"A parkoló bővítése nem cél" - Villamossal, metróval juthatunk el az Eb-meccsekre

Publikálás dátuma
2019.03.04. 09:00
Így néz ki jelenleg az új Puskás-stadion
Fotó: Draskovics Ádám
Nem lesz elkülönített parkolóhely az új Puskás Ferenc Stadionban és környékén az autósok számára. A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság helyszínei közül Budapest mellett az azeri Baku a másik, ahol nincs az arénának saját parkolója.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) úgy döntött, hogy a 2020-as kontinensbajnokságot tizenkét országban rendezi meg. Eredetileg tizenhárom volt az UEFA terve, de Brüsszelben belső viták miatt nem épül meg időre a Nemzeti Stadion, így maradt tizenkét ország, tizenkét várossal. Az egyik helyszín Magyarország, ezen belül Budapest, az idén novemberben elkészülő Puskás Ferenc Stadionban három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt bonyolítanak le. A fővárosi aréna úgy épül, hogy az autósok részére nem létesítenek több parkolóhelyet. 

A 2020-as Eb helyszínei

London: Wembley Stadion - 90 000 férőhely München: Allianz Aréna - 75 000 Róma: Olimpiai Stadion - 72 698 Baku: Olimpiai Stadion - 68 700 Szentpétervár: Kresztovszkij Stadion - 68 134 Budapest: Puskás Ferenc Stadion - 68 000 Amszterdam: Johann Cruyff Aréna - 56 000 Bukarest: Nemzeti Stadion - 55 600 Bilbao: San Mamés - 53 332 Glasgow: Hampden Park - 52 063 Dublin: Aviva Stadion - 51 700 Koppenhága: Parken Stadion - 38 065 

A munkálatok előkészítése és felügyelete a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. hatáskörébe tartozik. A KKBK két évvel ezelőtt így indokolta, miért nem épülnek külön parkolók? 
„Az új Puskás Ferenc Stadion terveiben – a törvényi előírásoknak is megfelelve – több mint 500 parkoló szerepel. Az aréna városközponti elhelyezkedése, a kiváló tömegközlekedési adottságok lehetővé teszik, hogy a nagy rendezvényekre, mérkőzésekre érkező nézők közösségi közlekedéssel – metróval, busszal, vagy villamossal – közelítsék meg az arénát. Ezzel elkerülhető a nagy rendezvényekkel együtt járó közlekedési környezetterhelés, az aréna városközponti elhelyezkedése miatt ugyanis adott a lehetőség a környező úthálózatot túlságosan megterhelő gépkocsi-forgalom elkerülésére. A gépkocsi-parkolók kialakítását az előzetes tanulmányokban is elemezték, s ebből világosan látszott, hogy a stadiont környező közúti kapacitások korlátosak, emiatt nagy rendezvények esetén a közlekedési igények csak igen kis hányada elégíthető ki személygépkocsival. Vagyis: a stadion épületében vagy közvetlen környezetében épülő parkolóház, vagy parkolóhelyek feltöltése az odavezető utak kapacitás-korlátai miatt csak jelentős várakozási idővel történhetne meg. Így tehát a parkoló bővítése nem cél, ezért költségnövekedést sem fog okozni.”
Ha az esti Eb-mérkőzések után – de ez vonatkozik természetesen más sporteseményekre is – nem éjszakai menetrend szerint közlekednek a villamosok és a metrók, hanem másfél-két percenként követik egymást, akkor telt ház, 65 ezer néző esetén is megoldható a drukkerek elszállítása. A korábbi negatív tapasztalatok alapján azonban jogos az aggodalom, hogy a közlekedési vállalat nagyobb energiát fordít majd az ellenőrök létszámának növelésére a nagyobb bevétel reményében, mint a járatok sűrítésére.
Szinte mindegyik Eb-stadionnál külön kialakított parkolóhely áll a nézők rendelkezésére. A legtöbb jármű – 11 ezer – a müncheni Allianz Arénánál tud megállni. A bajor fővárosban azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a lefújás után a gépkocsival érkezők számítsanak arra, előfordulhat, hogy másfél-két óráig is eltarthat, amíg el tudják hagyni az aréna környékét.
Azerbajdzsánban, a bakui stadionnál hasonló koncepciót választottak, mint Budapesten. Nincsenek külön kialakított helyek, a környéken körülbelül 300 jármű tud parkolni a mérkőzések alatt.

