Leépítés után: interjúra sem hívják be a volt tisztviselőket

Publikálás dátuma
2019.03.04. 08:15
A kormány ígéri, nem lesz további leépítés a közszférában. A már kirúgottak alig találnak munkát
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nehéz helyzetben van az a köztisztviselő, akit tavaly év végén küldtek el valamelyik minisztériumból vagy központi háttérintézményből, hivatalból. Egy profi fejvadász cég vezetője saját tapasztalatai alapján azt mondta: a munkatársat kereső HR-főnökök a pályázati jelentkezések közül nagy valószínűséggel az utolsó helyre sorolják önéletrajzaikat.
Az Aarenson Consulting Személyzeti Tanácsadó Kft.-t irányító Pethő Anikó úgy látja, főként azért nem hívják be már interjúra sem az elbocsátott hivatalnokokat, mert a közigazgatásban többnyire egy-két speciális területen mozogtak, ezért nagyon szűk azoknak a beosztásoknak a köre, ahol alkalmazhatnák őket. A szakember szerint ezt valamennyire lehet oldani, ha a volt köztisztviselő például épp a monotónia tűrő képességét hangsúlyozza, esetleg nyelvtudására vagy pénzügyi ismereteire alapoz, de az biztos, hogy egy ezek alapján mégis megvalósuló személyes találkozáson nagyon el kell adnia magát a sikerhez. Mindez hatványozottan igaz, ha az illető életrajzában politikához kötődő időszakok is szerepelnek – tette hozzá az egyik legismertebb hazai fejvadász cég vezetője. Ilyen körülmények között biztosra vehető, hogy a tavaly év végén a minisztériumokból és háttérintézményekből kirúgott emberek sorsa nehezen rendeződik, de sem a Miniszterelnökség, sem a szakminisztériumok nem tudták pontosan megmondani, hányan tudtak elhelyezkedni közülük. A Népszava kérdéseire küldött egységes válaszból csak az derül ki, hogy a megszüntetett 6810 álláshely a tárcáknál és háttérintézményeiknél lévő státusok 18 százalékos csökkentését jelentette, de ennek fele betöltetlen volt, vagyis ténylegesen valamivel több mint 3400 alkalmazottnak szűnt meg január 1-től a munkaviszonya. Nagy részüknek a Karrier Híd programmal próbáltak valami iránymutatást adni az álláskereséshez, de ez nem jelent konkrét segítséget, felkínált állásokat. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint karriertervezési csoportos tájékoztatást összesen 17 alkalommal tartottak, háromszor a KSH-ban és a Pest Megyei Kormányhivatalban, kétszer a belügyi dolgozóknak, valamint az igazságügyi tárcánál, de volt ilyen a humántárcától, a Pénzügyminisztériumból, az innovációs és az agrártárcától elküldötteknek, de még a bányászati és a közbeszerzési hatóságnál is. Ezt a központi lehetőséget nem vette igénybe az Állami Számvevőszék (ÁSZ), ehelyett a tavaly karácsony előtt kirúgott munkatársaknak profi fejvadász cég közreműködésével próbáltak segíteni. Az ÁSZ honlapján elérhető adatok szerint már szeptember végén megbízási szerződést kötöttek a Beck and Partners fejvadász céggel, a hazai piac egyik legrégebbi és legismertebb szereplőjével több mint 11 millió forint értékben „álláshoz jutás elősegítése érdekében”. Domokos László ÁSZ elnök már tavaly nyáron bejelentette, hogy náluk több lépcsőben biztosan felszabadul sok munkaerő. Akkor 60 embernek ajánlották fel a közös megegyezéssel távozás lehetőségét, decemberben újabb száznak. Folyosói pletykák szerint akár kétszázmillióba is kerülhetett a szervezetnek, hogy megszabadult ennyi embertől, de az ÁSZ sajtóosztálya azt állítja, senki nem kapott végkielégítést a távozók közül. Ahogy arról decemberben beszámoltunk, főleg régi szakemberek és szakszervezeti tagok kerültek a listára, akik elfogadhatták a közös megegyezésnek álcázott menesztésüket, amit azzal a cinikus körítéssel jelentettek be, hogy a szervezet megvédi őket a munkahelyi kiégéstől. Semmit nem értek az akkori szakszervezeti figyelmeztetések, a szervezet munkatársaitól származó információink szerint ma is folyamatos a rengeteg túlmunkára kényszerített dolgozók megfélemlítése, a kirúgás réme most is ott lebeg minden régi számvevő feje fölött.
Témák
közszolgák

