"A parkoló bővítése nem cél" - Villamossal, metróval juthatunk el az Eb-meccsekre

Publikálás dátuma
2019.03.04 09:00
Így néz ki jelenleg az új Puskás-stadion
Fotó: Draskovics Ádám
Nem lesz elkülönített parkolóhely az új Puskás Ferenc Stadionban és környékén az autósok számára. A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság helyszínei közül Budapest mellett az azeri Baku a másik, ahol nincs az arénának saját parkolója.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) úgy döntött, hogy a 2020-as kontinensbajnokságot tizenkét országban rendezi meg. Eredetileg tizenhárom volt az UEFA terve, de Brüsszelben belső viták miatt nem épül meg időre a Nemzeti Stadion, így maradt tizenkét ország, tizenkét várossal. Az egyik helyszín Magyarország, ezen belül Budapest, az idén novemberben elkészülő Puskás Ferenc Stadionban három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt bonyolítanak le. A fővárosi aréna úgy épül, hogy az autósok részére nem létesítenek több parkolóhelyet. 

A 2020-as Eb helyszínei

London: Wembley Stadion - 90 000 férőhely München: Allianz Aréna - 75 000 Róma: Olimpiai Stadion - 72 698 Baku: Olimpiai Stadion - 68 700 Szentpétervár: Kresztovszkij Stadion - 68 134 Budapest: Puskás Ferenc Stadion - 68 000 Amszterdam: Johann Cruyff Aréna - 56 000 Bukarest: Nemzeti Stadion - 55 600 Bilbao: San Mamés - 53 332 Glasgow: Hampden Park - 52 063 Dublin: Aviva Stadion - 51 700 Koppenhága: Parken Stadion - 38 065 

A munkálatok előkészítése és felügyelete a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. hatáskörébe tartozik. A KKBK két évvel ezelőtt így indokolta, miért nem épülnek külön parkolók? 
„Az új Puskás Ferenc Stadion terveiben – a törvényi előírásoknak is megfelelve – több mint 500 parkoló szerepel. Az aréna városközponti elhelyezkedése, a kiváló tömegközlekedési adottságok lehetővé teszik, hogy a nagy rendezvényekre, mérkőzésekre érkező nézők közösségi közlekedéssel – metróval, busszal, vagy villamossal – közelítsék meg az arénát. Ezzel elkerülhető a nagy rendezvényekkel együtt járó közlekedési környezetterhelés, az aréna városközponti elhelyezkedése miatt ugyanis adott a lehetőség a környező úthálózatot túlságosan megterhelő gépkocsi-forgalom elkerülésére. A gépkocsi-parkolók kialakítását az előzetes tanulmányokban is elemezték, s ebből világosan látszott, hogy a stadiont környező közúti kapacitások korlátosak, emiatt nagy rendezvények esetén a közlekedési igények csak igen kis hányada elégíthető ki személygépkocsival. Vagyis: a stadion épületében vagy közvetlen környezetében épülő parkolóház, vagy parkolóhelyek feltöltése az odavezető utak kapacitás-korlátai miatt csak jelentős várakozási idővel történhetne meg. Így tehát a parkoló bővítése nem cél, ezért költségnövekedést sem fog okozni.”
Ha az esti Eb-mérkőzések után – de ez vonatkozik természetesen más sporteseményekre is – nem éjszakai menetrend szerint közlekednek a villamosok és a metrók, hanem másfél-két percenként követik egymást, akkor telt ház, 65 ezer néző esetén is megoldható a drukkerek elszállítása. A korábbi negatív tapasztalatok alapján azonban jogos az aggodalom, hogy a közlekedési vállalat nagyobb energiát fordít majd az ellenőrök létszámának növelésére a nagyobb bevétel reményében, mint a járatok sűrítésére.
Szinte mindegyik Eb-stadionnál külön kialakított parkolóhely áll a nézők rendelkezésére. A legtöbb jármű – 11 ezer – a müncheni Allianz Arénánál tud megállni. A bajor fővárosban azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a lefújás után a gépkocsival érkezők számítsanak arra, előfordulhat, hogy másfél-két óráig is eltarthat, amíg el tudják hagyni az aréna környékét.
Azerbajdzsánban, a bakui stadionnál hasonló koncepciót választottak, mint Budapesten. Nincsenek külön kialakított helyek, a környéken körülbelül 300 jármű tud parkolni a mérkőzések alatt.

