Elhunyt Ulmann Ágnes

Publikálás dátuma
2019.03.01. 13:53

Fotó: Shutterstock
A világhírű mikrobiológus kilencvenegy éves korában, február 25-én halt meg párizsi otthonában.
Kilencvenegy éves korában elhunyt Ulmann Ágnes, a molekuláris biológia világhírű kutatója, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) kutatási vezetője, a párizsi Pasteur Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja – tudatta a párizsi kutatóintézet a Le Monde című napilapban. A közlemény szerint Ulmann Ágnes február 25-én hunyt el párizsi otthonában. A magyar tudós 1927. április 14-én született az erdélyi Szatmáron. Az aradi román középiskola elvégzése után a Kolozsvári Egyetemen kezdte meg a tanulmányait, majd 1947-ben átiratkozott Budapestre, az ELTE kémia szakára. A frissen alakult Orvosi Vegytani Intézetben kezdte el az oktatást és a kutatást, 1958-tól Párizsban dolgozott, a Nobel-díjas Jacques Monod laboratóriumában lett a mikrobiális genetika egyik kiemelkedő alakja. Aktív részese és előremozdítója volt a molekuláris biológia és a mikrobiológia máig legmeghatározóbb felfedezéseinek, fontos kutatási területe a szamárköhögést okozó baktérium egyik toxinja volt. Ulmann Ágnes egyszerre volt 1962 óta a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) és 1978-tól a Pasteur Intézet tagja, mintegy 180 tanulmány és hat tudományos kötet szerzője. A francia állampolgárságot 1966-ban kapta meg, 1996-ban Becsületrenddel tüntették ki, 2002-ben Robert Koch-aranyérmet kapott.
Szerző

Másodszor azonosítottak másfél petéjű ikreket

Publikálás dátuma
2019.03.01. 09:09
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A világon másodszor azonosítottak olyan ikerpárt, amely se nem egypetéjű, se nem kétpetéjű, a Brisbane-ben 2014-ben született kisfiú és kislány másfél petéjű (sesquizigóta) ikerpár.
A ma már négyéves gyerekek anyai részéről egypetéjű (monozigóta) ikrek, génjeik 100 százaléka azonos édesanyjuk DNS-ével, ám apai oldalról csupán a férfi DNS-ének egy részén osztoznak, azaz nem hasonlítanak jobban egymásra, mint más testvérek. Ez azt jelenti, hogy genetikailag az egypetéjű és a kétpetéjű (dizigóta) ikrek között vannak. A másfélzigóta ikerpár az ikerterhesség egy harmadik típusa.
Ez az első eset viszont a világon, amikor az orvosok még akkor állapították meg genetikai tesztekkel, hogy az ikrek másfélpetéjűségét, amikor még a méhben fejlődtek - közölték ausztrál kutatók a The New England Journal of Medicine (NEJM) orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban. Az anya 28 éves volt és az ikrek természetes módon fogantak. 
"Valószínűleg az anya petesejtjét egyszerre termékenyítette meg az apa két spermiuma még osztódás előtt. A várandósság hathetes korában végzett ultrahang egyetlen placentát mutatott és a magzatburok fekvését, ami azt jelezte, hogy egypetéjű ikreket vár az anya. A 14 hetes korban végzett ultrahang vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az ikerpár hím- és nőnemű, ami lehetetlen, ha egypetéjű ikrekről van szó"

- idézte az Eurekalert tudományos hírportál Nicholas Fisk professzort, a tanulmány egyik szerzőjét.

Ő vezette azt az orvoscsoportot, amely az anyáról és ikreiről gondoskodott a Royal Brisbane and Women Hospitalban 2014-ben.
Egypetéjű ikrek akkor születnek, ha egyetlen ivarsejt termékenyít meg egyetlen petesejtet, amely a fogantatás követően kettéosztódik. Kétpetéjű ikrek születése esetén az ikerpár tagjai két petesejtből és két külön spermiumból fejlődnek ki. Ha egy petesejtet két spermium termékenyít meg, az három kromoszómakészletetet eredményez, egyet az anyától, kettőt az apától.
"Három kromoszómakészlet tipikusan összeegyeztethetetlen az élettel, és az ilyen magzat általában nem marad meg"

- magyarázta Michael Gablett, az egyetem genetikusa, a tanulmány társszerzője.

A brisbane-i ikrek esetében a megtermékenyített petesejt egyenlően osztódott három kromoszómakészletre sejtcsoportokban, amelyek aztán kettéváltak, így jöttek létre az ikrek.
"Egyes sejtek az első spermium kromoszómáit tartalmazzák, a többiek a másodikát, ennek eredményeként az ikrek csupán az apai DNS egy részéből és nem száz százalékából részesednek"

- tette hozzá.