Becsapott UEFA

Más szerepelt Magyarország Európa-bajnoki pályázatában, mint ami később ebből megvalósult. A kandidálás benyújtásakor a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) azt vállalta, hogy 2017. végére elkészül az új Puskás Ferenc Stadion, mindezt kormánygaranciával támasztotta alá a magyar szövetség. Ehhez képest az arénát csak idén novemberben adják át. Az UEFA rendkívül rossz néven vette a vállalt határidő be nem tartását, és 2017-ben tavasszal magyarázatot kért Csányi Sándor MLSZ-elnöktől. A szorult helyzetbe került szövetségi vezetőnek Orbán Viktor miniszterelnök sietett a segítségére, aki 2017. április 20-án kormányhatározatban rendelkezett a Puskás Ferenc Stadion Időarányos Kivitelezését Nyomon Követő Bizottság létrehozásáról. A testületnek a miniszterelnök és az MLSZ vezetője mellett Fürjes Balázs, kiemelt budapesti beruházásokat felügyelő kormánybiztos volt a tagja. Az MLSZ ennek a kormányhatározatnak a bemutatásával kerülte el azt a rendkívül kellemetlen helyzetet, hogy úgy járjon, mint Brüsszel, amelytől elvette az UEFA a rendezési jogot, miután nem sikerült időben tisztázniuk a belgáknak, hol épüljön fel az új stadionjuk az Eb-re. A miniszterelnök által aláírt kormányhatározat úgy rendelkezett, hogy a három tagú bizottság havonta vagy - amennyiben erre lehetőség nyílik – még sűrűbben tartja üléseit. Ehhez képest, a testület a mai napig egyetlen alkalommal sem tartott tanácskozást. 

Hosszú út vezetett odáig, mire megkezdődött az új stadion építése
Fotó: SZECSŐDI BALÁZS / MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA

Változó koncepciók és árak

Lassan húsz éve napirenden van a Puskás Stadion felújítása, amelynek felső karéját 2001-ben nyilvánították életveszélyesnek. Ezután többször változtak az elképzelések arról, mi lenne a jó megoldás: lebontani az arénát és újat építeni vagy a meglévőt felújítani? Az első terveket 2006-ban bírálták el, ezek azonban még csak ötletpályázatok voltak, megvalósítási szándék nélkül. Ezek közül Ferencz Marcel terve végzett az első helyen, aminek lényege az volt, hogy a lelátó négy sarkában tornyok tartották volna a fedett nézőtér tetőszerkezetét és a tornyokon belül, összesen 300 ezer négyzetméteres területen konferenciatermeket, hoteleket, irodákat lehetett volna kialakítani. 
A kormány 2011-ben bejelentette, hogy a magyar válogatott utolsó hazai mérkőzése után (október 11.) elkezdődik a stadion felújítása, ami ellen az Építész Kamara tiltakozott, mert még tervpályázatot sem írtak ki erre a munkára. Ennek ellenére a kormányhoz közel álló FourFourTwo futballmagazin pár héttel később arról írt, hogy a kormány 2015-ös átadással egy 40-45 ezer néző befogadására alkalmas stadiont képzel el, amelynek lelátója további 20 ezer hellyel bővíthető, mindez körülbelül 40 milliárd forintból valósítható meg. 
Három hónappal később a kormány új tervet ismertetett: a meglévő stadiont 40 ezresre alakítják át, és mellé építenek egy új, 60 ezer néző befogadására alkalmas arénát, utóbbira 30-35 milliárd forintot szántak. Az elképzelés ott bukott el, hogy ehhez meg kellett volna szüntetni a szoborparkot, és lebontani a BOK-csarnokot (korábban Syma), utóbbinak azonban szerződése van arról, hogy 2035-ig nem lehet elmozdítani a helyéről.
Újabb ötletpályázat következett, a huszonhárom pályaműből tizenegyet azonnal kizártak, győztest nem hirdettek, csak második, harmadik és negyedik helyezettet. Továbbra is két aréna volt a terv, az újat hívták volna Puskás Ferenc Stadionnak, a régit Puskásnak. A második díjat nyert elképzelés még egy uszodát is álmodott a két aréna mellé. Ebből azért nem lett valóság, mert a kormány nem biztosított forrást a megvalósításához. 
A kormány 2013 áprilisában előbb a régi Népstadion teljes lebontását jelentette be, majd az lett az elképzelés, hogy a régit atlétikai stadionná alakítják át és mellé építenek egy futballarénát. A kormányrendeletben egy multifunkciós, 65 ezres aréna jelent meg, amikor egy stadionon belül valósul meg a két aréna. Az UEFA 2013-ban megkapta a magyar szándéknyilatkozatot, egy évvel később pedig a jelentkezést a 2020-as Eb-re egy olyan tervvel, amely szerint 2017-ben év végére legfeljebb 80 milliárd forintból elkészül az új Puskás Stadion, belső aréna és atlétikai pálya nélkül.
Az UEFA által meghatározott jelentkezési feltételek között szerepelt, hogy legkésőbb 2016-ban el kell kezdeni a munkálatokat, ehhez képest a Puskás Ferenc Stadionra csak 2017. március 28-án írták alá az építésről szóló szerződést. Lázár János egy hónappal korábban, február 23-án jelentette be, hogy 190 milliárd forintba kerül a létesítmény, melynek árát másfél évvel korábban még kevesebb mint 100 milliárd forintban jelölte meg a kormány.
A 190 milliárd azóta nem változott, de a novemberi átadásig még nyolc hónap van hátra. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján meglepetés lenne, ha nem emelkedne jelentősen ez az összeg.