Becsapott UEFA

Más szerepelt Magyarország Európa-bajnoki pályázatában, mint ami később ebből megvalósult. A kandidálás benyújtásakor a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) azt vállalta, hogy 2017. végére elkészül az új Puskás Ferenc Stadion, mindezt kormánygaranciával támasztotta alá a magyar szövetség. Ehhez képest az arénát csak idén novemberben adják át. Az UEFA rendkívül rossz néven vette a vállalt határidő be nem tartását, és 2017-ben tavasszal magyarázatot kért Csányi Sándor MLSZ-elnöktől. A szorult helyzetbe került szövetségi vezetőnek Orbán Viktor miniszterelnök sietett a segítségére, aki 2017. április 20-án kormányhatározatban rendelkezett a Puskás Ferenc Stadion Időarányos Kivitelezését Nyomon Követő Bizottság létrehozásáról. A testületnek a miniszterelnök és az MLSZ vezetője mellett Fürjes Balázs, kiemelt budapesti beruházásokat felügyelő kormánybiztos volt a tagja. Az MLSZ ennek a kormányhatározatnak a bemutatásával kerülte el azt a rendkívül kellemetlen helyzetet, hogy úgy járjon, mint Brüsszel, amelytől elvette az UEFA a rendezési jogot, miután nem sikerült időben tisztázniuk a belgáknak, hol épüljön fel az új stadionjuk az Eb-re. A miniszterelnök által aláírt kormányhatározat úgy rendelkezett, hogy a három tagú bizottság havonta vagy - amennyiben erre lehetőség nyílik – még sűrűbben tartja üléseit. Ehhez képest, a testület a mai napig egyetlen alkalommal sem tartott tanácskozást. 

