Feladjuk a szuverenitást Putyin zsebbankjáért

Publikálás dátuma
2019.03.06. 07:30

Fotó: Evgeny Biyatov / Sputnik
Moszkvából Budapestre teheti át székhelyét a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB). A pénzintézet gyakorlatilag területen kívüliséget élvez, ami sok gond forrása lehet még.
Döntés Moszkvából Budapestre teheti át székhelyét a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB). A pénzintézet gyakorlatilag területen kívüliséget élvez, ami sok gond forrása lehet még. Az Országgyűlés tegnapi döntésével szabad utat adott a valamikori KGST bank utódjának, hogy  Budapesten rendezze be uniós főhadiszállását. Már a magyar kormány és a beruházási bank megállapodását rögzítő törvénytervezet benyújtását követően sokan felszisszentek, hiszen az olyan kedvezményeket és mentességeket tartalmazott, ami teljességgel ellenőrizhetetlenné teszi a hatóságok számára az intézmény működését. A bank nem ismeretlen a magyar gazdaság szereplői előtt, bár eddigi hatása kis tőkeereje miatt elenyésző volt. Mérlegfőösszege alig haladja meg a 300 millió eurót, tulajdonképpen egy hazai kisbanknak felel meg. (Az európai megfelelője, az Európai Beruházási Bank hasonló mutatója mintegy 250 milliárd euró.) Az egykori kommunista blokk pénzügyi intézményét 1970-ben alapították a szocialista országokat tömörítő Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai, ám a rendszerváltozással szerepe megszűnt, a tagok elhagyták. Magyarországot 2000-ben éppen az Orbán-kormány léptette ki, az akkori indoklás szerint a bank nem kellően átlátható tevékenysége miatt. A pénzintézetet Putyin ébresztette 2012-ben Csipkerózsika-álmából, és már mint Nemzetközi Beruházási Bank folytatta tevékenységét. Szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy ez a lépés Oroszország nagypolitikai törekvéseit szolgálja, a nemzetközi befolyását akarja ezzel fokozni. Ezért is volt meglepő, hogy Magyarország 2014-ben ismét részesedést szerzett a beruházási bankban, amelynek öt uniós tagállam - rajtunk kívül Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia - mellett Kuba, Mongólia valamint Vietnam is tagja. Magyarország 12,3 százalékkal a harmadik legnagyobb részvényes, Bulgária (13 százalék) és Oroszország  (46 százalék) mögött.  A múlt év közepén született egyezség arról, hogy az NBB regionális irodát nyit Budapesten, majd decemberben már arról egyeztettek, hogy az egész bank ideköltözik: az év közepéig kialakítják a székhelyet és két-három éven belül a teljes központ átkerül a magyar fővárosba. A kormány magyarázata szerint ezzel új finanszírozási lehetőségekhez jutnak a gazdaság szereplői.  A döntés hirtelensége sokakat meglepett, a február elején beterjesztett törvényjavaslat pedig még inkább, miután olyan kedvezményeket és mentességeket sorol fel, ami szokatlannak tűnik a diplomáciában jártasaknak is. Lattmann Tamás nemzetközi jogász kérdésünkre nem is az általános, az épületekre, személyekre vonatkozó, a nemzetközi székhelyegyezményekben is lefektetett védelmét és mentességeket tartja meglepőnek, hanem a konkrétan a pénzintézeti jelleggel kapcsolatos felmentéseket furcsálja. Már csak azért is, mert ilyen részletességgel nem szokás körülírni, mi az amihez nem lehet közük a hazai hatóságoknak. Az egyik gyöngyszem az egyezményben, hogy bármihez kezd is az NBB, amihez a hazai hatóságok engedélyét meg kellene szerezni, úgy kell tekinteni, hogy az az jóváhagyás már létezik.  A nemzetközi jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a tegnap elfogadott egyezményben egy szó sincs az Európai Unióról. Márpedig az unió területén, de nemzetközi színtéren tevékenykedő pénzintézetek felett nemcsak csak az adott ország, hanem az unió intézményei is gyakorolnak valamiféle ellenőrzési jogot. Az nem életszerű, hogy a felek tudták, hogy nem végez majd olyan tevékenységet a bank, amire az uniónak ráhatása lehet, és emiatt hagyták ki az uniós szabályoknak való megfelelést. Hiába a mindenre kiterjedő részletes szabályozás például az unió vesszőparipájának tekinthető pénzmosás elleni küzdelemben való részvétel előírása sem szerepel a dokumentumban.  Talán az uniós szabályok figyelmen kívül hagyásának, kerülésének is köze lehet ahhoz, hogy a szóbeszéd szerint előbb Pozsonyba igyekezett az NBB, ám a szlovák kormány nem volt hajlandó megadni a bank által kért kedvezmények és mentességek teljes körét. Az orosz politikai törekvéseket ismerők ezért fedőszervként tekintenek az NBB-re, azaz inkább az orosz külpolitikai mozgástérrel van szinkronban a székhelyáthelyezés, mintsem a sokat hangoztatott pénzügyi műveletekkel. Az Európai Unió területén igyekeznek egyfajta bázist építeni maguknak. Hogy mire használják, arról éppen a mentességeknek és kiváltságoknak köszönhetően, keveset tudunk majd.  