Aggódik a Volán újabb átszervezése miatt a szakszervezet

Publikálás dátuma
2019.03.03. 19:18

Fotó: Népszava
A KMSZ szerint a mostani integráció nyílt beismerése a 2015-től működő regionális modell kudarcának.
Aggályosnak tartja a Volán-társaságcsoport újabb átszervezését a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ), úgy vélve, hogy az események hátterében a Volánok szerepe csökkentésének szándéka húzódik meg. A szakszervezet vasárnapi közleményében a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter csütörtöki bejelentésére reagált, amely szerint egy Volán-társaságba vonják össze a hét régiós közlekedési társaságot. A KMSZ szerint a mostani integráció nyílt beismerése a 2015-től működő regionális modell kudarcának. Úgy vélik, a szakma ilyen mértékű átszervezéseket nem tud markáns színvonalcsökkenés nélkül átvészelni. Egyben jelezte, hogy létszámleépítés esetén a „lélektani határt”, az 1-1,5 százalékot meghaladó mértéket már nem fogja támogatni, és kész bármilyen törvényes eszközt igénybe venni a megakadályozására. Az érdekképviselet sérelmezi, hogy csak sajtóhírekből értesülhetett az átszervezésről, és mielőbbi érdemi egyeztetést sürget az átszervezésről.
Szerző
Frissítve: 2019.03.05. 18:51