Változó koncepciók és árak

Lassan húsz éve napirenden van a Puskás Stadion felújítása, amelynek felső karéját 2001-ben nyilvánították életveszélyesnek. Ezután többször változtak az elképzelések arról, mi lenne a jó megoldás: lebontani az arénát és újat építeni vagy a meglévőt felújítani? Az első terveket 2006-ban bírálták el, ezek azonban még csak ötletpályázatok voltak, megvalósítási szándék nélkül. Ezek közül Ferencz Marcel terve végzett az első helyen, aminek lényege az volt, hogy a lelátó négy sarkában tornyok tartották volna a fedett nézőtér tetőszerkezetét és a tornyokon belül, összesen 300 ezer négyzetméteres területen konferenciatermeket, hoteleket, irodákat lehetett volna kialakítani. 
A kormány 2011-ben bejelentette, hogy a magyar válogatott utolsó hazai mérkőzése után (október 11.) elkezdődik a stadion felújítása, ami ellen az Építész Kamara tiltakozott, mert még tervpályázatot sem írtak ki erre a munkára. Ennek ellenére a kormányhoz közel álló FourFourTwo futballmagazin pár héttel később arról írt, hogy a kormány 2015-ös átadással egy 40-45 ezer néző befogadására alkalmas stadiont képzel el, amelynek lelátója további 20 ezer hellyel bővíthető, mindez körülbelül 40 milliárd forintból valósítható meg. 
Három hónappal később a kormány új tervet ismertetett: a meglévő stadiont 40 ezresre alakítják át, és mellé építenek egy új, 60 ezer néző befogadására alkalmas arénát, utóbbira 30-35 milliárd forintot szántak. Az elképzelés ott bukott el, hogy ehhez meg kellett volna szüntetni a szoborparkot, és lebontani a BOK-csarnokot (korábban Syma), utóbbinak azonban szerződése van arról, hogy 2035-ig nem lehet elmozdítani a helyéről.
Újabb ötletpályázat következett, a huszonhárom pályaműből tizenegyet azonnal kizártak, győztest nem hirdettek, csak második, harmadik és negyedik helyezettet. Továbbra is két aréna volt a terv, az újat hívták volna Puskás Ferenc Stadionnak, a régit Puskásnak. A második díjat nyert elképzelés még egy uszodát is álmodott a két aréna mellé. Ebből azért nem lett valóság, mert a kormány nem biztosított forrást a megvalósításához. 
A kormány 2013 áprilisában előbb a régi Népstadion teljes lebontását jelentette be, majd az lett az elképzelés, hogy a régit atlétikai stadionná alakítják át és mellé építenek egy futballarénát. A kormányrendeletben egy multifunkciós, 65 ezres aréna jelent meg, amikor egy stadionon belül valósul meg a két aréna. Az UEFA 2013-ban megkapta a magyar szándéknyilatkozatot, egy évvel később pedig a jelentkezést a 2020-as Eb-re egy olyan tervvel, amely szerint 2017-ben év végére legfeljebb 80 milliárd forintból elkészül az új Puskás Stadion, belső aréna és atlétikai pálya nélkül.
Az UEFA által meghatározott jelentkezési feltételek között szerepelt, hogy legkésőbb 2016-ban el kell kezdeni a munkálatokat, ehhez képest a Puskás Ferenc Stadionra csak 2017. március 28-án írták alá az építésről szóló szerződést. Lázár János egy hónappal korábban, február 23-án jelentette be, hogy 190 milliárd forintba kerül a létesítmény, melynek árát másfél évvel korábban még kevesebb mint 100 milliárd forintban jelölte meg a kormány.
A 190 milliárd azóta nem változott, de a novemberi átadásig még nyolc hónap van hátra. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján meglepetés lenne, ha nem emelkedne jelentősen ez az összeg.
Frissítve: 2019.03.04 09:00

Kiderült, kik finanszírozzák Orbán udvarvégi álmát

Publikálás dátuma
2019.03.20 09:43

Fotó: Népszava
Állami vállalatok és kormányközeli vállalkozók közbeszerzésekkel kitömött cégei öntötték a pénzt a Puskás Akadémiába. Elkészült a nagy online Tao-kereső.
A Transparency International Magyarország (TI) 2017-ben nyert pert az Emmi ellen, amelynek így ki kellett adnia az arra vonatkozó adatokat, hogy mely cégek melyik sportegyesületnek mennyi TAO-pénzt juttattak 2011 és 2016 között. Ám a minisztérium - egy újabb évvel később - több ezer oldalnyi, nem kereshető dokumentumban adta ki a közérdekű adatokat. Nem kevés időbe telt, de
az Átlátszó kereshető adatbázist készített, így végre nyilvánossá és bárki által hozzáférhető vált több évadnyi TAO-adat.
A kiperelt több tízezer oldalnyi adat feldolgozása, a kinyomtatott és pecsétekkel, iktatószámokkal és nemzeti színű szalagokkal szkennelt anyag visszadigitalizálása óriási munka volt, a részletekről ebben a cikkében ír az Átlátszó. Az eredmény ebben az adatbázisban kereshető cég, település, sportág vagy egyesület alapján. Ami egyértelműen kiderül belőle:
az évek során a legtöbb TAO-támogatás a focicsapatokhoz került, közülük pedig a legtöbb pénzt Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujának csapata, a felcsúti klub kapta.
Állami vállalatok és kormányközeli vállalkozók közbeszerzésekkel kitömött cégei öntötték a pénzt az Orbánék udvarának végében elterülő Puskás Akadémiába.
Az Orbán-kormány 2011-ben vezette be a TAO-rendszert, amelynek lényege, hogy a cégek az adójuk egy részét látványcsapatsport-egyesületeknek (foci, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) ajánlhatják fel, és ennyivel kevesebbet fizetnek be az államkasszába. A programra 2011-ben még Brüsszel is rábólintott, mert az Európai Uniónak a kormány úgy érvelt, hogy a TAO közpénz. Itthon éppen ezt tagadták éekig, ezért volt szükség a TI perére. Állította a kormány továbbá azt is Brüsszelben, hogy minden kapcsolódó adat nyilvános lesz - éppen hogy nem lett -, és hogy az utánpótlást támogatják vele. Ez utóbbi helyett stadionok, teakonyha, külföldi igazolások, és profi játékosok fizetései lettek a közpénzből, de rossz nyelvek szerint még a fideszeseket Békemenetre hordó buszokat is a TAO-pénzek hajtják.

