Kiderült, alvás közben is lehet szavakat tanulni

Publikálás dátuma
2019.03.02. 11:11
Illusztráció
Fotó: Pexels
A megfelelő körülmények között alvó emberi agy képes új szavakat rögzíteni – derítették ki a Berni Egyetem kutatói.
Azzal már eddig is tisztában voltak az agy működését kutatók, hogy ez a szerv akkor is fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban, amikor alszunk: rendezi és megerősíti az ismereteket, amelyeket napközben szereztünk, a fontos dolgokat eltárolja, míg a jelentékteleneket törli, hogy legyen hely az új információknak. Arra azonban kevesen számítottak, hogy tanulni is lehet alvás közben. Marc Züst pszichológus, a Berni Egyetem posztdoktori kutatója szerint kutatásuk jelentőségét az adja, hogy rájöttek: az alvó agy is képes információkat kódolni és hosszabb távon eltárolni, sőt, új asszociációkat létrehozni is – írta a Qubit.
A kísérletben, amelynek eredményeit a Current Biology című folyóiratban publikálták, német anyanyelvű résztvevőkkel mélyalvás közben szópárokat hallgattattak. Az egyik szó mindig halandzsa, azaz kitalált volt, míg a másik létező. Ébredés után a kitalált szavak jelentését nem tudták ugyan visszaadni, de arra többnyire képesek voltak, hogy megválaszolják a szavakkal kapcsolatos kérdéseket. Züst magyarázata szerint az implicit memóriát nehéz expliciten megragadni, azzal viszont, hogy a kitalált szavak bizonyos szemantikai aspektusaira kérdeztek rá, a tudattalan információkig jutottak el. 
„Ha az alvóknak megmutatjuk például a biktum és a madár szóból alkotott szópárt, az agyuk új összeköttetést teremt a jól ismert madár fogalom és az ismeretlen biktum szó között. Az alvás közben megszülető emléknyom ébredés után is kitart, és kihat arra, hogyan reagálunk a biktum szóra még akkor is, ha úgy gondoljuk, sosem hallottuk korábban. Ez az emlékeknek egy implicit, tudattalan formája, olyan, mint egy megérzés.”

 Számított az is, hogy a mélyalvás melyik fázisában bombázták a résztvevőket a szópárokkal: a fél másodpercenként változó fázisok egyikében az agy igen aktív és sok összeköttetés működik benne – ebben a szakaszban vésődött be hatékonyabban az emléknyom. A résztvevők egy kisebb csoportját MRI-vel is vizsgálták, miközben már éber állapotban próbálták osztályozni az idegenül csengő szavakat, és kiderült, hogy agyukban a nyelvhez kapcsolódó területek, illetve a hippokampusz aktiválódott. 
A módszer a jelek szerint alkalmas arra, hogy az agyban emléknyomokat hagyjon, vagy olyan változásokat indítson el, amely segít az emlékek tárolásában. Az eredmény a jövőben segíthet olyan gyakorlati eszközök megalkotásában, amelyek a tanulási nehézségekkel vagy figyelemzavarral küzdő személyek, illetve a kognitív hanyatlást megélő idős emberek tanulását segíthetik.
Szerző
Témák
agy tanulás

Elhunyt Ulmann Ágnes

Publikálás dátuma
2019.03.01. 13:53

Fotó: Shutterstock
A világhírű mikrobiológus kilencvenegy éves korában, február 25-én halt meg párizsi otthonában.
Kilencvenegy éves korában elhunyt Ulmann Ágnes, a molekuláris biológia világhírű kutatója, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) kutatási vezetője, a párizsi Pasteur Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja – tudatta a párizsi kutatóintézet a Le Monde című napilapban. A közlemény szerint Ulmann Ágnes február 25-én hunyt el párizsi otthonában. A magyar tudós 1927. április 14-én született az erdélyi Szatmáron. Az aradi román középiskola elvégzése után a Kolozsvári Egyetemen kezdte meg a tanulmányait, majd 1947-ben átiratkozott Budapestre, az ELTE kémia szakára. A frissen alakult Orvosi Vegytani Intézetben kezdte el az oktatást és a kutatást, 1958-tól Párizsban dolgozott, a Nobel-díjas Jacques Monod laboratóriumában lett a mikrobiális genetika egyik kiemelkedő alakja. Aktív részese és előremozdítója volt a molekuláris biológia és a mikrobiológia máig legmeghatározóbb felfedezéseinek, fontos kutatási területe a szamárköhögést okozó baktérium egyik toxinja volt. Ulmann Ágnes egyszerre volt 1962 óta a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) és 1978-tól a Pasteur Intézet tagja, mintegy 180 tanulmány és hat tudományos kötet szerzője. A francia állampolgárságot 1966-ban kapta meg, 1996-ban Becsületrenddel tüntették ki, 2002-ben Robert Koch-aranyérmet kapott.
Szerző