Sztrájkkészültségben a dolgozók

Publikálás dátuma
2019.03.01. 07:30
Mind több cégnél „vetik be” a munkások a figyelmeztető sztrájkot a bértárgyalások során
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Bátrabban lépnek fel bérköveteléseikkel az autóipari dolgozók: olykor akár fejjel rohannának a falnak. A cégek többsége megegyezésre törekszik, néhány helyen azonban a trükközést választják.
„Fogjunk össze” feliratú matricákat ragasztottak munkaruháikra a dolgozók a biztonsági övek gyártására szakosodott Autoliv Kft. sopronkövesdi gyárában. Így kívánták jelezni a munkáltató felé: készülnek valamire. A bértárgyalások ugyanis a mintegy 2400 embert foglalkoztató cégnél még pár napja is eredménytelennek tűntek. A szakszervezet a fizikai dolgozók esetében bruttó 33 ezer forintos, a szellemi munkát végzőknél pedig 6+2 százalékos, de minimum 33 ezer forintos alapbéremelést követelt, a munkáltató viszont ennél 7 ezer forinttal kevesebbet ajánlott. A tárgyalások megrekedtek, a dolgozók körében indult aláírásgyűjtés során ugyanakkor 1700-an jelezték: készek akár a sztrájkra is, ha nem sikerül elfogadható béremelést kiharcolni. A Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi tagszervezete kedden jelentette volna be a sztrájkbizottság megalakulását, ám a cégvezetés egy nap halasztást kért, mondván: be szeretné mutatni új ajánlatát. Az új javaslatot a szakszervezet el is fogadta, csütörtökön pedig aláírták a megállapodást. Marsitsné Horváth Marianna, a 900 tagot számláló helyi szakszervezet elnöke elmondta: olyan ajánlatot kaptak, amiből nyilvánvalóvá vált, hogy a cégvezetés el akarja kerülni a sztrájkot. Ez egyébként a szakszervezetnek sem volt célja. Így most a fizikai állomány bére bruttó 30 ezer forinttal, a szellemi dolgozók fizetése 4+2 százalékkal, de minimum 30 ezer forinttal emelkedik, ami a tavalyi 17 ezer forintos emeléshez képest jelentős előrelépés. Jelenleg így a legalacsonyabb bruttó alapbér is meghaladja a 200 ezer forintot, a gyártósori összeszerelők pedig jóval efölött keresnek. A megállapodásnak fontos része, hogy a munkaadó nem alkalmazza a túlóratörvényt. A cégnél egyébként már 2017-ben is volt példa a sztrájkbizottság megalakítására, 2016-ban pedig kétórás figyelmeztető sztrájkot is tartottak a dolgozók. Az autóiparban ezzel együtt már-már 40 fölött van azon cégek száma, ahol sikerült megállapodni az idei béremelésekről. Mindenütt kétszámjegyű, 10-15 százalékos növelést értek el a helyi szakszervezetek – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. Négy autóipari beszállítónál ugyanakkor napokon belül megalakíthatják a sztrájkbizottságot, mivel egyelőre nem sikerült dűlőre jutni a béremeléseket illetően. Az egyik helyen a kollektív szerződés is vita tárgya, a munkáltató ugyanis nem akar ilyet kötni. A szakszervezet attól tart, hogy ez összefügg a túlóratörvénnyel: kollektív szerződés esetén ugyanis évi 300, egyéni megállapodásokkal viszont évi 400 túlóra rendelhető el. Másik két cégnél pedig nem csak a béremelés mértéke okozza a nézeteltéréseket, hanem a cégvezetés trükközése is – fogalmazott László Zoltán. A bérfejlesztéssel egyidejűleg ugyanis a dolgozók jelentős részét – akár 50-70 százalékát is - átsorolnák alacsonyabb bérkategóriákba. Így hiába kapnak béremelést, a százalékok az eleve alacsonyabb összegekre rakódnak rá, ezért előfordul, hogy egy 18 százalékos általános béremelés az adott dolgozó esetében csupán 6 százalékos tényleges növekedést jelent – magyarázza a szakszervezeti vezető. Elmondása szerint az ilyen jellegű átsorolások az utóbbi években egyre inkább elharapódznak a cégeknél. A dolgozók viszont sokszor nincsenek tisztában vele, mit írnak alá, és csak utólag fordulnak a szakszervezetekhez. Előfordul az is, hogy a törvényi előírások ellenére nem egyeztetnek a helyi szakszervezettel a munkavállalókat érintő kérdésekről. Dolgozói jelzések alapján úgy tudjuk, a kecskeméti Mercedes egyik beszállítójánál csoportos, azaz legalább 30 fős létszámleépítésre készül a cégvezetés, ám erről mindeddig nem egyeztettek a helyi szakszervezettel. László Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta: a munkaügyi hatóságtól is kaptak hasonló információkat, ám a leépítésekről mindeddig nem sikerült beszélniük az érintett cég vezetésével. Nagy port kavart a Suzuki esete is, ahol a Vasas helyi tagszervezetének megalakulását követő reggelen munkája minőségét kifogásolva elbocsátották a tagszervezet titkárának választott, a cégnél amúgy 14 éve dolgozó férfit. A cégvezetés jelezte is: az üzemi tanácsot tekinti tárgyalópartnernek. Múlt héten pedig a Magyar Suzuki Zrt. be is jelentette: 18 százalékos béremelésről állapodtak meg az üzemi tanáccsal. Egy üzemi tanács azonban lényegében csak rábólinthat egy munkáltatói ajánlatra, hiszen nincsenek olyan jogosultságai, mint egy szakszervezetnek. Csak üzemi megállapodást köthet, amely nem szabályozhat munkabérrel összefüggő kérdéseket. A szakszervezet viszont – ha létszáma eléri a munkavállalók tíz százalékát – bértárgyalásokat kezdeményezhet, egyeztethet a dolgozók munkakörülményeiről, és ezeket szabályozandó kollektív szerződést is köthet a munkáltatóval. Ha pedig minderről nem sikerült megállapodni, akkor – az üzemi tanácsokkal ellentétben – akár sztrájkot is kezdeményezhet. Márpedig most intő példaként lebeghet számos munkáltató szeme előtt a győri Audi-gyárban egy hónapja lezajlott egy hetes sztrájk. A felfokozott hangulatban olykor viszont a munkavállalók is meggondolatlanul lépnének. A Vasas vezetőinek az utóbbi két hónapban három gyárban is le kellett beszélnie a dolgozókat a sztrájkról. Az egyik helyen az új szakszervezeti vezetők felkészültsége, a másik helyen az érdemi taglétszám hiányzott hozzá, a harmadik cégnél pedig járható út volt a tárgyalásos megegyezés – magyarázza László Zoltán. Szerinte a szakszervezeti vezetőknek komoly felelősségük van most abban, hogy a dolgozók ne szaladjanak fejjel a falnak. Az elmúlt hónapok határozottabb szakszervezeti fellépései megerősítették és magabiztosabbá tették a dolgozókat. Végre nem húzzák be fülüket-farkukat, és erre mindenképpen építeni kell - hangsúlyozta. A sztrájk azonban sosem lehet cél, csupán eszköz a megállapodás eléréséhez. Egy munkabeszüntetés megszervezése pedig nem megy egyik-napról a másikra: ahhoz komoly felkészültség és szervezettség szükséges, különben hatalmas pofonokba szaladhatnak bele a dolgozók.

