Honvédségi célkeresztben kétszáz Puma

Publikálás dátuma
2019.03.04. 06:45

Fotó: Sebastian Wilke / Bundeswehr
A magyar haderőfejlesztési program legnagyobb tétele a páncélozott csapatszállítók beszerzése lesz. Német gyártó tűnik favoritnak.
Noha szakértők szerint „politikusi légvár” az a kormányzati terv, hogy az ország NATO nélkül is meg tudná védeni önmagát, a kabinet aligha veti el vagy gondolja újra a Zrínyi 2026 néven indított haderő-korszerűsítési programját. Így viszont egyre aktuálisabbá válik a legnagyobb beszerzési tétel: a következő években legalább 200 darab modern páncélozott csapatszállítót kell vásárolni a lövészdandárok rég elavult szovjet BTR-80-asainak lecserélésére. A lövészdandárok harckocsival, tüzérségi támogatással és a páncélozott csapatszállító harcjárművekkel vannak felszerelve. Az már kiderült, hogy a harckocsikat a német Krauss-Maffei Wegmann-nél készülő LEOPARDOKRA cserélik. Ami a tüzérséget illeti: itt gumikerekes és lánctalpas változat közül lehet választani. A kormány eddig a szintén a Krauss-Maffei Wegmann-nál készülő, lánctalpas PzH 2000-es mellett döntött. Egy a fejlesztési programra rálátó forrásunk szerint pedig mindez előrevetíti: páncélozott harcjárműből is lánctalpast vesz a honvédség, mégpedig szintén német forrásból, ha már a harckocsi és a tüzérségi rendszer német. Így szűkítve a kört jelenleg két német gyártmányú lánctalpas páncélozott harci jármű van a piacon: a még a hatvanas években kifejlesztett Marder, valamint váltótípusa, a Puma. Nem mellékes: 2020-ig a Bundeswehr-ben is minden Mardert Pumára cserélnek. A Pumát pedig ugyanúgy a Krauss-Maffei Wegmann gyártja, mint a Leopardokat és a PzH 2000-eseket. Mindezek alapján az tűnik logikus lépésnek, hogy 200 darab Puma csapatszállítót vesz majd a honvédség a 44 darab Leopard 2A7+ és 12 darab korábbi változatú Leopard A4-es harckocsi, továbbá a 24 darab PzH 2000-es önjáró löveg mellé. Azt, hogy az Airbus helikopterektől kezdve a Leopardokig mennyibe kerültek az eddigi beszerzések nem tudni pontosan, ám Benkő Tibor honvédelmi miniszter a kormánybarát TV2-nek a közelmúltban arról beszélt: a haderőfejlesztési program bizonyos számítások szerint nagyságrendileg 1500 milliárd forint is lehet. Nem véletlenül beszélt persze nagyságrendi becslésről a miniszter. Forrásaink ugyanis rámutattak, hogy a fegyverek, járművek jelentős kapcsolódó költségekkel járhatnak. A legtöbb újonnan beszerzett eszköznek ugyanis nem megfelelő a mostani háttér-infrastruktúra. Csak egy példa a sok közül: az eddig használ T72-es harckocsi súlya kevesebb mint 50 tonna, az új Leopard viszont 70 tonnás. Vagyis minden korábbi tankállást át kell építeni, új közúti, vasúti szállítójármű kell ezekhez. Egy forrásunk szerint viszont „a Leopardok ára alapján az üzlet része a személyzet kiképzése, a szállítójárművek beszerzése.” Az új Airbus helikopterek kapcsán is felmerülhetnek pluszköltségek, hiszen – bár forrásaink szerint a vételárban benne van a személyzet kiképzése és több évi üzemeltetésre elég alkatrészcsomag – hangárokat kellene építeni.

Légvédelem washingtoni mintára

Noha a kormány még nem erősítette meg – ahogy azt lapunk korábban megírta – továbbra is az a legvalószínűbb, hogy norvég-amerikai Kongsberg NASAMS légvédelmi rendszert vesz majd a honvédség. Az úgynevezett AMRAAM levegő-levegő rakétarendszer földi indítású változatának beszerzése szakértők szerint azért is logikus választás lenne, mert hasonló rakétákat használ, mint amilyeneket a Gripenek. Forrásunk megemlítette: a Gripenekre felszerelt rakéták élettartama a nagy sebességű manőverezés miatt sokkal gyorsabban csökken, mint egy földi rendszerűé. Csakhogy a repülőgépre már nem felszerelhető rakétákat a földi légvédelmi rendszerben még egy ideig lehet használni, vagyis takarékos megoldást jelenthet. A rakétákat amerikai radar, norvég elektronikai irányító rendszer működteti, többek között Washington légvédelmét is ilyen eszközzel látják el. A Kongsbergnek már vannak referenciái Magyarországon, a gyalogsági rádiókat is ez a cég szállította. Felmerült, hogy az orosz rakétafenyegetés ellen ez a rendszer nem hatásos, de nem is NATO-elvárás, hogy Magyarország Patriot szintű rakétavédelmi feladatokat lásson el. Az minősített információ, hogy konkrétan mit vár Magyarországtól a NATO, de forrásunk szerint annyi azért tudható: „A szövetség a szárazföldi erők légvédelmi oltalmazását kéri”. K. A.

