleményt. A határozat teljes szövege elérhető a testület honlapján.
Az Amnesty Magyarország még tavaly októberben támadta meg az Alkotmánybíróságon az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag Btk-t érintő érintő módosítását, mert véleményük szerint ellentétes többek között az Alaptörvény alkotmányos büntetőjogra, az egyesülési jogra és a szólásszabadságra vonatkozó rendelkezéseivel. Az Amnesty közölte: a súlyosan jogkorlátozó törvénymódosítás annyira homályos definíciót ad a bűncselekményre, hogy annak gyakorlatilag bárki bármikor az alanya lehet, ami kiszámíthatatlan helyzetet teremt és lehetőséget ad annak önkényes alkalmazására. A törvény sérti továbbá a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, mert a legsúlyosabb, büntetőjogi szankciók alkalmazását helyezi kilátásba, ezzel pedig szükségtelenül és aránytalanul beavatkozik abba, hogy ki és hogyan vehet részt a migrációról szóló demokratikus közéleti vitákban – tették hozzá.

Alkotmánybíróság: az Ab alkotmányértelmezése mindenkire kötelező

Egy menedékjoggal és az EU-val kapcsolatos ügyben az Alkotmánybíróság csütörtökön azt is kimondta, hogy az Ab alaptörvény-értelmezését mindenkinek tiszteletben kell tartania. A magyar kormány nevében az igazságügyi miniszter fordult az Ab-hoz, indítványában alkotmányértelmezést kért az alaptörvény és az EU jogának viszonyáról. Az indítvány előzménye, hogy az Európai Bizottság egy kötelezettségszegési eljárásban hivatalos felszólítást küldött Magyarországnak, amelyben kifejtette, hogy értelmezése szerint az alaptörvény menedékjogról szóló rendelkezései sértik az uniós szabályozást. Az igazságügy-miniszter indítványa által felvetett konkrét alkotmányjogi probléma az volt, hogy az EU egyik szervének a magyar alaptörvényre vonatkozó értelmezése milyen viszonyban áll a magyar Ab értelmezésével. Az Ab egyfelől kimondta azt, hogy az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja a magyar alkotmány. Az Ab az alaptörvény értelmezése során tekintettel van az EU-tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre, de az Ab alaptörvény-értelmezését egyetlen más szerv értelmezése sem ronthatja le. Másfelől megállapította azt is, hogy a menedékjog megadása nem tekinthető a magyar állam alkotmányos kötelezettségének olyan nem magyar állampolgárral kapcsolatban, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Ez azonban nem zárja ki, hogy az ilyen embereknek az Országgyűlés menedékjogot biztosítson az általa meghatározott szabályok szerint. Az Ab kiemelte: Magyarország az EU-ban az európai egység megteremtése érdekében, az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése céljából vesz részt. Kifejtette, hogy az uniós jog nem illeszkedik a magyar jogforrási hierarchiába, azt egy, az alaptörvényben lévő alkotmányos parancs teszi a jogrendszer részévé. Az uniós és a hazai jog egymás mellettisége általában nem okoz alkotmányossági dilemmát, mivel a két normarendszer közös értékeken nyugszik. Ugyanakkor egyes nemzeti normák megítélésében az Ab és az EU eltérő eredményre juthat. Mivel az alaptörvény alkotmányos kötelezettséggé teszi az uniós jognak való megfelelést, az esetleges ellentmondások feloldása az alkotmányos párbeszéd tiszteletben tartása mellett lehetséges. A magyar alaptörvény autentikus értelmezése azonban a magyar Ab feladata, és ezt minden szervnek, intézménynek tiszteletben kell tartania eljárásaiban is.

Szerző
Frissítve: 2019.02.28. 12:30

CEU-ügy: visszafelé sült el a lejárató kampány

Publikálás dátuma
2019.02.28. 10:21

A Közép-európai Egyetem elleni kormánypropagandának is szerepe van az autonómia jelképévé váló intézmény nemzetközi hírnevének erősödésében.
Több tudományterületen is javított korábbi pozícióin az egyik legjelentősebb nemzetközi felsőoktatási rangsorban a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU). A Quacquarelli Symonds (QS) világranglistáján például a 41. helyezést érte el a politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok tárgyakból, további négy tudományterületen az első száz között kapott helyet. – Ez hatalmas megtiszteltetés számunkra. Az egyetem nemzetközi reputációja egyértelműen nőtt –  nyilatkozta lapunknak a CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt. Mint mondta, a QS több szempontból vizsgálja az intézményeket, például megnézik az egyetem nevével fémjelzett tudományos publikációkat és azok idézettségét. Egyetemi professzorok, kutatók véleményét is kikérik egy-egy intézményről, felmérve az egyetem hírnevét a tudományos szférában. Arra a kérdésünkre, az Orbán-kormány CEU ellen irányuló lejárató kampánya mennyire ártott az egyetemnek, a rektorhelyettes úgy felelt: mindenképp volt egy kis negatív hatása, ám nemzetközi viszonylatban inkább jót tett. – A CEU az egyetemi autonómia szimbólumává vált. Sokkal jobban odafigyelnek ránk tudományos és azon kívüli körökben is. Ahol eddig nem is hallottak rólunk, ott már felkapják a fejüket, ha meghallják, hogy „CEU” – fogalmazott Enyedi Zsolt. Talán nem is meglepő, hogy sem a kormány, sem pedig a kormányzati irányítás alatt működő Magyar Távirati Iroda nem számolt be a CEU sikereiről – holott Orbán Viktor miniszterelnök és Palkovics László innovációs miniszter álma, hogy hazai egyetemek is szerepeljenek a Top 200-as világranglistán. Inkább ellehetetlenítették az egyetem működését, amely jövő tanévtől már Bécsben indítja amerikai akkreditációjú képzéseit. – A legújabb QS-eredmények is azt mutatják, megbecsülést és dicsőséget tudunk hozni az országnak. Érthetetlen, miért mond le erről a kormány – tette hozzá Enyedi. A rektorhelyettes szerint a bécsi kampuszindítás hosszú és bonyolult folyamat. Mint mondta, most még Bécs és Budapest előnyeit is egyszerre szeretnék kihasználni. Új diákjaikat is úgy toborozzák: számolniuk kell azzal, hogy egyelőre Bécsben és Budapesten is tanulnak majd. Az eddigi tapasztalatok szerint ez nem tántorítja el a jelentkezőket: idén mintegy három százalékkal több jelentkezés futott be az egyetemhez, mint tavaly.   

A Semmelweis és az ELTE is a legjobbak között

A gyógyszerészeti képzést tekintve a világ 200 legjobb egyeteme között szerepel a Semmelweis Egyetem a QS rangsorán, egyedüli hazai felsőoktatási intézményként. A képzési területekre lebontott világrangsorban a tágabb élet- és orvostudományi területen is az egyetem érte el a legjobb helyezést hazai szinten. A szélesebb szakterületek rangsorában az élet- és orvostudományi képzési területen a Semmelweis Egyetem a 308. helyen végzett, a hazai egyetemek közül a legjobb eredményt elérve. A listára még felkerült Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem a 451-500. helyezést érte el. A szűkebb szakterületi listán az orvostudományi képzést tekintve a 201-250. helyezés között végzett a Semmelweis, szinten a legjobbként a magyar mezőnyben. A gyógyszerészeti képzéseket rangsoroló listára csak a Semmelweis Egyetem került fel a magyar felsőoktatási intézmények közül. A természettudományok területén az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el a legjobb helyezést a magyar egyetemek közül: a 340. helyen szerepel.  

Szerző
Frissítve: 2019.02.28. 10:27