Leépítések az ELTE-n: nem a minőség számít

Publikálás dátuma
2019.03.05. 06:35
Két karon összesen 64 munkatársuktól válnak meg
Fotó: VAJDA JOZSEF / VAJDA JOZSEF
Az ország egyik legjobb egyetemi karán nem a minőség számít, hanem az, mely oktatók elbocsátásával lehet a lehető legtöbb pénzt megspórolni – nyilatkozta lapunknak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE TTK) egyik munkatársa az intézményben éppen zajló elbocsátásokról.
Szerinte a helyzet több héttel a leépítésről szóló hírek kirobbanása után is bizonytalan, a kar vezetése nem mérte fel, egy-egy oktató elbocsátásának milyen hatásai lehetnek. Egy fő szempont volt: lehetőleg a 65 év feletti, egyetemi tanár titulussal rendelkező oktatók közül kell válogatni. Mint arról januárban lapunk is beszámolt, az ELTE két karán, a TTK mellett a Bölcsészettudományi Karon (BTK) is létszámleépítésről döntöttek, mert a két kar hatalmas belső hiányt halmozott fel az elmúlt évek alatt, így idén a BTK-nak és TTK-nak is 250 millió forintot kell megtakarítania. Noha a hiány javarészt a felsőoktatás súlyos alulfinanszírozottsága miatt alakult ki, a döntéshozók nem a plusz források biztosításában, hanem a kirúgásokban, nyugdíjazásokban látják a megoldást. Az egyetem januári közlése szerint a két karon összesen 64 munkatársuktól válnak meg. Forrásunk szerint a TTK-t ez különösen nehéz helyzetbe sodorja, hiszen az oktatók már az elbocsátások előtt is túlterheltek voltak, az egy oktatóra eső diákok száma jóval magasabb, mint a BTK-n. Van olyan idős oktató, akinek az előadásaira több száz diák jár egyszerre. Van, aki kutatócsoportot is vezet, ehhez viszont feltétel, hogy egyetemi tanári státuszban dolgozzon. Ha nyugdíjazzák, a kutatócsoport munkája is bizonytalanná válik. A tanári kar emiatt levélben fordult az egyetem rektorához, felhívva a figyelmet: a kutatócsoport fennmaradásán több más dolgozó teljes állása múlik. TTK-s forrásunk szerint eddig mintegy 25-30 oktatónak adták oda a nyugdíjazási vagy felmondási papírt, de volt olyan, aki ezt nem várta meg, más egyetemre ment dolgozni. Úgy tudjuk, a BTK-n is hasonló a helyzet, a humántárca pedig már át is utalta a végkielégítések kifizetésére szolgáló összeget, 250 millió forintot – pont annyit, amennyit a leépítéstől megtakarításként várnak. Kerestük az egyetemet azzal kapcsolatban, pontosan milyen szempontok alapján döntötték el, kit érint a leépítés, illetve az oktatók távozása után hogyan biztosítják az oktatás, valamint a kutatás folytonosságát, ám eddig nem kaptunk választ.
Szerző
Témák
felsőoktatás