Viharos szél és 22 fok is lehet hétfőn

Publikálás dátuma
2019.03.04. 06:29

Fotó: Varga György / MTI
A széllökések miatt nyolc megyére figyelmeztetést adtak ki. A hétfői csúcshőmérséklet a 20 fokot is meghaladhatja.
Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Somogy, Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém és Pest megyében a várt legerősebb széllökések meghaladhatják a 70 km/h-t - közölte a meteorológiai szolgálat. Napközben a változó felhőzet mellett sok napsütésre, száraz időre számíthatunk, majd késő délutántól, estétől északnyugat felől erős felhősödés kezdődik. Sokfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik a déli, délnyugati szél, amely este a Kisalföldön nyugatira fordul. A hőmérséklet délután többnyire 15 és 20 fok között várható, de északkeleten ennél hűvösebb, a dél- és az északnyugati vidékeken helyenként pedig ennél melegebb, akár 21-22 fok is lehet. Késő estére 8 és 16 fok közé hűl le a levegő. 
Szerző
Témák
időjárás

Kevés az újonc, sok a távozó a tűzoltóknál is

Publikálás dátuma
2019.03.04. 06:00
Megcsappant a felszerelni akarók száma
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Sokan hagyják el a pályát és drasztikusan csökken az újoncok száma – panaszolták lapunknak több laktanyából is. A katasztrófavédelem szerint minden rendben van.
– Ki az a lökött, aki most tűzoltónak megy? Én tizenhét évig voltam állományban, szeretem ezt a hivatást, de már árufeltöltőként is sokkal jobban lehet keresni – mondta az Egységes Tűzoltó Szakszervezet (ETSZ) társelnöke. Antalfi Zsoltot azért kerestük meg, mert miután lapunk arról írt, hogy drasztikusan csökkent a rendőrök utánpótlása, több forrásból is úgy értesültünk: a tűzoltóknál is kísértetiesen hasonló a helyzet. Információink szerint a Dunántúlon a vonuló állomány átlagosan 15-20 százaléka hiányzik. Ez azt jelenti, hogy egy 30 fős szolgálati csoportból 5-6, egy 20 fősből 3-4 tűzoltót kellene pótolni. Tíz évvel ezelőtt ez nem jelentett volna gondot, hiszen egy-egy álláshelyre többszörös volt a túljelentkezés, mára viszont megcsappant a felszerelni akarók száma. A kelet-magyarországi megyékben érdeklődve is szinte minden megkérdezett tűzoltó azt mondta, hogy 15-20 százalékos a létszámhiány náluk.
Nemcsak vidéken, hanem már a fővárosban is vannak hasonló problémák. Antalfi Zsolt úgy tudja, hogy Budapest egyik kerületében a hatvanfős vonulós állomány három csoportjából 3-4 tűzoltó hiányzik. – Nem jelentkezik senki. Régen százával jöttek a fiatalok, lehetett közülük válogatni. Nagy volt ugyanis a lemorzsolódás: tízen, tizenöten kibuktak azonnal az orvosin. Most viszont mindenkit átnyomnak, mert örülnek, hogy legalább valaki érkezik – érzékelteti a helyzetet a szakszervezeti vezető. Antalfi beszélt egy egri kollégájával is, éd a diskurzus közben azt hitte, elájul: – 52 éves újonc állított be hozzájuk. Vele mit kezdjenek?
– Tíz éve, amikor felszereltünk, még biztos szakmának számított a tűzoltóé. Amikor másfél éve leszereltem, és elmentem kamionosnak, ebből már szinte semmit nem éreztünk: az úgynevezett „civil” életben elhúztak mellettünk a fizetések, lassan egy szalag mellett álló, frissen betanított munkás a másfélszeresét keresi a miénknek. A túlórát nyögvenyelősen fizetik ki, az eszközeink elavultak, így kell vagyont és életeket mentenünk – panaszkodott egy észak-borsodi volt tűzoltó. Panaszokat az állományban lévőktől is hallottunk, de a legtöbben hozzátették: nem piszkítanak abba a tenyérbe, ami enni ad nekik, ezért nyíltan nem kritizálják a testületet. – Korábban előre meghirdették a nyilvános toborzásokat, ahová odacsődítették a médiát. Népszerű volt a szakma, sokszor százan jöttek jelentkezni és két-három napig tartott az esemény – emlékezett vissza lapunknak az ETSZ társelnöke, Antalfi Zsolt. Szerinte a pénz már akkor is rossz volt, de kaptak szolgálati nyugdíjat, 13. havi bért és esetleg jutalmakat is. Most viszont ott tartunk – folytatta a szakszervezeti vezető –, hogy a szolgálati nyugdíj megszűnt, a rossz bér viszont maradt, amit már gyakorlatilag minden más szakma überel. – Beszéltem olyan volt tűzoltóval, aki Pakson szerelt le, ma már az erőmű fegyveres őrségében dolgozik és nettó 100 ezer forinttal vitt többet haza. – Rengeteg a munka, nagyok az elvárások, csak ez nem párosul anyagi megbecsüléssel – jegyezte meg egyik informátorunk. – Nem véletlen, hogy az újonnan felszerelők egy jelentős része rövid időn belül távozik: havi nettó 150 ezer forintot másutt sokkal könnyebben meg lehet keresni. Hasonló a helyzet a tisztekkel is, egy kezdő hadnagy 250-260 ezer forintot kap kézhez, ehhez felsőfokú végzettség kell. Beszélik, hogy a felvételihez kötelező lesz az emelt szintű érettségi: ha valaki annyira jó fizikából vagy matematikából, miért tűzoltónak menne, miért nem mérnöknek, ahol a kezdő fizetése másfélszer-kétszer nagyobb, és nincs ekkora felelősség rajta? Az általunk megkérdezett, már leszerelt tűzoltók közül mindenki az alacsony fizetést jelölte meg elsődleges távozási okként. – Ugye 24-48 órában dolgoztunk, ám a két pihenőnap nekem csak papíron létezett, ugyanis napi 8 órában kisteherautóval árut szállítottam zöldségboltokba – állította Tamás, aki 22 év szolgálat után tavaly szerelt le. – Fizikálisan megviselt, amúgy is komoly szinteket kell teljesíteni, nehezen bírtam. Ahogy a többi ötven körüli egykori társam is: ennyi idő alatt elhasználódik az ember abban a munkában, s nincs lehetőség regenerációra, feltöltődésre, a végére roncs lesz mindenki, hiszen ötven felett ugyanúgy cipeli azt a rengeteg felszerelést, mint a fiatalok. Ezt nem akartam megvárni, beszálltam a családi vállalkozásba, szabadok a hétvégéim, és a duplája összejön, mint tűzoltóként. Zoltán csak négy évet töltött a lánglovagok között, ez idő alatt a pihenőnapjai egyikén kollégáihoz hasonlóan mentőzött. – Rengetegen ezzel egészítik ki a fizetésüket – mondta. – Csakhogy a mentőzés még jobban leszívja az ember energiáit. A barátnőmmel alig találkoztam akkoriban, pedig esküvőt terveztünk, s végül úgy döntöttünk, a jövőnk érdekében otthagyom a tűzoltóságot. Pedig szerettem csinálni, jó volt a társaság, csak éppen nem lehet megélni belőle. Kimentünk Graz mellé egy panzióba, először pincér voltam, azután a főnök látta, mindenhez értek, így megtett afféle mindenesnek. Amikor meghallotta, hogy tűzoltó voltam otthon, értetlenkedett: Ausztriában ez egy megfizetett, megbecsült, nyugdíjas szakma.