Egyszerű, de hatásos trükkel verték át a Mazsihiszt

Publikálás dátuma
2019.03.04. 07:30
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga kivitelezését végző fővállalkozó nevével éltek vissza a csalók
Fotó: Róka László / MTI
A rendőrség hat gyanúsítottat hallgatott ki, miután 122 millió forintot csaltak ki a hitközségtől. A módszer nem egyedi, az Emmi belső körlevélben figyelmeztet a veszélyre.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) súlyos pénzügyi, mintegy 122 millió forint értékű bűncselekmény sértettjeként ismeretlen elkövető ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon – adta hírül a szervezet a közelmúltban. A szűkszavú közleményből még annyi derült ki, hogy a bűncselekmény a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításával függ össze: ismeretlenek a „számla kiegyenlítésének módját illetően” megtévesztették a Mazsihisz gazdasági dolgozóit. Bár a Mazsihisz vezetői nem akartak megszólalni a kínosnak tartott ügyben, több forrásból származó információink alapján végül összeállt, hogy mi is történt valójában. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga kivitelezését végző fővállalkozó nevében telefonált valaki ez év elején a Mazsihisz számviteli osztályára. A zsinagóga felújítása 3,2 milliárd forintos, állami támogatásból megvalósuló projekt: a Mazsihisz részletekben, az elvégzett munka függvényében utal százmilliós nagyságrendű tételeket. Januárban a novemberi munka kifizetése volt soron, amelyről a fővállalkozó előzőleg rendben átküldte a teljesítésigazolást és a számlákat. Az ismeretlen telefonáló megkérdezte, hogy pontosan melyik napon várható az utalás, majd elmondta: azért jelentkezett, mert megváltozott a fővállalkozó számlaszáma. Kérte, hogy az esedékes összeget már az új, általa megadott számlaszámra fizesse be a Mazsihisz. A számviteli osztályon lévő két munkatárs gyors egyeztetés után arra jutott, hogy a kérést csak írásos bejelentés után van módjuk teljesíteni. Másnap e-mailen – a fővállalkozó pecsétjével és egyik képviselőjének aláírásával – megérkezett az írásos tájékoztatás a számlaszám változásáról, a Mazsihisz pedig erre utalt át elektronikus úton egész pontosan 122,5 millió forintot. Január közepén két rendőr jelent meg a szervezet Síp utcai székhelyén: a Mazsihiszben ekkor tudták meg, hogy a pénz nem a kivitelező számláján landolt. Bűncselekmény történt. Utólag mindenki fejét veri a falba. A számlaváltozást bejelentő e-mailben nem stimmelt a fővállalkozónak sem a székhelye, sem az adószáma. Aláíróként nem egy pénzügyes, hanem a kivitelezés műszaki vezetője szerepelt, aki egy már érvénytelen pecsétet használt (az aláírást és a pecsétet sejthetően egy korábbi, az interneten fellelhető iratból másolták ki az elkövetők). Tekintettel arra, hogy a számlaszám a kivitelezővel kötött szerződés részét képezi, az új számlaszámot eleve csak a szerződés módosításával lett volna szabad iktatni. A Mazsihisz azonnal belső ellenőrzést rendelt el, amelynek nyomán a gondatlanul eljáró pénzügyi vezetőt és az egyik ügyintézőt elbocsátották állásából. A több mint 122 millió forint egy „pénzügyi és szolgáltató kft.” számláján, egy miskolci bankfiókban kötött ki. A csalók készpénzben felvettek 70 millió forintot, a fennmaradó összeget Szlovákiába továbbították. A szóban forgó kft.-ről a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján annyit lehet tudni, hogy Miskolcon hozta létre egy házaspár 2010-ben. A cég, amely később Budapestre tette át a székhelyét, tavaly – egy középkorú nő személyében – új tulajdonost és ügyvezetőt kapott. A kft. nem dúskált a pénzben, legjobb évében is mindössze nem egészen 3 millió forintos bevételt tudott produkálni. 2017-ben viszont „rövid lejáratú kötelezettségként” 18 millió forintos tartozás szerepelt a kimutatásában. A miskolci bankfiókban történt eljárás is felvet kérdéseket. Jelentős összeg esetén az ügyfélnek előre jeleznie kell készpénzfelvételi szándékát. A banki dolgozókat tehát nem érhette váratlanul, hogy valaki 70 millió forinthoz akar jutni. A törvényekkel összhangban a bank belső ellenőrző és információs rendszert működtet, együttműködik a bűnüldöző szervekkel minden pénzmosásra utaló körülmény feltárásában. Okkal feltételezhető, hogy a bank az említett cég esetében is jelzett az adóhatóság, azon keresztül a rendőrség felé – vagy a jelzés érkezett túl későn, vagy a hatósági reagálás. A rendőrség kérdésünkre közölte, hogy a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya feljelentés alapján csalás bűntette miatt folytat nyomozást. Az ügyben eddig hat személyt hallgattak ki gyanúsítottként. A Mazsihisz esete nem számít rendkívülinek. Birtokunkban van az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) januárban kiadott belső körlevele. A Nemzeti Védelmi Szolgálattól jövő tájékoztatás alapján a minisztériumi körlevél arra figyelmezteti a tárcához tartozó szervezeteket, háttérintézményeket és gazdasági társaságokat, hogy legyenek óvatosak: csalók a számlaszám megváltoztatásra hivatkozva akarják megkárosítani a költségvetési szerveket. A „közbeszerzéseket érintő új elkövetési módszer” pontosan ugyanaz, amit a Mazsihisz átverésekor alkalmaztak. Lapunk úgy értesült, hogy a minisztériumhoz tartozó szervezetek esetében még nem követtek el ilyen bűncselekményeket, a körlevelet „megelőzési céllal” küldték ki.