A Hankooknál is készülnek a munkabeszüntetésre

A vegyiparban is forró helyenként a hangulat. A debreceni TEVA-gyárnál magasabb béreket követelve február közepén tüntetést szerveztek a dolgozók, fellépésük pedig úgy tűnik, hatásos volt. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke szerint közelednek az álláspontok, és valószínűleg hamarosan megszületik a bérmegállapodás. A dunaújvárosi Hankook gumigyárban viszont korántsem ilyen kedvező a helyzet. A cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a helyi szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, amely válaszul sztrájkbizottságot alakított. A cégvezetés, úgy tűnik - a Suzukihoz hasonlóan -, az üzemi tanácsot tekinti tárgyalófélnek. Egy tájékoztató formájában arról értesítették ugyanis a dolgozókat, hogy az üzemi tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor. A helyi szakszervezet kedden bejelentette sztrájkkövetelését:18 százalékos alapbérfejlesztést, a besorolási rendszer és az elkötelezettségi bónuszrendszer átalakítását, jubileumi kifizetést, 13. havi bónuszt, a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára pedig 5 százalékos pótlékot szeretnének elérni. Új tárgyalási időpontnak március 4-ét tűzték ki, innentől számítva 7 napon belül - ha nem sikerül megegyezni - 2 órás figyelmeztető sztrájkot hirdethetnek. Székely Tamás szerint a sztrájk támogatottsága nagy a dolgozók körében, még a nem szakszervezeti tagok is pozitívan állnak a kérdéshez. A gyárban egyébként mintegy 3100-an dolgoznak, több mint 20 százalékuk szakszervezeti tag, de a létszám egyre nő, mert az utóbbi napokban százával lépnek be a munkavállalók. A vezetőség félelmét jelzi, hogy felderítőket küldenek ki a gyárba, hogy megtudják, kik a szakszervezeti tagok, de ez alkotmányos jogokat sért – fogalmazott a VDSZ elnöke. Hozzátette: rendkívül feszült a hangulat, és elkerülhetetlennek látszik a figyelmeztető sztrájk. Szerinte erre készülhet a vezetőség is, hiszen fokozottabb tempóra kapcsolták az abroncsgyártást, hogy egy nagyobb raktárkészletet halmozzanak fel.  V. A. D.

