Lehallgató berendezést találtak a nyerésre álló ukrán elnökjelölt irodájánál

Publikálás dátuma
2019.03.04. 19:55
Volodmir Zelenszkij
Fotó: SERGIY GUDAK / AFP
Az SZBU elismerte, hogy lehallgatást végzett, de tagadja, hogy annak köze lett volna Volodmir Zelenszkijhez.
Lehallgatásra alkalmas berendezést találtak a jelenleg legnépszerűbb ukrán elnökjelölt, Volodmir Zelenszkij humorista kijevi választási irodája melletti épületen - hozta nyilvánosságra hétfőn Arszen Avakov belügyminiszter. A rendőrséghez Zelenszkij egyik testőre fordult azzal, hogy az egyik szomszédos lakóház tetejére ismeretlenek "gyanús eszközöket vittek fel". A rendőrség miután megtalálta az elektronikus eszközöket, nyomozást indított, valamint tájékoztatta az esetről az ügyészséget és az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) is.
A Zelenszkij irodájánál talált lehallgató berendezést csak az SZBU licence alapján árusítják operatív feladatokat ellátó szerveknek - nyilatkozta az eset kapcsán a szivárogtatásairól ismert Anton Herascsenko parlamenti képviselő, a belügyminiszter volt tanácsadója. Később az SZBU közleményt tett közzé, amelyben elismerte, hogy valóban lehallgatást végzett a biztonsági szolgálat a megadott címen, de - mint hangsúlyozták - "ez nem volt összefüggésben egyetlen elnökjelölttel, illetve környezetével sem".
Zelenszkij jelentős fölénnyel vezeti az ukrán elnökjelöltek népszerűségi listáját a Rejting közvélemény-kutató csoport legfrissebb, hétfőn közzétett felmérése szerint. A február 19. és 28. között 2500 felnőtt megkérdezésével végzett felmérés eredménye szerint azok közül, akik már eldöntötték, kire szavaznak a március 31-i elnökválasztáson,
  • 25,1 százalék Zelenszkijt támogatja;
  • 16,6 százalék szavazna a jelenleg is hivatalban lévő Petro Porosenkora; és
  • 16,2 százalék Julija Timosenkóra, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltjére készül voksolni.

Újabb párt csatlakozott - már 10-en kérik a Fidesz kizárását az Európai Néppártból

Publikálás dátuma
2019.03.04. 17:11

Fotó: Vajda József
Orbán egy olyan politikai trendnek lett a vezetője, amely populistákat és autoriter nacionalistákat egyesít Európa ellenében, írta a bolgár DSB a Néppárt elnökének.
Már 10 párt kérte a Fidesz kirúgását az Európai Néppártból (EPP): egy kis bolgár párt is beállt a magyar kormánypárt kizárását követelők közé, írja bolgár lapok nyomán a hvg.hu.
Az EPP-hez tartozó Demokraták az Erős Bulgáriáért (DSB) is levelet írt a Néppárt elnökének, amelyben a Fidesz kizárását kérik.

Orbán egy olyan politikai trendnek lett a vezetője, amely populistákat és autoriter nacionalistákat egyesít Európa egysége és a közös európai politika ellen, fogalmaz a DSB a Joseph Daulnak címzett levelében. A párt egyetlen EP-s képviselője igennel szavazott a Magyarország elleni 7-es cikkely szerinti eljárás megindításáról is.
A Néppárt szabályai szerint legalább öt országból legalább hét tagpárt kezdeményezheti egy párt kizárását a szövetségből. Ez a szám már pénteken összejött, de azóta is sorra csatlakoznak a Fidesz eltávolítását kérők táborához. Szintén hétfőn jelentette be ugyanezt a görög Új Demokrácia is.
Az még kérdés, hogy vajon csak az EP-választás kampányához tartozó fellángolásról van-e szó, vagy valóban a magyar kormánypárt ellen fordultak pártcsaládjáénak tagjai. A német CDU-t vezető Annegret Kramp-Karrenbauer februárban még arról nyilatkozott, hogy a Fidesz gazdaságpolitikája nagyon erős szálakkal köti a pártot az EPP-hez. A Fidesz kizárását kezdeményező javaslatról a néppárt következő, április 8-9-iki ülésén tárgyalnának, ám ha az események felgyorsulnak, akkor a téma akár már március 20-i közgyűlésen napirendre kerülhet.
Szerző

Balra át az olasz demokratáknál

Publikálás dátuma
2019.03.04. 16:22

Fotó: Michele Spatari / AFP/NurPhoto
Új vezetője van az olasz Demokrata Pártnak (PD). Az 53 éves Nicola Zingarettit, Lazio tartomány első emberét, nagy, hetven százalékos többséggel választották meg a balközép párt élére.
Irányítása alatt balra fordulhat a tömörülés, s egyes értékelések szerint a brit munkáspárti elnökhöz, Jeremy Corbynhoz hasonló politikát folytathat. A PD előválasztása teljes sikernek nevezhető, hiszen óriási volt iránta az érdeklődés: 1,7 millió olasz vehetett részt rajta, illetve azok a 16 éven felüli külföldiek, akik tartózkodási engedéllyel rendelkeztek. A voksoláson két euró ellenében lehetett regisztrálni. Vasárnap hatalmas sorok kígyóztak az urnák előtt, s országszerte 35 ezer önkéntes segítette a voksolás zavartalan lebonyolítását. Az óriási érdeklődés miatt újra kellett nyomni a választási cédulákat. Az éppen egy évvel ezelőtt, 2018. március 4-én megrendezett parlamenti választáson az addig kormányzó demokraták súlyos vereséget szenvedtek. A 2014 februárjától 2016 decemberéig az országot kormányfőként irányító Matteo Renzinak nem volt más választása: le kellett mondania a PD vezetéséről. Ezt követően ideiglenes jelleggel Maurizio Martina látta el a főtitkári tisztséget, ő mindössze 18 százalékot szerzett a vasárnapi voksoláson. Harmadik lett az a Roberto Giachetti, aki Renzi nagy bizalmasának számít, s hasonló politikát képvisel, mint az egykori miniszterelnök. Renzi azonban jelezte, teljességgel támogatja majd az újdonsült pártvezetőt. Zingaretti célja nem is lehet más, mint a populista, a jobboldali radikális ligából és az Öt Csillag Mozgalomból (M5S) álló kabinet gyengítése, illetve hiteles alternatíva felmutatása. A PD súlyos válságát mutatja, hogy a közvélemény-kutatásokban nem tud elmozdulni a 18 százalékról. Igaz, így is megközelítette a szabadesésben lévő M5S-t, amelyet legutóbb már mindössze 21 százalékon mértek. A PD azonban nem tudta megszólítani a „csillagosoktól” elpártolókat. Zingaretti várhatóan a PD-től balra álló pártokkal kíván majd szövetkezni. „Éljen az olasz demokrácia, s köszönöm mindenkinek, akik nem hajolnak meg a veszélyes kabinet előtt” – írta pártvezető a megválasztása utáni első bejegyzésében. Hozzátette, meg kell nyerniük az európai parlamenti választást. Ez most reménytelennek tűnik, s már az is komoly siker lenne, ha a pártnak sikerülne megelőznie az Öt Csillag Mozgalmat. Giachetti szerint szó sincs arról, hogy a PD romokban heverne.
Frissítve: 2019.03.04. 16:26