A volt amerikai külügyminiszter szerint Orbán Viktor "fasiszta vonásokat mutat"

Publikálás dátuma
2019.03.01. 14:40

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Madeleine Albright szerint a magyar berendezkedés veszélyes "hipernacionalizmus", ahol a cél az emberek egymás ellen fordítása, az identitás pedig arra épül, hogy gyűlölni kell mások identitását.
Fasizmus: Egy figyelmeztetés (Fascism: A Warning) címmel írt könyvet Madeleine Albright, aki 1993-tól az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt, majd 1997-től négy évig Bill Clinton elnök külügyminisztereként dolgozott. A mai napig aktív közéleti szereplőnek számító 81 esztendős diplomata életrajzára pillantva nem is meglepő, hogy figyelemmel kíséri a közép-európai politikát is, hiszen Prágában született, édesapja pedig akkortájt a belgrádi csehszlovák nagykövetségen dolgozott. 

Albrighttal a most megjelent kötet kapcsán az amerikai Vox magazin készített interjút, amelyben a legtöbb szó természetesen Donald Trumpról esett, de Orbán Viktor is több ponton szóba került - írja a hvg.hu. Mielőtt azonban ezeket kiemelnénk, érdemes tisztázni, mit ért a szerző fasizmus alatt, hiszen ez idehaza is gyakran képezi vita tárgyát: Albright arra próbált rámutatni, hogy
a fasizmus nem egy ideológia, sokkal inkább egy folyamat, egy módszer arra, hogyan kell megszerezni és megtartani a hatalmat.

Szerinte a fasiszták megosztják a társadalmat többségre és kisebbségre, az előbbiek élére állnak, és minden jogot a többségnek követelnek, miközben a kisebbségek jogairól megpróbálnak nem tudomást venni. 
„Látni kell, hogy a fasizmus nem a problémák megoldására, hanem azok mélyítésére törekszik. Ez a rendszer leépíti a szabad sajtót és az igazságszolgáltatást, és fontos eleme az erőszak is."

- sorolja.

„A fasiszta ideológiát más ideológiáktól az különböztet meg, hogy itt az erőszakot és a népharagot használják a célok eléréséhez, az embereket a propaganda eszközeivel állítják szembe egymással" - zárja a definícióját a politikusnő, aki szerint a fasizmus jelenleg terjedőben van. "Sokan meg szeretnék ismerni és meg szeretnék élni az identitásukat, ami rendben lévő dolog, azonban
ha ez az identitás azt mutatja, hogy gyűlöljem a te identitásodat, már el is érkeztünk a veszélyes hipernacionalizmushoz”

- véli a szerző, aki szerint erre jó példa Orbán Viktor és a magyar politikai berendezkedés. Albright végig óvatosan fogalmaz azzal kapcsolatban, kit nevez fasisztának. Trump például szerinte (még) ezen a körön kívül van, de átlépné a "vörös vonalat", ha például bevetné a hadsereget erőszakos, a hatalom megtartását célzó cselekményekre. "Kim Dzsong Un egyértelműen fasiszta, embereket küld munkatáborba, az országában tombol az éhezés, a hadsereget pedig arra használja, hogy fenntartsa a hatalmát.
Más vezetők, mint például Orbán Viktor, mutatnak fasiszta vonásokat, de nem vagyok benne biztos, hogy már átlépték az előbb említett vonalat."

- véli az USA első női külügyminisztere.

