A volt irodavezetőt azután rúgták ki, hogy kiállt az egyik munkatársa mellett, akit megfeddtek, mert lájkolta a Momentum olimpiáról szóló népszavazási kezdeményezését. A 2017-ben indult munkaügyi perben a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék is úgy látta, hogy az 5,6 millió forintos elmaradt bért ki kell fizetni az elbocsátott dolgozónak, de a bíróság szerint nem történt diszkriminációs sérelem, hanem „csak” joggal való visszaélés, így sérelemdíj nem jár.
– Példát szerettem volna mutatni azoknak, akikkel a tudásközpontban együtt dolgoztam, hogy miként kell viselkedni, ha jogellenességgel vagy joggal való visszaéléssel találkozik az ember. Megütköztem azon, hogy senkit nem bátorított az eset, amikor a tudásközpont majdnem tucatnyi embertől vált meg, és senki nem védekezett a felmondással szemben, fel sem merült bennük, hogy az jogszerűtlen lenne. Mindenki zsebre rakta a felmondását és elkullogott. A hatás, amit szerettem volna elérni, elmaradt – fogalmazott lapunknak a volt irodavezető, aki ma már Svájcban él és a zürichi egyetemen tanít jogszociológiát.
A szolidaritás hiánya szerinte azért is megdöbbentő, mert olyan fiatal, huszonéves munkavállalókról van szó, akik többségében jó egzisztenciával rendelkező családból ékeznek, egyesek még otthon laknak a polgárilag beágyazott szüleiknél, külföldön is tanultak, és 2-3 idegen nyelvet beszélnek magas fokon. Ez az elit, amelyiknek nem kell félnie az éhhaláltól, és adott esetben könnyen találna másik munkát, inkább csendben marad, megalkuszik. Szert Boglárka elmondta, egyetlen nő ment el mellette tanúskodni, aki már eljött a cégtől az ügy kirobbanásakor, pedig vagy ötvenen dolgoztak ott. Ha ezek az emberek nem hajlandóak kiállni valami mellett, akkor vajon kire lehet számítani ma Magyarországon? - tette fel a kérdést.
Mindenesetre nem bánta meg, hogy perre ment a kirúgása miatt, mert olyan jó dolgok történtek vele, amelyekből valószínűleg kimaradt volna, ha meghúzza magát és félrenéz.