Négyszáz csapás jöhet az Auchantól

Bár nem mondta ki a Auchan Magyarország Kft. menedzsmentje, hogy mindenképpen alkalmazni kívánja a Munka törvénykönyve „rabszolgatörvényként” elhíresült módosítását, de arról sem hajlandó tárgyalni a cégnél működő reprezentatív szakszervezettel, hogy ne alkalmazzák az országos ellenállást kiváltó jogszabályt – nyilatkozta lapunknak Karsai Zoltán, a a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) elnöke. Információi szerint egyébként már elkészült a munkáltató ás a munkavállaló közötti szerződéstervezet az évi 400 órás túlóráról.  Más gond is akadt a francia tulajdonú áruházláncnál. Több kisebb vidéki üzletében az Auchan a takarítást is a bolti dolgozókkal végeztetné el, külön juttatás nélkül. A szakszervezet szerint a munkatársak ehhez nem kaptak megfelelő képzést sem. Az Auchan ezt cáfolta és a Népszava kérdésére válaszolva kifejtette: a hazai kiskereskedelemben bevett gyakorlatnak megfelelően a bolti munkatársaink takarítási feladatokat is ellátnak. Erről , állításuk szerint, minden belépő kollégát tájékoztatnak és megfelelő képzést is kapnak. Árnyalja a képet, hogy egyeztetések zajlanak vállalat és az érdekképviseletek között azért, hogy pontosítsák a bolti munkatársak munkaköri leírását.  B. T.

Március 11-ig kapott haladékot a Metro

Még nem alakult meg a Metro áruházláncnál a sztrájkbizottság, ahogy az tévesen megjelent a sajtóban, de fogytán a türelme a dolgozóknak. A négypontos követelésüket tegnap személyesen adta át a KASZ elnöke a cég vezetőinek. Március 11-ig kaptak haladékot, ha addig sem hajlandók érdemi engedményekre, akkor alakul meg a sztrájkbizottság, és a törvény szerint egy hete van a vállalat vezetésének a válaszra. Attól függ majd, mit lépnek a munkavállalók, illetve a szakszervezet. Ha a sztrájk mellett döntenek, az 13 áruházban majd’ 2600 dolgozót érinthet. A munkavállalók azt követelik, hogy a minimális alapbér a 13.-14. bér mellett érje el a bruttó 210 ezer forintot, és ezzel a havi alapbér 245 ezer forintra emelkedjen. Emellett a 3-5-10 éves munkaviszony után 5-5 százalékos béremelés járjon, illetve vezessék be teljes körűen a targoncavezetőknek járó pótlékot.  B. T. 

Figyelmeztetnek a paksi fegyveres őrök

Két órás figyelmeztető sztrájkot tartanak holnap a Paksi Atomerőmű fegyveres biztonsági őrségének kiszervezésben érintett munkavállalói - jelentette be csütörtökön az atomerőmű két szakszervezete, a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szakszervezete Paksi Atomerőmű (MÉSZ) és a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete (PADOSZ). Indolásuk  szerint a lépésre azért kerül sor, mert a menedzsment nem teljesíti követelésüket, amely szerint az érintett munkavállalók jelenlegi munkafeltételei a kiszervezés után is változatlanok maradnak, nem szenvednek el azonnali jövedelem csökkenést, hanem az csak fokozatosan és több év múlva jelenik meg. A szakszervezetek kijelentették: ha továbbra sem születik megállapodás, az érintett munkavállalók készek a sztrájkot folytatni.

Frissítve: 2019.03.03. 10:36