Bárkiből magyart csinál a kormány

Publikálás dátuma
2019.03.05. 06:00
Ezekben az ügyekben nem készül az ügyfél számára megismerhető akta
Fotó: Népszava
Átláthatatlanul osztogatja a kormány az állampolgárságot azoknak, akik magyar rokonságra hivatkozva kérnek egyszerűsített honosítást – derül ki körképünkből.
Nemrégiben háromszáz magyar származásúnak ítélt venezuelai menekült kapott magyar állampolgárságot a nyilvánosság előtt titkolt eljárásokban. Andrew Brunson tiszteletes –, aki egy amerikai-török diplomáciai ügyben vált ismertté –, arra hivatkozva kapta meg a magyar állampolgárságot, hogy feleségének dédapja magyar volt. A BBC friss értesülése szerint további 750 magyar származású venezuelai menekült érkezhet az országba. – Igazi fekete doboz-eljárásról van szó. Jelenleg Magyarországon teljesen átláthatatlan a honosítással kapcsolatos minden eljárás – mondta lapunknak az utóbbi idők különös honosításairól Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője. Ezt látszik alátámasztani, hogy a kormány titkolózik, nem ad érdemi tájékoztatást, ráadásul amikor a honosítási ügyekben illetékes Külügyminisztériumot kerestük meg, a kabinet propagandájáért felelős Kormányzati Tájékoztató Központ adott érdemi információkat nélkülöző választ. A 2011-ben bevezetett egyszerűsített honosítás a „magyarországi származás valószínűsítését” követeli meg. Azt viszont már nem határozzák meg pontosan az előírások, hogy mi az a „valószínűség”, ami már indokolja honosítást. Az ügyek átláthatatlanságát növeli az is: a procedúra – miként az összes honosítási eljárás Magyarországon – lényegében titkos, így nem tudni, ki és miként dönt a honosításról. Ezekben az ügyekben ráadásul nem készül az ügyfél számára megismerhető akta, a döntésnek nincs indoklása, és az ellen nincs jogorvoslat. Mindez Gyulai Gábor szerint az önkényes hatósági gyakorlat és a korrupció melegágya lehet. 
Az alaptörvény szerint kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar volt, vagy magyarországi származását valószínűsíti, és magyar nyelvtudását igazolja. Az állampolgárságot Áder János köztársasági elnök adja meg, de gyakorlatilag a kormányhivatalokban dől el, ki kaphat egyszerűsített honosítást. A Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője, Gyulai Gábor – aki több mint egy évtizede foglalkozik állampolgársági ügyekkel – azt mondta: arról semmit sem tudni, hogy a kormányhivatalokban jelentkező kérelmezők mi alapján tudják igazolni magyar származásukat. A szakember rámutatott: maga a törvény is csak azt írja elő, hogy „valószínűsítsék” a származásukat. Ezt elvileg a felmenők egykori keresztlevelével, születési házassági kivonattal, iskolai bizonyítvánnyal vagy épp a magyaros hangzású névvel is megtörténhet. Az, hogy ki számít „felmenőnek”, az állampolgársággal kapcsolatos magyar jog nem határozza meg. Így nemrégiben a Törökországban kiszabadult Andrew Brunson tiszteletesnek is elég volt arra hivatkoznia, hogy feleségének dédapja magyar volt, méghozzá a magyarországi baptista egyház első elöljárója 1906 és 1908 között. (Az amerikai tiszteletes nevét akkor ismerte meg a világ, amikor 2016 őszén, a Recep Tayyip Erdogan elnök elleni törökországi puccskísérletet követően letartóztatták. Az MTI szerint Brunson többször járt már Magyarországon, és gyermekei is magukénak vallják a magyar örökséget.) Annak nincs semmi nyoma, hogy a kormányhivatalokban mérlegelik-e a náluk benyújtott vagy előadott, magyar származásra utaló bizonyítékokat. Áder János hivatala pedig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy az eltelt években hány esetben vontak vissza egyszerűsített honosítás nyomán adott állampolgárságot. Ez elvileg akkor is megtörténhet, ha valaki elhallgatott valamit vagy hamisan nyilatkozott az eljárás során. Hasonlóan zavaros, hogy miként ellenőrzik a kérelmezők nyelvtudását. Elvileg a honosítási eljárást magyarul kell intézni. A kérelmezőnek magyar nyelven kell írnia a kérelmét és neki kell felelnie az eljáró hivatalnok kérdéseire. Ugyanakkor úgy hírlik, hogy a venezuelai menekültek kapcsán is voltak olyanok, akik nem beszéltek magyarul. Bár esetükben még azt sem tudni, hogy pontosan milyen eljárás kapcsán kerültek végül Magyarországra. Így az sem zárható ki, hogy a venezuelai menekültek magyar felmenőinek formálisan nem kellett lemondaniuk az állampolgárságukról, így a magyar állam szemszögéből az ő utódaik is magyarnak tekinthetőek. Igaz, ebben az esetben is bizonyítani kellene a magyar nyelvtudásukat. Az külön bonyolítja a képet, hogy Venezuela 1999 előtt nem fogadta el a kettős állampolgárságot, tehát az ott születettek – akik a helyi jog alapján automatikusan venezuelai állampolgárok lettek – semmilyen más állampolgársággal nem rendelkezhettek. A honosítási ügyeket azért sem lehet nyomon követni, mert Gyulai Gábor szerint ezeknek az ügyeknek nincsenek például az ügyfél vagy ügyvédje számára megismerhető aktái. A honosítási döntésekről nem születik szabályos határozat, amiből kiderülne, milyen indokok alapján hozták meg a döntést. Mindössze egy „honosítási okirat” készül, amiben egyetlen mondat szerepel: az, hogy a hatóság elfogadta-e a kérelmező indokait és megkapta-e a magyar állampolgárságot. Ráadásul ezzel a döntéssel szemben semmiféle jogorvoslat nem létezik, ami Gyulai szerint így az önkényes hatósági gyakorlat és a korrupció melegágya lehet. Tény, hogy kívülről átláthatatlan rendszer körül kezdettől előfordultak visszaélések. A Népszabadság már 2015-ben arról tudósított, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat 48 ember ellen tett feljelentést, mert a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalának három ügyintézője olyan külföldieknek állított ki magyar úti- és más személyes okmányokat, akik ilyenekre nem voltak jogosultak. Később, 2018-ban az Index oknyomozó cikksorozata nyomán a belügy közölte: már 256 ügyben, 1032 érintettel szemben van folyamatban büntetőeljárás állampolgárság megszerzésével összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás, hivatali vesztegetés, hivatali visszaélés és hivatali vesztegetés elfogadása gyanújával. 