Ilyen ikrek születésről először az Egyesült Államokban számoltak be 2007-ben, de őket megszületésük után azonosították másfél zigóta ikerpárnak. Fist professzor közölte, hogy az ikerkutatások adatbázisát tanulmányozva kiderült, mennyire ritka az ilyen ikerpár. Először úgy vélték, lehettek más ilyen esetek is, amelyeket rosszul vagy egyáltalán nem azonosítottak, ezért megvizsgáltak 968 kétpetéjű ikerpár és szüleik genetikai adatait. Nem találtak egyetlen más másfél zigóta ikerpárt köztük, sem pedig a világ nagy ikertanulmányaiban.
A brisbane-i ikrek császármetszéssel jöttek világra és látszólag egészségesnek tűntek, ám az orvosok kiderítették, hogy születésük előtt a kislánynál vérrög képződött. Ezért négyhetes korában amputálni kellett egyik karját. Hároméves korában el kellett távolítani petefészkeit, mivel azok nem fejlődtek ki teljesen, és így daganatos betegség kockázatát hordozták, ami genetikájának a következménye.
Szerző

Feltérképezték a Plutó holdját

Publikálás dátuma
2019.02.28. 16:16
Illusztráció
Fotó: Bergeron/Novapix/Leemage / AFP
Először készült a Plutó Charon nevű holdjának geológiáját és történelmét feltáró térkép.
Az új térképhez szükséges adatokat és felvételeket a New Horizons űrszonda gyűjtötte és készítette 2015-ben, amikor elrepült a Charon mellett. A New Horizons elegendő információt gyűjtött a holdfelszín egyharmadának feltérképezéséhez.
Ezen a területen a tudósok 16 különböző típusú geológiai egységet, vagyis hasonló típusú területet azonosítottak, köztük tíz kilométer magas szirtekkel, több mint ezer árokkal és más hosszúkás, lineáris képződménnyel.
A szirtek, árkok, kráterek és egyéb képződmények magasságának és mélységének megállapításához a kutatók azokat a felvételeket használták, amelyeket az űrszonda a sztereó 3D-s képek alkotásához a hold felett elrepülve készített. Ezek a képek különböző pozícióban készültek, így ugyanúgy használhatók, ahogyan agyunk a két szem alkotta képet felhasználja a mélység észleléséhez. 
A térkép olyan lehetséges világot mutat be, amely egykor meghasadt, "mint egy kicserepesedett száj", és jeges anyagot bocsátott ki belsejéből, nagy területeket elöntve. Ezek az úgynevezett krioáramlatok, vagyis ősi jeges áramlatok. A kutatók meg vannak győződve arról, hogy a Charonon találhatók a Naprendszerben eddig talált legmeggyőzőbb bizonyítékai a nagy krioáramlatoknak.
Feltárták a Charon krátereit is. "Meglepő módon nagyon-nagyon kevés koptatott krátert látunk. A Marson régi (koptatott) és új kráterek is láthatóak, a Charonon viszont szinte minden kráter úgy néz ki, mintha nemrég jött volna létre" - mondta Stuart Robbins, a San Antonióban lévő Délnyugati Kutatóintézet munkatársa, a Journal of Geophysical Research: Planets című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.
A kráterek vagy újak, vagy már régóta jelen vannak anélkül, hogy bármi megváltoztatta volna őket - tette hozzá a kutató. Az elkopott kráterek hiányára magyarázat lehet az is, hogy valamilyen folyamat eltűntette a régi krátereket. Ilyenek lehetnek a krioáramlatok, amelyek a Charon felszínén lévő repedésekből törtek fel és maguk alá temették a régi krátereket. Ebben az esetben a Charon belsejének a múltban fel kellett melegednie és olyan kémiai vagy fizikai változáson kellett átmennie, amelynek hatására kissé megnőtt a kiterjedése, emiatt pedig megrepedt a felszíne. Már az így feltört meleg anyag is maga alá rejthette a Charon eredeti felszíni képződményeit.
A krioáramlatok alapján a kutatók három fő korszakot írtak le a Charon történelmében. Robbins azonban kiemelte: elméletük csak egyetlen lehetséges forgatókönyv a Charon fejlődésére. 
"Az is lehet, hogy az egész tévedés"

- mondta a krioáramlatokról.

 Az elméletek kiegészítésére még sokáig várhatnak a tudósok, ugyanis egyelőre nincs folyamatban újabb misszió, amely a Naprendszernek ezen távoli pontját kutatná.
Szerző
Témák
Pluto bolygó
Frissítve: 2019.02.28. 18:34