Kiderült, alvás közben is lehet szavakat tanulni

A megfelelő körülmények között alvó emberi agy képes új szavakat rögzíteni – derítették ki a Berni Egyetem kutatói.

Azzal már eddig is tisztában voltak az agy működését kutatók, hogy ez a szerv akkor is fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban, amikor alszunk: rendezi és megerősíti az ismereteket, amelyeket napközben szereztünk, a fontos dolgokat eltárolja, míg a jelentékteleneket törli, hogy legyen hely az új információknak. Arra azonban kevesen számítottak, hogy tanulni is lehet alvás közben. Marc Züst pszichológus, a Berni Egyetem posztdoktori kutatója szerint kutatásuk jelentőségét az adja, hogy rájöttek: az alvó agy is képes információkat kódolni és hosszabb távon eltárolni, sőt, új asszociációkat létrehozni is – írta a Qubit.

A kísérletben, amelynek eredményeit a Current Biology című folyóiratban publikálták, német anyanyelvű résztvevőkkel mélyalvás közben szópárokat hallgattattak. Az egyik szó mindig halandzsa, azaz kitalált volt, míg a másik létező. Ébredés után a kitalált szavak jelentését nem tudták ugyan visszaadni, de arra többnyire képesek voltak, hogy megválaszolják a szavakkal kapcsolatos kérdéseket. Züst magyarázata szerint az implicit memóriát nehéz expliciten megragadni, azzal viszont, hogy a kitalált szavak bizonyos szemantikai aspektusaira kérdeztek rá, a tudattalan információkig jutottak el.

Számított az is, hogy a mélyalvás melyik fázisában bombázták a résztvevőket a szópárokkal: a fél másodpercenként változó fázisok egyikében az agy igen aktív és sok összeköttetés működik benne – ebben a szakaszban vésődött be hatékonyabban az emléknyom. A résztvevők egy kisebb csoportját MRI-vel is vizsgálták, miközben már éber állapotban próbálták osztályozni az idegenül csengő szavakat, és kiderült, hogy agyukban a nyelvhez kapcsolódó területek, illetve a hippokampusz aktiválódott.

A módszer a jelek szerint alkalmas arra, hogy az agyban emléknyomokat hagyjon, vagy olyan változásokat indítson el, amely segít az emlékek tárolásában. Az eredmény a jövőben segíthet olyan gyakorlati eszközök megalkotásában, amelyek a tanulási nehézségekkel vagy figyelemzavarral küzdő személyek, illetve a kognitív hanyatlást megélő idős emberek tanulását segíthetik.