Marcali sem kér a rabszolgatörvényből

Publikálás dátuma
2019.02.28. 15:25
Demonstráció a rabszolgatörvény ellen (illusztráció)
Fotó: Csortos Szabolcs
A Somogy megyei város is beállt azon települések sorába, ahol az önkormányzati cégeknél nem kívánják alkalmazni a túlóratörvényt.
Marcali Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadta azt az ellenzéki indítványt, amely javaslatot tesz a településen működő gazdasági társaságok részére, hogy ne alkalmazzák a 400 túlórát biztosító rabszolgatörvényt - derül ki Kesztyűs Attila, Jobbik helyi képviselőjének szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.

A Somogy megyei város képviselő-testülete emellett most felkérte a település egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőjét, Móring József Attilát (Fidesz-KDNP), hogy
terjessze az Országgyűlés elé a rabszolgatörvény hatályon kívül helyezését,

illetve annak hatálybalépését követően terjessze az Országgyűlés elé azt a javaslatot, mely alapján a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2018. december 31-én hatályos szövege lép hatályba.
A 11 tagú testületben egyébként 3 kormánypárti és 1 jobbikos képviselő mellett 7-en a Marcali az Otthonunk Egyesület (MOTTE) színeiben politizálnak.

Ahogy arról korábban már írtunk, elsőként Szeged szavazta meg, hogy nem alkalmazza a túlóratörvényt. A dél-alföldi városon kívül aztán Ajka, Dombóvár, Salgótarján, Szombathely, a fővárosban pedig a XIV., a XV. és a XX. kerület is jelezte, hogy nem kér a rabszolgatörvényből. A hírek azonban nemrég arról szóltak, hogy az ajkai, a dombóvári és a szegedi döntéseket elkezdték vizsgálni a kormányhivatalok, mondván, jogszabályt (jelesül a munka törvénykönyvét) sértheti, ha megtiltják az önkormányzati cégeknek a túlóratörvény alkalmazását.
Szerző
Frissítve: 2019.02.28. 15:37

Lépett a Számvevőszék, újra kap állami támogatást a Momentum

Publikálás dátuma
2019.02.28. 15:16

Fotó: Draskovics Ádám
A Számvevőszék szerint a Momentum bizonyította, hogy törvényesen gazdálkodnak – a Párbeszéd viszont nem működik együtt velük. Utóbbi állítást a Párbeszéd pártigazgatója durva ferdítésnek tartja.
Visszavonta a Momentum Mozgalom költségvetési támogatásának felfüggesztését az Állami Számvevőszék. Mint az ÁSZ közleményében emlékeztetett, a 2018. évi országgyűlési választás kampánypénzeinek ellenőrzése keretében, 2019. január 16-án zárták  le a Momentum Mozgalom ellenőrzését - a párt szerintük akkor még nem igazolta, hogy törvényesen gazdálkodik. A Számvevőszék javaslatára a Magyar Államkincstár ezért elzárta a pénzcsapot, felfüggesztették az állami támogatást az éppen EP-választásra készülő pártnál, ami már azt tervezte, hogy adományokból oldják meg választási kampányukat. Mint korábban beszámoltunk róla, a Momentum végül  február elején elküldte a szabályos gazdálkodást igazoló dokumentumokat – a hónap végére pedig az ÁSZ is átrágta magát rajtuk.
A Párbeszédnél viszont továbbra sincs együttműködés, ezért marad a felfüggesztés is - állítja a testület. Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója lapunknak korábban azt mondta, rosszhiszeműnek tartja az ÁSZ eljárását, ráadásul a számvevőszék saját jogértelmezése szerint, külső kontroll nélkül döntheti el mit tekint eljárási hibának vizsgálatai során. Frissítés: az ÁSZ a szokásos módon ferdíti a tényeket - mondta Kocsis-Cake Olivio, akit a testület újabb döntésével kapcsolatban kerestünk meg – ugyanis április végéig adtak határidőt a dokumentumok beküldésére. Nem igaz tehát, hogy nem működnek együtt, ők is leadják elszámolásukat, hangsúlyozta a pártigazgató. A felfüggesztett támogatások egyébként negyedévre szólnak, a  Párbeszéd 23, a Momentumnak pedig 33 millió forintot kellett volna megkapnia. 