Ahány ország, annyi szabály

A felmenők szinte korlátlan értelmezése nem példa nélküli, de vannak olyan országok, amelyek a vérségi átörökítésnél húznak egy határt és van, ahol két generációig lehet külföldön élőnél figyelembe venni a származását, ilyen például a Semjén Zsolt kormányfő-helyettes által is említett izraeli gyakorlat.

Témák
menekült

A Jobbikot és a DK-t már nyilvántartásba vették az EP-választásra

Publikálás dátuma
2019.03.04. 21:27
Európai Parlament
Fotó: AFP
A bejelentések megfeleltek a követelményeknek, az NVB egyhangú döntést hozott - nem úgy, mint a kormányplakátok esetében.
Nyilvántartásba vette az első pártokat a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választásra hétfőn a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Mivel a bejelentések megfeleltek a követelményeknek, az NVB egyhangú döntéssel nyilvántartásba vette a Demokratikus Koalíciót és a Jobbik Magyarországért Mozgalmat.
Az Európai Parlament 21 magyar képviselőjének választását május 26-ára tűzte ki Áder János köztársasági elnök.
Az EP-választás listás szavazással történik. Listát bejegyzett pártok állíthatnak, két vagy több párt közös listát is állíthat. A listán a jelöltek a párt vagy pártok által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár - aláírásával hitelesített - ajánlása szükséges, a pártoknak április 23-án 16 óráig kell összegyűjteniük a támogató ajánlásokat és bejelenteni listájukat az NVB-nél.

DK: az NVB a pártállam része

Érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Demokratikus Koalíciónak a Jean-Calude Junckert, az Európai Bizottság elnökét is ábrázoló kormányzati hirdetések miatt benyújtott kifogását hétfőn az NVB. Rádi Péter, a testület elnöke szerint nincs hatáskörük a kérdésben: kampánytevékenységet kizárólag kampányidőszakban vizsgálhatnak, amely a szavazás napját megelőző 50. naptól - ez az EP-választás esetében április 6. - a szavazás befejezéséig tart. A bizottság 9:4 arányban értett egyet vele.
A DK szerint teljesen nyilvánvaló, hogy az NVB a "pártállam" része - reagált Molnár Csaba, az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke a hírre.