"A parkoló bővítése nem cél" - Villamossal, metróval juthatunk el az Eb-meccsekre

Nem lesz elkülönített parkolóhely az új Puskás Ferenc Stadionban és környékén az autósok számára. A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság helyszínei közül Budapest mellett az azeri Baku a másik, ahol nincs az arénának saját parkolója.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) úgy döntött, hogy a 2020-as kontinensbajnokságot tizenkét országban rendezi meg. Eredetileg tizenhárom volt az UEFA terve, de Brüsszelben belső viták miatt nem épül meg időre a Nemzeti Stadion, így maradt tizenkét ország, tizenkét várossal. Az egyik helyszín Magyarország, ezen belül Budapest, az idén novemberben elkészülő Puskás Ferenc Stadionban három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt bonyolítanak le. A fővárosi aréna úgy épül, hogy az autósok részére nem létesítenek több parkolóhelyet.

A munkálatok előkészítése és felügyelete a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. hatáskörébe tartozik. A KKBK két évvel ezelőtt így indokolta, miért nem épülnek külön parkolók?

„Az új Puskás Ferenc Stadion terveiben – a törvényi előírásoknak is megfelelve – több mint 500 parkoló szerepel. Az aréna városközponti elhelyezkedése, a kiváló tömegközlekedési adottságok lehetővé teszik, hogy a nagy rendezvényekre, mérkőzésekre érkező nézők közösségi közlekedéssel – metróval, busszal, vagy villamossal – közelítsék meg az arénát. Ezzel elkerülhető a nagy rendezvényekkel együtt járó közlekedési környezetterhelés, az aréna városközponti elhelyezkedése miatt ugyanis adott a lehetőség a környező úthálózatot túlságosan megterhelő gépkocsi-forgalom elkerülésére. A gépkocsi-parkolók kialakítását az előzetes tanulmányokban is elemezték, s ebből világosan látszott, hogy a stadiont környező közúti kapacitások korlátosak, emiatt nagy rendezvények esetén a közlekedési igények csak igen kis hányada elégíthető ki személygépkocsival. Vagyis: a stadion épületében vagy közvetlen környezetében épülő parkolóház, vagy parkolóhelyek feltöltése az odavezető utak kapacitás-korlátai miatt csak jelentős várakozási idővel történhetne meg. Így tehát a parkoló bővítése nem cél, ezért költségnövekedést sem fog okozni.”

Ha az esti Eb-mérkőzések után – de ez vonatkozik természetesen más sporteseményekre is – nem éjszakai menetrend szerint közlekednek a villamosok és a metrók, hanem másfél-két percenként követik egymást, akkor telt ház, 65 ezer néző esetén is megoldható a drukkerek elszállítása. A korábbi negatív tapasztalatok alapján azonban jogos az aggodalom, hogy a közlekedési vállalat nagyobb energiát fordít majd az ellenőrök létszámának növelésére a nagyobb bevétel reményében, mint a járatok sűrítésére.

Szinte mindegyik Eb-stadionnál külön kialakított parkolóhely áll a nézők rendelkezésére. A legtöbb jármű – 11 ezer – a müncheni Allianz Arénánál tud megállni. A bajor fővárosban azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a lefújás után a gépkocsival érkezők számítsanak arra, előfordulhat, hogy másfél-két óráig is eltarthat, amíg el tudják hagyni az aréna környékét.

Azerbajdzsánban, a bakui stadionnál hasonló koncepciót választottak, mint Budapesten. Nincsenek külön kialakított helyek, a környéken körülbelül 300 jármű tud parkolni a mérkőzések alatt.

Változó koncepciók és árak

Lassan húsz éve napirenden van a Puskás Stadion felújítása, amelynek felső karéját 2001-ben nyilvánították életveszélyesnek. Ezután többször változtak az elképzelések arról, mi lenne a jó megoldás: lebontani az arénát és újat építeni vagy a meglévőt felújítani?

Az első terveket 2006-ban bírálták el, ezek azonban még csak ötletpályázatok voltak, megvalósítási szándék nélkül. Ezek közül Ferencz Marcel terve végzett az első helyen, aminek lényege az volt, hogy a lelátó négy sarkában tornyok tartották volna a fedett nézőtér tetőszerkezetét és a tornyokon belül, összesen 300 ezer négyzetméteres területen konferenciatermeket, hoteleket, irodákat lehetett volna kialakítani.

A kormány 2011-ben bejelentette, hogy a magyar válogatott utolsó hazai mérkőzése után (október 11.) elkezdődik a stadion felújítása, ami ellen az Építész Kamara tiltakozott, mert még tervpályázatot sem írtak ki erre a munkára. Ennek ellenére a kormányhoz közel álló FourFourTwo futballmagazin pár héttel később arról írt, hogy a kormány 2015-ös átadással egy 40-45 ezer néző befogadására alkalmas stadiont képzel el, amelynek lelátója további 20 ezer hellyel bővíthető, mindez körülbelül 40 milliárd forintból valósítható meg.

Három hónappal később a kormány új tervet ismertetett: a meglévő stadiont 40 ezresre alakítják át, és mellé építenek egy új, 60 ezer néző befogadására alkalmas arénát, utóbbira 30-35 milliárd forintot szántak. Az elképzelés ott bukott el, hogy ehhez meg kellett volna szüntetni a szoborparkot, és lebontani a BOK-csarnokot (korábban Syma), utóbbinak azonban szerződése van arról, hogy 2035-ig nem lehet elmozdítani a helyéről.

Újabb ötletpályázat következett, a huszonhárom pályaműből tizenegyet azonnal kizártak, győztest nem hirdettek, csak második, harmadik és negyedik helyezettet. Továbbra is két aréna volt a terv, az újat hívták volna Puskás Ferenc Stadionnak, a régit Puskásnak. A második díjat nyert elképzelés még egy uszodát is álmodott a két aréna mellé. Ebből azért nem lett valóság, mert a kormány nem biztosított forrást a megvalósításához.

A kormány 2013 áprilisában előbb a régi Népstadion teljes lebontását jelentette be, majd az lett az elképzelés, hogy a régit atlétikai stadionná alakítják át és mellé építenek egy futballarénát. A kormányrendeletben egy multifunkciós, 65 ezres aréna jelent meg, amikor egy stadionon belül valósul meg a két aréna. Az UEFA 2013-ban megkapta a magyar szándéknyilatkozatot, egy évvel később pedig a jelentkezést a 2020-as Eb-re egy olyan tervvel, amely szerint 2017-ben év végére legfeljebb 80 milliárd forintból elkészül az új Puskás Stadion, belső aréna és atlétikai pálya nélkül.

Az UEFA által meghatározott jelentkezési feltételek között szerepelt, hogy legkésőbb 2016-ban el kell kezdeni a munkálatokat, ehhez képest a Puskás Ferenc Stadionra csak 2017. március 28-án írták alá az építésről szóló szerződést. Lázár János egy hónappal korábban, február 23-án jelentette be, hogy 190 milliárd forintba kerül a létesítmény, melynek árát másfél évvel korábban még kevesebb mint 100 milliárd forintban jelölte meg a kormány.

A 190 milliárd azóta nem változott, de a novemberi átadásig még nyolc hónap van hátra. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján meglepetés lenne, ha nem emelkedne jelentősen ez az összeg.