Szerző
Frissítve: 2019.03.01. 14:45

UNICEF: Aggasztóan terjed a világban a kanyaró

Publikálás dátuma
2019.03.01. 12:51
Illusztráció
Fotó: ALEJANDRO ERNESTO / DPA / dpa Picture-Alliance / AFP
Aggasztó mértékét öltött a kanyarós megbetegedések száma a világban, a növekedés több mint 74 százaléka tíz országban mutatható ki, és több olyan országban jelent meg újra a járvány, amelyet korábban kanyarómentesnek nyilvánítottak. Mivel a fertőzésnek nincs biztos gyógymódja, az oltás életmentő lehet - derül ki az UNICEF legutóbbi jelentésének összegzéséből.
2018-ban 98 ország jelentette a kanyarós megbetegedések számának növekedését 2017-hez képest, a legnagyobb mértékű emelkedést Ukrajnában, a Fülöp-szigeteken és Brazíliában regisztrálták. Úgy látják, globálisan csökkent az erőfeszítés a könnyen megelőzhető járvány megfékezésére, pedig a kanyaró súlyos esetben akár halált is okozhat.
Csak Ukrajnában 35 120 esetet jelentettek 2018-ban, 30 ezerrel többet mint egy évvel korábban, és a helyi kormány szerint még további 24 042 ember fertőződött meg 2019 első két hónapjában. A Fülöp-szigeteken 12 736 embernél diagnosztizáltak kanyarót idén, és 203 halálesetet jelentettek. Tizenháromezerrel több megbetegedést regisztráltak az ázsiai országban 2018-ban, mint egy évvel korábban. Brazíliában is tízezerrel nőtt a kanyarós esetek száma, de Franciaország is több mint kétezer új esetet jelentett 2018-ban.
Az összegzés kitér a közép- és kelet-európai régióra, megemlítve, hogy Magyarországon jó a helyzet, 2018-ban 13 kanyarós megbetegedést regisztráltak. A szomszéd országokban Ukrajnán kívül Szerbiában is jelentős a kanyaró térhódítása: 2017-ben 702 megbetegedést regisztráltak, ami 2018-ra 5057-re nőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján. Romániában 2017-ben 8673 eset volt, ami 2018-ra 943-ra csökkent.
A szervezet közleménye idézi Henrietta Fore-t, az UNICEF igazgatóját, aki szerint ezek figyelemfelkeltő adatok, cselekedni kell. Közölte: van biztonságos, hatékony és gazdaságos oltóanyag, a vakcina csaknem egymillió életet mentett már meg minden egyes évben az elmúlt két évtizedben. Hozzátette, a mai tétlenség katasztrofális következményekkel járhat holnap.
A kanyaró fertőzőbb mint az Ebola, a tbc és az influenza. A vírus a levegőben terjed, a légzőszerveket támadja meg és halálos veszélyt jelenthet az alultáplált gyerekekre, valamint a csecsemőkre, akik még túl fiatalok ahhoz, hogy oltást kapjanak. Mivel a megfertőződés után a kanyarónak nincs biztos gyógymódja, az oltás életmentő lehet - hívta fel a figyelmet az UNICEF.
A gyermekjogi szervezet a kormányokkal és a partnerszervezetekkel együtt dolgozik a járvány terjedésének megfékezésén, a szervezet Ukrajnában felgyorsította az oltások beadását, különösen Lviv térségében, ahol az oltásokkal szembeni ellenérzés és a korábbi vakcinahiány miatt igen súlyos a helyzet. Ezen kívül több millió gyereket oltottak be a Fülöp-szigeteken, Jemenben és Madagaszkáron. A közleményben kitértek arra, hogy a kanyarójárvány a fejlett világ országait is érinti, és megfelelő tájékoztatást kell adni minden szülőnek, hogy a tájékozatlanságból és bizalmatlanságból fakadóan a gyerekek ne legyenek veszélyben.
Szerző

Prágának is sok, ami a V4-eknél történik

Publikálás dátuma
2019.03.01. 11:15
Pavel Rychetsky szerint nem éppen vidám a helyzet a szomszédos országokban
Fotó: Michal Rudra/NurPhoto / AFP
Pavel Rychetsky, a cseh alkotmánybíróság elnöke szerint a visegrádi államokban csökken a bírói hatalom.
Egy brnói konferencián kifejtette, független alkotmánybíróság nélkül elképzelhetetlen a független igazságszolgáltatás. Hozzátette, hazájában nem olyan a helyzet, mint Magyarországon vagy Lengyelországban. Csehországban ugyanis a generációs változások miatt az igazságszolgáltatás függetlenebb, öntudatosabb, illetve képzettebb, mint negyed századdal korábban. Ez pedig annak is köszönhető, hogy az alaptörvény felett őrködő testület mindvégig megőrizte önállóságát. Sajnálatosnak nevezte azonban, hogy nem létezik olyan szerv, amely garantálná ezt a függetlenséget. „Ha sötét idők jönnek, az alkotmánybíróságnak magát kell megvédenie” – mutatott rá Rychetsky. Úgy vélte, ezt az értékét mindenáron meg kell őriznie a taláros testületnek és nem szabad, hogy bármely politikai érdek alá helyezzék. Tagjainak is hitelesnek kell lenniük – vélekedett. Pavel Rychetsky annak a véleményének adott hangot, hogy a többi visegrádi országban komoly nyomást gyakorolnak a bíróságokra, ítélkezési gyakorlatukra. „A bíróság függetlensége egy csodaszép, de nagyon törékeny hajóhoz hasonlít, amelyet nem is olyan nehéz megtörni” – fejtette ki. Utalt arra, hogy Magyarországon többször is átírták az alkotmány szövegét, Lengyelországban hatalmas nyomást gyakorolnak a bíróságokra és nem jobb a helyzet Szlovákiában sem, ahol a politikusok képtelenek voltak megállapodni az új bírák személyéről, ezért a 13 helyett mindössze négy tagja van az alaptörvény felett őrködő taláros testületnek. „Hosszú ideje figyeljük, mi történik a szomszédos országokban, s nem éppen vidám az, amit tapasztalunk” – emelte ki. Hozzátette, hogy egyre erősebb nacionalista és autoriter tendenciák figyelhetők meg. Az Európai Uniót jellemző konszenzust fokozatosan borította fel a pénzügyi válság, a migrációs krízis, valamint a nagy-britanniai népszavazás a Brexitről. Ez a sajnálatos erózió különösen erőteljesen éreztette hatását a közép-európai országokban. A politikai erők pedig az ország alkotmánybírósága ellen fordultak, mert a taláros testületet akadálynak tartották a politikai döntések véghez vitelében – fejtette ki a cseh alkotmánybíróság elnöke. Pavel Rychetsky 2003 óta a cseh taláros testület elnöke. Akkor még Václav Klaus elnök nevezte ki, 2013-ban azonban Milos Zeman is megerősítette pozíciójában. Előzőleg igazságügyi miniszter volt Csehországban.