Hosszú Katinkát közpénzből támogatják - Tarlós István akarta így

Publikálás dátuma
2019.03.19 17:55

Fotó: MTI/ Illyés Tibor
Tarlós István budapesti főpolgármester egyedül döntött arról, hogy 45 millió forint támogatást kap Hosszú Katinka úszóklubja, amely Iron Swim Budapest néven működik tovább.
Sajtótájékoztatón jelentette be Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes és Hosszú Katinka, háromszoros olimpiai bajnok úszó, hogy a sportoló tulajdonában lévő klub fölveszi a főváros nevét és Iron Swim Budapest néven működik tovább. Lapunk a Fővárosi Önkormányzathoz közeli forrásból úgy értesült, hogy a klub 45 millió forintos támogatást kap, a közpénznek erről az elköltéséről nem döntött a Közgyűlés, mert be sem terjesztettek elé ilyen indítványt, Tarlós egyedül határozott ebben a kérdésben. 
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a Népszava megkeresésére azt írta, hogy a főváros nem a névhasználatért fizet a klubnak (lapunk ilyen információt is kapott), amely azonban várhatóan kap 45 millió forintot. Íme a lapunknak küldött írásos reagálás: "Az Iron Swim Kft. 2018-ban névhasználati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Önkormányzathoz. 2019. február 5-i keltezéssel a kérelmező megkapta a névhasználati engedélyt és az Iron Swim Budapest Kft. nevet használhatják a Kft tevékenységének időtartama alatt. A névhasználatról a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben a Főpolgármester döntött. A főváros nem fizet a névhasználatért, hiszen a klub kérvényezte a névhasználatot, ami egyik fél számára sem keletkeztet költséget. 
A Fővárosi Közgyűlés 2019. február 20-i ülésén fogadta el Budapest Főváros Önkormányzatának 2019. évi költségvetését. A költségvetés sport célú támogatási keretéből 2019-ben előterjesztői javaslat szerint 45 millió forint támogatás irányoz elő az Iron Swim Budapest Kft. részére a Fővárosi Önkormányzat. Az ezzel kapcsolatos döntést az Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága hozza meg 2019. március 21-én, így döntés a támogatásról, annak összegéről még nem született." 
Nagy meglepetés lenne, ha a Fővárosi Önkormányzat saját bizottsága nem szavazná meg a támogatást, és nem járulna hozzá, hogy 45 millió forint közpénzt kapjon idén az úszónő klubja. Lapunk megkérdezte, más fővárosi klubok milyen anyagi támogatásra számíthatnak, de a főpolgármester-helyettesi válasz kitérő volt: "A 2019-ben támogatásban részesülő sportklubok és sportegyesületek vonatkozásában sem született még döntés."   
Természetesen megkerestük Hosszú Katinka klubját is, de onnan nem kaptunk választ. Szerettük volna megtudni, milyen feltételekhez kötötte a főváros a támogatást (ezt a Fővárosi Önkormányzattól is megkérdeztük), mit kell ezért nyújtani, de erre a kérdésünkre nem érkezett semmilyen reagálás.
Témák
úszás
Frissítve: 2019.03.19 18:13