Bármikor lehallgathatják őket

Bár most egy eljárás lezárult, a pártok továbbra sem szabadulnak: a Számvevőszék maga is emlékeztet rá, hogy Momentum és a Párbeszéd kampánypénz-felhasználásait továbbra sem tartják alátámasztottnak. Igaz,nem is fogadják be a kampánypénzekről szóló kimutatásokat – mondván, mindkét szervezet kifutott az elszámolás leadási határidejéből, késve pedig nem kellenek a dokumentumok. Az ügy súlyát jelzi, hogy lapértesülés szerint már a Nemzeti Adó -és Vámhivatal is nyomoz a két párt ügyeiben; Fekete-Győr András Momentum-elnök szerint az sem kizárt, hogy lehallgatják őket.
Szerző
Frissítve: 2019.02.28. 16:38

„Lássuk a tényeket” – Megint visszavágott a magyar kormánynak az Európai Bizottság

Publikálás dátuma
2019.02.28. 15:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Közölték, hogy a kormány állításai rossz esetben tényszerűen helytelenek, és a legjobb esetben is erősen megtévesztők.
Az Európai Bizottság válaszol a magyar kormány által „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!” címmel indított kampányra, ugyanis egyetért azzal, hogy a polgároknak valóban joguk van tudni, hogy mit tesz az Európai Unió (EU) – közölte Mina Andreeva, az uniós bizottság egyik szóvivője csütörtökön. A szóvivő a szokásos déli brüsszeli sajtótájékoztatón az MTI összefoglalója szerint kijelentette, az Európai Bizottság azt gondolja, hogy az emberek „tényeket érdemelnek, nem fikciót”. A magyar kampány elferdíti az igazságot, és egy „titkos terv” sötét képét igyekszik felfesteni, amelynek célja az Európába irányuló migráció ösztönzése. Az igazság azonban az, hogy nem létezik ilyen összeesküvés. A bizottság ezért szeretne tiszta vizet önteni a pohárba, és pontról pontra tisztázni, mi a tény, és mi a fikció – közölte a szóvivő. A testület közleménye szerint a
„kormány állításai rossz esetben tényszerűen helytelenek, és a legjobb esetben is erősen megtévesztők. Soros Györgyhöz pedig az egésznek semmi köze.”

Az Európai Bizottság egy magyar nyelvű kiadványt is közzétett „Lássuk a tényeket” címmel, melyben pontról pontra cáfolják a kormány állításait. Ezek a következők: 1. „Be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát”Az EB azt írja, a valóság az, hogy „a menekültek EU-n kívüli országokból történő áttelepítése mindig is önkéntes alapon történt, és ez így is marad.” 2. „Gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait.” A kiadványban hangsúlyozzák, hogy valójában „az EU nem gyengíti, hanem támogatja a nemzeti határvédelmet”. 3. „Migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást.” Mint írják, „a bizottság egyáltalán nem tervezi kumanitárius vízumok bevezetését”. 4. „Még több pénzt adnának a migrációt támogató szervezeteknek.” Azonban az EB „nem működik együtt egyetlen olyan szervezettel sem, amely az irreguláris migráció megkönnyítésén dolgozik”. 5. „Pénzzel feltöltött bankkártyákkal is segítenék a bevándorlást.” Az EB hangsúlyozza, hogy „az uniós segély nem ösztönzi a migrációt, hanem kizárólag a Görögországban már legálisan tartózkodó menekülteket támogatja”. 6. „Kísérleti bevándorlási projekteket indítanának az afrikai országokkal.” A valóság az, hogy „az egyes tagállamok teljesen önkéntesen döntik el, engedélyezik-e képzett munkavállalók legális bevándorlását, vagy sem” – olvasható a kiadványban. 7. „Csökkenteni akarják a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatását.” Az EB kiemeli, hogy „semmilyen összefüggés nincs az uniós pénzügyi támogatás és a migráció támogatása vagy elutasítása között”. Az egyes pontokat részletesen is kifejtik a kiadványban. Emellett kiemelik, hogy az Európai Unió soha nem Brüsszelről szólt, és most sem Brüsszelről szól. Az európai projekt tervezői és irányítói az uniós tagállamok, melyek mindegyike – köztük Magyarország is – önállóan és demokratikusan döntött úgy, hogy erre az útra kíván lépni – írják, hozzátéve: 
„a közösen meghozott döntésekért az uniós tagállamokat terheli a felelősség, és őket illeti az érdem is. Ez minden egyes tagállamra vonatkozik, Magyarországra is.”

Múlt hétfőn Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”. A plakátkampánnyal kapcsolatban hétfőn is közzétettek egy tájékoztatót, melyben kiemelték: számos félreértés, tévhit terjedt el az EU migrációs politikájával kapcsolatban.
Szerző
Frissítve: 2019.02.28. 15:28