Tartalékból fizették ki a fővállalkozót

A Mazsihisznél abban reménykednek, hogy a rendőrségi eljárás eredményeként legalább részben visszakapják majd a kicsalt 122 millió forintot. A szervezetnek volt annyi tartaléka, hogy abból kifizesse a fővállalkozó járandóságát. A kicsalt összeg nem okoz gondot sem a Rumbach-projekt további finanszírozásában, sem a Mazsihisz egyéb feladatainak ellátásában – tudtuk meg. A „hosszabb távon nélkülözhetetlen pénzügyi tartalékok pótlására és a hasonló esetek elkerülésére” a szervezet megtette a szükséges intézkedéseket.

Szerző
Témák
Mazsihisz csalás
Frissítve: 2019.03.04. 12:56

Honvédségi célkeresztben kétszáz Puma

Publikálás dátuma
2019.03.04. 06:45

Fotó: Sebastian Wilke / Bundeswehr
A magyar haderőfejlesztési program legnagyobb tétele a páncélozott csapatszállítók beszerzése lesz. Német gyártó tűnik favoritnak.
Noha szakértők szerint „politikusi légvár” az a kormányzati terv, hogy az ország NATO nélkül is meg tudná védeni önmagát, a kabinet aligha veti el vagy gondolja újra a Zrínyi 2026 néven indított haderő-korszerűsítési programját. Így viszont egyre aktuálisabbá válik a legnagyobb beszerzési tétel: a következő években legalább 200 darab modern páncélozott csapatszállítót kell vásárolni a lövészdandárok rég elavult szovjet BTR-80-asainak lecserélésére. A lövészdandárok harckocsival, tüzérségi támogatással és a páncélozott csapatszállító harcjárművekkel vannak felszerelve. Az már kiderült, hogy a harckocsikat a német Krauss-Maffei Wegmann-nél készülő LEOPARDOKRA cserélik. Ami a tüzérséget illeti: itt gumikerekes és lánctalpas változat közül lehet választani. A kormány eddig a szintén a Krauss-Maffei Wegmann-nál készülő, lánctalpas PzH 2000-es mellett döntött. Egy a fejlesztési programra rálátó forrásunk szerint pedig mindez előrevetíti: páncélozott harcjárműből is lánctalpast vesz a honvédség, mégpedig szintén német forrásból, ha már a harckocsi és a tüzérségi rendszer német. Így szűkítve a kört jelenleg két német gyártmányú lánctalpas páncélozott harci jármű van a piacon: a még a hatvanas években kifejlesztett Marder, valamint váltótípusa, a Puma. Nem mellékes: 2020-ig a Bundeswehr-ben is minden Mardert Pumára cserélnek. A Pumát pedig ugyanúgy a Krauss-Maffei Wegmann gyártja, mint a Leopardokat és a PzH 2000-eseket. Mindezek alapján az tűnik logikus lépésnek, hogy 200 darab Puma csapatszállítót vesz majd a honvédség a 44 darab Leopard 2A7+ és 12 darab korábbi változatú Leopard A4-es harckocsi, továbbá a 24 darab PzH 