Katasztrófavédelem: nincs hiány

A túlságosan kevés jelentkezőről és a nagy lemorzsolódásról megkérdeztük a katasztrófavédelmet is és válaszaikból úgy tűnik, mintha két valóság létezne. Noha az állomány számáról és betöltetlen álláshelyekről, nem tettek említést, az állították, minden a lehető legnagyobb rendben van. – A tűzoltó hivatás iránt folyamatosan magas az érdeklődés. Az elmúlt években országos átlagban három-ötszörös túljelentkezés volt a jellemző. A hivatásos állományba kerülés magas szintű fizikai, egészségügyi és pszichológiai feltételeit a jelentkezők jelentős része teljesítette, így a beiskolázásra tervezett létszám feltöltése egyszer sem okozott gondot – írta lapunknak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Kérdésünkre azt is hozzátették: „Nem jellemző, hogy képzés után leszerelnek az újonc tűzoltók.” Az OKF optimista és statisztikai adatokat nélkülöző válasza annyiban nem meglepő,hogy amikor tavaly novemberben Vadai Ágnes DK-s képviselő azt kérdezte Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy mekkora a létszámhiány a tűzoltóságnál, akkor a tárcavezető konkrétumokat nem említve mindössze annyit közölt: "Az érintett szervek az eredményes feladatellátásukhoz szükséges létszámmal rendelkeznek." - Z.Á.

A legtöbben azért hagyják el a pályát, mert más szakmákban többet kereshetnek és a beosztás is jobb
Fotó: Varga György / MTI

Több tízezer tűzeset

Húszezerrel kevesebb tűzeset volt 2017-ben, mint öt évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó, utoljára 2018 nyarán frissített adatbázisából. 2012-ben csaknem 46 ezer tűzesetet regisztráltak – ez egyébként huszonhét év alatt a legmagasabb szám. 2013-ban 27 ezer, 2016-ban 32 ezer, 2017-ben 25 ezer tűzeset történt.

Témák
tűzoltóság