Gyanús pénzmozgások, pénzmosások

Több óriási, Oroszországból kiinduló pénzmosási akciót is lelepleztek oknyomozó újságírók ( OCCRP) az utóbbi időben. A Le Monde cikke szerint az újságírók által „lavomatic Troikának” nevezett pénzmosási rendszer révén a Troika Dialog befektetési bank közreműködésével Litvánián keresztül  4,6 milliárd dollár, nagyrészt piszkos pénz áramlott ki Oroszországból. A Troika Dialog 75 vállalatból álló hálózatot épített ki, a cégeket adóparadicsomokban regisztrálták, egy litvániai pénzügyi intézmény segítségével. A haszonélvezők között volt Károly herceg, brit trónörökös, de Vlagyimir Putyin elnök barátja, a csellista Szergej Roldugin is, akinek a neve már a Panama-aktákban is felbukkant. A másik esetre szintén az  OCCRP segítségével derült fény: moldáv bíróságok és lett pénzintézet segítségével szintén orosz eredetű, becslések szerint 22 milliárd dollár került offshore számlákra. Ez utóbbi eset érdekessége a Magyar Narancs cikke szerint, hogy a moldáv hatóságok szerint az orosz titkosszolgálat inkább akadályozta az ügy felderítését, mintsem segítette. - Rónay Tamás

Szerző

Élénkül a cégtörlési és -alapítási kedv

Publikálás dátuma
2019.03.05. 20:29
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az év elején 25 százalékkal megugrott a törölt vállalkozások száma – hívja fel a figyelmet közleményében a céginformációval foglalkozó Opten. Ez januárban 4197, februárban pedig 3324 társaságot jelentett a 2018-ban mért 3057-es havi átlaghoz képest. Pedig az érték az elmúlt évek során már csökkenést mutatott – jegyzi meg Pertics Richárd céginformációs igazgató. Az alapítások száma szintén megugrott: januárban 2563, februárban pedig 2550 társaság alakult, ami a 2015 óta tapasztalható 3-4 százalékos emelkedés után immár 10 százalékos bővülés a tavalyi 2304-es átlaghoz képest. Ez a gazdaság élénkülésével is magyarázható. Az ennél is jóval több törlés egyre növekvő mértéke miatt a társaságok száma Magyarországon ugyanakkor változatlanul csökken – hívják fel a figyelmet. Mindezek mögött a szezonális hatásokat sem tartja elhanyagolhatónak az Opten.
Szerző
Témák
cég Opten

Atommal támadják Orbánék a klímaváltozást

Publikálás dátuma
2019.03.05. 19:34
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A nagy szavakon túl a magyar kormány továbbra is leginkább a paksi atomerőmű bővítésében látja a légszennyezés csökkentésének zálogát.
Tavalyelőtt újra nőtt az EU – így Magyarország – energiafogyasztása. Ezzel – az azt megelőzi három év változatlansága után – megugrott a kontinens szén-dioxid-kibocsátása is – állapítja meg a holnapi energiahatékonysági világnap alkalmából az Unió statisztikai adatai alapján a Magyar Energhahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. Ezzel a Földön is új csúcsot döntött az üvegházhatású gázok kibocsátása. Egyre nagyobb sebességgel száguldunk a klímakatasztrófa felé – fogalmaz a szakintézet. Magyarországon ma a drágán előállított energiát is pazarlóan használjuk fel – állapítják meg. A felhasznált energia háromnegyedét egy átlagos magyar otthon fűtésre fordítja, ami az EU-átlagnál tizedével rosszabb. Míg az elmúlt évtizedben az egy négyzetméterre jutó felhasználás nálunk alig javult, az uniós átlag 16 százalékkal csökkent. Magyarországon évente egy négyzetméterre egy 1970-ben épült családi ház esetén 60, egy 2000-ben létesült épületnél pedig 40 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás jut. Bár felméréseik szerint a lakók többsége elégedetlen otthona energiahatékonyságával, a helyzet javításához nem társul érdemi állami ösztönző – véli a MEHI. Az intézet átgondolt, átfogó felújítást szorgalmaz. Elrettentő példa, hogy amikor egy „Kádár-kockát” csak leszigeteltek, az ettől megzavarodott, régi fűtési rendszer fogyasztása még nőtt is. Az érdemi megtakarításhoz ennek cseréjére is szükség volt. De a fogyasztás nem csak felújítással vágható vissza. A lakás hőmérsékletének egy fokos csökkentése évi 300 kilogrammal mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást. Ha éjszaka, vagy amikor nem tartózkodunk otthon, 3 fokkal tekerjük lejjebb a termosztátot, 440 kilogramm, nyílászárószigeteléssel pedig évi 140 kilogramm kibocsátás kerülhető el. Úgyszintén évi több száz kilogramm takarítható meg, ha a ruhát nem forró vízben mossuk, vagy a nem használt elektromos készülékeket teljesen kikapcsoljuk – javasolják. A legolcsóbb és a leginkább környezetbarát az az energia, amit nem használunk fel – fogalmaz Koritár Zsuzsanna programigazgató. Az elkötelezettség hangoztatásán túl kevés konkrét megoldási javaslatot sorol az illetékes innovációs és technológiai tárca mai közleménye. A szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés érdekében nukleáris és megújuló forrásokra is támaszkodni kell – hangsúlyozta az uniós Energia Tanács ülésén Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár. Hatékony, az ipar versenyképességét és az energia megfizethetőségét biztosító, szociálisan méltányos átállást javasolt. Ebben figyelembe kell venni az eltérő adottságokat, hogy a tagországok közötti szakadékok ne mélyüljenek tovább. Szorgalmazta a fogyasztásihely-közeli termelési megoldásokat, illetve a közlekedés bevonását a kibocsátás-csökkentésbe. Az energiahatékonyságot ugyanakkor annyiban érintette, hogy az „elsőséget élvez”.
Szerző