Hol itt a kisebb állam? Gigászi fizetésemelést kaptak a minisztériumi vezetők

Publikálás dátuma
2019.03.05. 11:34

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az hagyján, hogy a helyettes államtitkárok, miniszteri biztosok, közigazgatási államtitkárok és kormánybiztosok kimaradtak a közszféra leépítéshullámából, de most még a bérük is jelentősen megnőtt.
Jelentős fizetésemelést kaptak a helyettes államtitkárok, a miniszteri biztosok, a közigazgatási államtitkárok és a kormánybiztosok márciustól - írja a Blikk. A bulvárlap hozzáteszi, mindezt azok után, hogy ezek a posztok "valahogy" kimaradtak a közelmúltbeli - bürokráciacsökkentés címszóval végigvitt - létszámleépítésből is, ami több ezer "mezei" tisztviselő állásába került.

A helyettes államtitkároknak eddig bruttó 748 ezer volt a havi illetményük, amit a jogszabályok szerint 30 százalékkal megemelhetett az illetékes miniszter: ez 972 ezer forintot jelenthetett, amit, úgy tudni, az utóbbi időben a legtöbben meg is kaptak.
Márciustól egy tavaly év végén megszavazott törvénynek köszönhetően minimum bruttó 1,3 millió forint lesz a fizetésük, de akár 1 millió 650 ezer forintot is kaphatnak.

Ebben a sávban mozoghat az illetményük a munkáltatói döntéstől függően, vagyis lehetnek olyanok, akiknek gyakorlatilag megduplázódhat a fizetésük. Ezzel pedig az a furcsa helyzet áll elő, hogy a helyettes államtitkárok többet keresnek, mint a főnökeik, vagyis az államtitkárok, akiknek az ősz folyamán emelték 30 százalékkal, 1 millió 296 ezer forintra a díjazásukat. Éppen ezért, a lapnak nyilatkozó Kiszelly Zoltán politológus szerint is hamarosan a bérfeszültséget megszüntetendő az államtitkároknál is újabb fizetésemelésre kerülhet sor.

Akiknek viszont már nem is kell tovább várniuk a növekedésre, azok
a miniszteri biztosok, akik eddig 748 ezer forintos fizetést kaphattak a munkájukért, ám mostantól már ők is 1 millió 300 ezer forint és 1 millió 650 ezer forint közötti illetményt vehetnek fel,

mivel a díjazásukat a helyettes államtitkárokéhoz kötik. De emelkedik a kormánybiztosok fizetése is, havi 500 és 900 ezer forint közötti mértékben, míg a közigazgatási államtitkároké havi kétszáz- és hatszázezer forint közötti összeggel.

A Blikk számításai szerint éves szinten akkor is legkevesebb 870 millióba kerülnek az adófizetőknek a fenti emelések, ha mind a 184 érintett vezető a lehető legkisebb bért kapná csupán.
Ha azonban bőkezűek lesznek a miniszterek, és a lehetséges maximális illetményt állapítják meg, akkor évi mintegy 2,1 milliárdba fájhat nekünk az egész.

Szerző

Gyermekgyógyításra és állatmenhelyekre adjuk legszívesebben adónk 1 százalékát

Publikálás dátuma
2019.03.05. 10:35

Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
Május 20-ig lehet rendelkezni az szja 1+1 százalékáról. A NAV honlapján valamennyi lehetséges kedvezményezett megtalálható.
A legtöbben gyermekek fejlődésére és gyógyítására vagy állatmenhelyeknek ajánlják fel adójuk 1 százalékát, amelyről május 20-ig lehet rendelkezni - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel. Kiemelték: a NAV honlapján valamennyi lehetséges kedvezményezett megtalálható.

Felajánlásokat kizárólag azok a civil szervezetek kaphatnak, amelyek korábban regisztráltak a NAV-nál, valamint a technikai számmal rendelkező, bevett egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzat, amely az idén is a Nemzeti Tehetség Program - jegyezték meg. A rendelkezőnyilatkozat elektronikusan, papíralapon vagy személyesen is benyújtható a NAV-hoz, akár a bevallás részeként, akár önálló nyilatkozatként is a "18EGYSZA" lapon.

Az adóhivatal szerint az szja 1+1 százalékáról rendelkezni legegyszerűbben ügyfélkapus hozzáféréssel a NAV webes kitöltőprogramjával lehet.
A korábbi évek gyakorlatával egyezően a munkáltatók továbbra is összegyűjthetik a munkavállalóik nyilatkozatát. A nyilatkozatot tartalmazó, kívül aláírt borítékot a munkáltatónak zárt csomagban kell továbbítania az adóhivatalhoz.

Tavalytól a bevett egyház technikai számára szóló rendelkezőnyilatkozatot a NAV mindaddig automatikusan figyelembe veszi, amíg a felajánló újabb nyilatkozattal nem jelöl meg másik technikai számos kedvezményezettet, vagy a korábbi nyilatkozatát nem vonja vissza.
A civil kedvezményezett és a kiemelt költségvetési előirányzat számára viszont évente kell megtenni a felajánlást.

