közszolgák;

Hivatalból túlhajszoltak - életbe lép a kormányzati szolgálati jogviszony

Péntektől érvényes a központi hivatalok tisztviselőinek „rabszolgatörvénye”: durva megszorítások jönnek, miközben végrehajtási rendeletek sora hiányzik.

A hét minden munkanapján 6 óra 45 perckor kezdődik a munkaidő a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság köztisztviselői számára – ezt hozta nekik az új kormányzati igazgatásról szóló, mától hatályos jogszabály, vagy ahogy ismertebb, a „köztisztviselői rabszolgatörvény”. A korai kezdés ellenére hajnaltól legalább napi kilenc órát kell bent lenniük a munkahelyükön az eddigi nyolc óra helyett, és a munkaidőbe már nem számít bele az ebédszünet fél órája. A további megszorítások közé tartozik, hogy a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria, az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken, és már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát. Súlyos változás az is: ezután ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, vagyis nem fizetik ki a túlórákat. Nemcsak a nyugdíjfolyósítónál dolgozóknak, hanem a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjének, ügykezelőjének, a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a kormányhivatalok, járási hivatalok dolgozóinak is megváltozik a jogviszonya március 1-től. Mától kormányzati szolgálati jogviszonynak nevezik azt. 

Míg a jogviszony átnevezése kevésbé jelentős változás – főleg, hogy az érintettek 2010 óta voltak már közszolgálati tisztviselők, kormánytisztviselők, köztisztviselők és állami tisztviselők is –, az már súlyos következmény, hogy a dolgozók mindennapjait durván átszabja az kormányzati igazgatásról szóló jogszabály. Ráadásul az úgy lép hatályba, hogy a mögött a beígért 38 végrehajtási rendeletből mindössze egy, a tavalyi szabadságok megváltásáról szóló készült el.

A hivatali vezetők is csak most kapnak tájékoztatást arról, mit is mondjanak a teljesen tanácstalan beosztottaiknak. A Magyar Államkincstárban (MÁK) például a humánpolitikai vezető hétfőn körlevélben írta meg az elnökhelyetteseknek, központi igazgatóknak és megyei igazgatóknak, hogy mit is feleljenek a kérdésekre. Például azt, hogy a tavaly ki nem vett szabadságok árát a március 5-én esedékes bérükkel megkapják a dolgozók, de a januárra és februárra is járó megemelt munkabér különbözetét majd csak azoknak fizetik ki áprilisban, akik elfogadják a kinevezésüket és maradnak az eddigi munkahelyükön. Az is kiderül a lapunk birtokába került belső tájékoztatóból, hogy a túlórák miatt összegyűlt szabadidőt csak márciusban lehet kivenni, ha pedig ezt nem lehet megoldani – és a rengeteg munka miatt ez a valószínű – akkor meg kell váltani a szabadnapokat. Most derült ki az is, hogy megvonják az eddigi címeket az érintettektől, ami főként érzelmi reakciót vált ki, de biztos, hogy nem lesz több szakmai tanácsadó, főtanácsadó, közigazgatási tanácsadó.

Arra is készül a MÁK – és nyilvánvalóan a többi központi hivatal is –, hogy aki a felmentését kéri, vagy akinek felmondanak, az nem kap új kinevezési ajánlatot. A papírt egyébként, amiben az illető új munkabére is szerepel majd, március 15-ig kell átadni.

Az egyhetes szabadságcsökkentéssel, a megnövelt munkaidővel, a teljesen bizonytalan státussal, vezetői kinevezéssel, központi létszámgazdálkodással járó törvény úgy lép hatályba, hogy a tisztviselők tömege várja a márciusi bérpapírját és ha azon nem szerepel a beígért 30 százalékos béremelésnek megfelelő összeg, nem írja alá az új kinevezést.

Marad a létszámstop és az emberhiányA MÁK-nál úgy tudják, hogy a változások ellenére továbbra is fennmarad a létszámzárlat. Márpedig a Kincstár sok területén, így a nyugdíjfolyósító mellett például a megyei kormányhivatalokban már most is nagy a baj. Országos átlagban 10 százalékos a munkaerőhiány, de a Népszava információi szerint a nyugati megyékben ennél magasabb, van, ahol eléri a 20 százalékot is.