Másodszor azonosítottak másfél petéjű ikreket

Publikálás dátuma
2019.03.01. 09:09
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A világon másodszor azonosítottak olyan ikerpárt, amely se nem egypetéjű, se nem kétpetéjű, a Brisbane-ben 2014-ben született kisfiú és kislány másfél petéjű (sesquizigóta) ikerpár.
A ma már négyéves gyerekek anyai részéről egypetéjű (monozigóta) ikrek, génjeik 100 százaléka azonos édesanyjuk DNS-ével, ám apai oldalról csupán a férfi DNS-ének egy részén osztoznak, azaz nem hasonlítanak jobban egymásra, mint más testvérek. Ez azt jelenti, hogy genetikailag az egypetéjű és a kétpetéjű (dizigóta) ikrek között vannak. A másfélzigóta ikerpár az ikerterhesség egy harmadik típusa.
Ez az első eset viszont a világon, amikor az orvosok még akkor állapították meg genetikai tesztekkel, hogy az ikrek másfélpetéjűségét, amikor még a méhben fejlődtek - közölték ausztrál kutatók a The New England Journal of Medicine (NEJM) orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban. Az anya 28 éves volt és az ikrek természetes módon fogantak. 
"Valószínűleg az anya petesejtjét egyszerre termékenyítette meg az apa két spermiuma még osztódás előtt. A várandósság hathetes korában végzett ultrahang egyetlen placentát mutatott és a magzatburok fekvését, ami azt jelezte, hogy egypetéjű ikreket vár az anya. A 14 hetes korban végzett ultrahang vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az ikerpár hím- és nőnemű, ami lehetetlen, ha egypetéjű ikrekről van szó"

- idézte az Eurekalert tudományos hírportál Nicholas Fisk professzort, a tanulmány egyik szerzőjét.

Ő vezette azt az orvoscsoportot, amely az anyáról és ikreiről gondoskodott a Royal Brisbane and Women Hospitalban 2014-ben.
Egypetéjű ikrek akkor születnek, ha egyetlen ivarsejt termékenyít meg egyetlen petesejtet, amely a fogantatás követően kettéosztódik. Kétpetéjű ikrek születése esetén az ikerpár tagjai két petesejtből és két külön spermiumból fejlődnek ki. Ha egy petesejtet két spermium termékenyít meg, az három kromoszómakészletetet eredményez, egyet az anyától, kettőt az apától.
"Három kromoszómakészlet tipikusan összeegyeztethetetlen az élettel, és az ilyen magzat általában nem marad meg"

- magyarázta Michael Gablett, az egyetem genetikusa, a tanulmány társszerzője.

A brisbane-i ikrek esetében a megtermékenyített petesejt egyenlően osztódott három kromoszómakészletre sejtcsoportokban, amelyek aztán kettéváltak, így jöttek létre az ikrek.
"Egyes sejtek az első spermium kromoszómáit tartalmazzák, a többiek a másodikát, ennek eredményeként az ikrek csupán az apai DNS egy részéből és nem száz százalékából részesednek"

- tette hozzá.

Ilyen ikrek születésről először az Egyesült Államokban számoltak be 2007-ben, de őket megszületésük után azonosították másfél zigóta ikerpárnak. Fist professzor közölte, hogy az ikerkutatások adatbázisát tanulmányozva kiderült, mennyire ritka az ilyen ikerpár. Először úgy vélték, lehettek más ilyen esetek is, amelyeket rosszul vagy egyáltalán nem azonosítottak, ezért megvizsgáltak 968 kétpetéjű ikerpár és szüleik genetikai adatait. Nem találtak egyetlen más másfél zigóta ikerpárt köztük, sem pedig a világ nagy ikertanulmányaiban.
A brisbane-i ikrek császármetszéssel jöttek világra és látszólag egészségesnek tűntek, ám az orvosok kiderítették, hogy születésük előtt a kislánynál vérrög képződött. Ezért négyhetes korában amputálni kellett egyik karját. Hároméves korában el kellett távolítani petefészkeit, mivel azok nem fejlődtek ki teljesen, és így daganatos betegség kockázatát hordozták, ami genetikájának a következménye.
Szerző