Frissítve: 2019.03.05. 10:40

Állampapírba tereli a megtakarításokat a jegybank

Publikálás dátuma
2019.03.05. 09:00
A jegybank javaslata megszüntetné az átutalásonként fizetendő díjakat
Fotó: Népszava
A jegybank - 12 fejezetre osztható - versenyképességi programja ugyanolyan vízió, amelyet másutt a kormányok alkotnak meg, de minálunk a gazdaságstratégia centruma 2010 óta mindig ott található, ahol Matolcsy György az első számú vezető.
Kezdetben az egykori Nemzetgazdasági Minisztériumban, majd 2013-tól az Magyar Nemzeti Banknál (MNB). Az eredményesség szempontjából egyébként nem is a gazdaságstratégia kialakításának helyszíne a döntő, az viszont egyáltalán nem közömbös, hogy a jegybanki függetlenség alapos csorbát szenved a mostani gyakorlat során. A tavalyi 180 pontról mostanra 330 pontra bővülő - és így meglehetősen áttekinthetetlen - programról két dolog biztosan elmondható: azt a látszatot kelti, mintha a 2010 óta követett irányvonal óvatos kritikája (önkritikája) lenne, s az idők során felmerülő működési zavarokat igyekezne kiküszöbölni, de az sem hallgatható el, hogy Matolcsy György stábja jelentős munkát végzett. A pénz- és tőkepiacon tervezett változtatások irányából arra lehet következtetni, hogy ezek a lépések a kormányfő és az újra kinevezett jegybankelnök bankszférában tulajdonosi részesedést szerzett elvbarátainak és rokonságának kedveznek, míg az itt lévő külföldi pénzintézeteknek már kevésbé. A jegybank is felismerte, hogy a bankolás Magyarországon a régiós országokhoz képest sokkal költségesebb. Ezért az MNB lenyomná a bankszámla-konstrukciók díjait, költségeit és jutalékait, egyeseket ingyenessé tenne, másokat összevonna. Javasolják, hogy a jövő esztendőtől a nyugdíjasok, valamint a szociálisan hátrányos helyzetben lévők kedvezményes feltételek között vezethessenek bankszámlát. Emellett általánossá tennék, hogy a lakosság - alapszolgáltatásként -, a havi számlavezetési díjba foglalva korlátlan számú és összegű átutalást indíthasson. Ami kétségtelen előnyös lehet a lakosságnak, kivéve, ha a pénzintézetek az egyszeri havi díjat nem úgy állapítják meg, hogy az eddigi bevételeik ne változzanak. A bankok számára ugyanis a kamatbevételek mellett a különböző díjak képezik a nyereségük alapját. Ha viszont a díjakat nem emelhetik, akkor az a veszély fenyeget, hogy bizonyos számlacsomagokat megszüntetnek. A lakáshitelek felvételéhez kapcsolódó közjegyzői díjak is alaposan drágultak az utóbbi időben, a jegybank ezek csökkentését kezdeményezi, emellett a közjegyzői hitelesítést kiváltanák egy központi digitális platformmal. Ésszerű törekvés ugyanakkor, hogy a fogyasztási és a lakáshitelek többségét online lehessen felvenni. Az előzetes hitelbírálat digitalizálására a legnagyobb pénzintézetek képesek lehetnek, az már nagyobb kérdés, hogy a kétoldalú internetes kommunikáció egyszerűsítését milyen mértékben képesek befogadni az ügyfelek. Ugyanakkor a jegybank egyértelműen erősíteni kívánja azt a tendenciát, hogy a lakosság a „frissen képződött megtakarításaikat nagyobb arányban fordítsa állampapír-vásárlásra, és a hazai befektetők hangsúlyosabb szerepet kapjanak a tőkepiacon".  

Államkötvény nyugdíjra gyűjtőknek

Ugyan nem a 330 pontból derült ki, de annak szellemében fogant, hogy a tavaly ősszel felvázolt új, hosszú távú nyugdíj-megtakarítást milyen feltételek mellett képzeli el a jegybank. Ez az államkötvény a babakötvényhez hasonlítana, de annak jelenlegi 3 százalékos kamatprémiumát nem érné el, viszont meghaladná az ötéves állampapírét, amely most 1,7 százalék. A megtakarító bármikor bármely összeget elhelyezhetne a kötvényen, amelynek nem lesz számlavezetési díja, és az összegyűjtött kamatolt tőke a kötvénytulajdonos 65 éves korában felvehető lesz. Most már csak a kormánynak kell döntenie, hogy a konstrukció beindulhasson. Az MNB átalakítaná a Tartós Befektetési Számla-rendszert is, de erről részleteket még nem közölt.

Szerző