2000-es önjáró löveg mellé. Azt, hogy az Airbus helikopterektől kezdve a Leopardokig mennyibe kerültek az eddigi beszerzések nem tudni pontosan, ám Benkő Tibor honvédelmi miniszter a kormánybarát TV2-nek a közelmúltban arról beszélt: a haderőfejlesztési program bizonyos számítások szerint nagyságrendileg 1500 milliárd forint is lehet. Nem véletlenül beszélt persze nagyságrendi becslésről a miniszter. Forrásaink ugyanis rámutattak, hogy a fegyverek, járművek jelentős kapcsolódó költségekkel járhatnak. A legtöbb újonnan beszerzett eszköznek ugyanis nem megfelelő a mostani háttér-infrastruktúra. Csak egy példa a sok közül: az eddig használ T72-es harckocsi súlya kevesebb mint 50 tonna, az új Leopard viszont 70 tonnás. Vagyis minden korábbi tankállást át kell építeni, új közúti, vasúti szállítójármű kell ezekhez. Egy forrásunk szerint viszont „a Leopardok ára alapján az üzlet része a személyzet kiképzése, a szállítójárművek beszerzése.” Az új Airbus helikopterek kapcsán is felmerülhetnek pluszköltségek, hiszen – bár forrásaink szerint a vételárban benne van a személyzet kiképzése és több évi üzemeltetésre elég alkatrészcsomag – hangárokat kellene építeni.

Légvédelem washingtoni mintára

Noha a kormány még nem erősítette meg – ahogy azt lapunk korábban megírta – továbbra is az a legvalószínűbb, hogy norvég-amerikai Kongsberg NASAMS légvédelmi rendszert vesz majd a honvédség. Az úgynevezett AMRAAM levegő-levegő rakétarendszer földi indítású változatának beszerzése szakértők szerint azért is logikus választás lenne, mert hasonló rakétákat használ, mint amilyeneket a Gripenek. Forrásunk megemlítette: a Gripenekre felszerelt rakéták élettartama a nagy sebességű manőverezés miatt sokkal gyorsabban csökken, mint egy földi rendszerűé. Csakhogy a repülőgépre már nem felszerelhető rakétákat a földi légvédelmi rendszerben még egy ideig lehet használni, vagyis takarékos megoldást jelenthet. A rakétákat amerikai radar, norvég elektronikai irányító rendszer működteti, többek között Washington légvédelmét is ilyen eszközzel látják el. A Kongsbergnek már vannak referenciái Magyarországon, a gyalogsági rádiókat is ez a cég szállította. Felmerült, hogy az orosz rakétafenyegetés ellen ez a rendszer nem hatásos, de nem is NATO-elvárás, hogy Magyarország Patriot szintű rakétavédelmi feladatokat lásson el. Az minősített információ, hogy konkrétan mit vár Magyarországtól a NATO, de forrásunk szerint annyi azért tudható: „A szövetség a szárazföldi erők légvédelmi oltalmazását kéri”. K. A.