Feladjuk a szuverenitást Putyin zsebbankjáért

Moszkvából Budapestre teheti át székhelyét a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB). A pénzintézet gyakorlatilag területen kívüliséget élvez, ami sok gond forrása lehet még.

Döntés Moszkvából Budapestre teheti át székhelyét a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB). A pénzintézet gyakorlatilag területen kívüliséget élvez, ami sok gond forrása lehet még.

Az Országgyűlés tegnapi döntésével szabad utat adott a valamikori KGST bank utódjának, hogy Budapesten rendezze be uniós főhadiszállását. Már a magyar kormány és a beruházási bank megállapodását rögzítő törvénytervezet benyújtását követően sokan felszisszentek, hiszen az olyan kedvezményeket és mentességeket tartalmazott, ami teljességgel ellenőrizhetetlenné teszi a hatóságok számára az intézmény működését.

A bank nem ismeretlen a magyar gazdaság szereplői előtt, bár eddigi hatása kis tőkeereje miatt elenyésző volt. Mérlegfőösszege alig haladja meg a 300 millió eurót, tulajdonképpen egy hazai kisbanknak felel meg. (Az európai megfelelője, az Európai Beruházási Bank hasonló mutatója mintegy 250 milliárd euró.) Az egykori kommunista blokk pénzügyi intézményét 1970-ben alapították a szocialista országokat tömörítő Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai, ám a rendszerváltozással szerepe megszűnt, a tagok elhagyták. Magyarországot 2000-ben éppen az Orbán-kormány léptette ki, az akkori indoklás szerint a bank nem kellően átlátható tevékenysége miatt. A pénzintézetet Putyin ébresztette 2012-ben Csipkerózsika-álmából, és már mint Nemzetközi Beruházási Bank folytatta tevékenységét.

Szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy ez a lépés Oroszország nagypolitikai törekvéseit szolgálja, a nemzetközi befolyását akarja ezzel fokozni. Ezért is volt meglepő, hogy Magyarország 2014-ben ismét részesedést szerzett a beruházási bankban, amelynek öt uniós tagállam - rajtunk kívül Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia - mellett Kuba, Mongólia valamint Vietnam is tagja. Magyarország 12,3 százalékkal a harmadik legnagyobb részvényes, Bulgária (13 százalék) és Oroszország (46 százalék) mögött.

A múlt év közepén született egyezség arról, hogy az NBB regionális irodát nyit Budapesten, majd decemberben már arról egyeztettek, hogy az egész bank ideköltözik: az év közepéig kialakítják a székhelyet és két-három éven belül a teljes központ átkerül a magyar fővárosba. A kormány magyarázata szerint ezzel új finanszírozási lehetőségekhez jutnak a gazdaság szereplői.

A döntés hirtelensége sokakat meglepett, a február elején beterjesztett törvényjavaslat pedig még inkább, miután olyan kedvezményeket és mentességeket sorol fel, ami szokatlannak tűnik a diplomáciában jártasaknak is. Lattmann Tamás nemzetközi jogász kérdésünkre nem is az általános, az épületekre, személyekre vonatkozó, a nemzetközi székhelyegyezményekben is lefektetett védelmét és mentességeket tartja meglepőnek, hanem a konkrétan a pénzintézeti jelleggel kapcsolatos felmentéseket furcsálja. Már csak azért is, mert ilyen részletességgel nem szokás körülírni, mi az amihez nem lehet közük a hazai hatóságoknak. Az egyik gyöngyszem az egyezményben, hogy bármihez kezd is az NBB, amihez a hazai hatóságok engedélyét meg kellene szerezni, úgy kell tekinteni, hogy az az jóváhagyás már létezik.

A nemzetközi jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a tegnap elfogadott egyezményben egy szó sincs az Európai Unióról. Márpedig az unió területén, de nemzetközi színtéren tevékenykedő pénzintézetek felett nemcsak csak az adott ország, hanem az unió intézményei is gyakorolnak valamiféle ellenőrzési jogot. Az nem életszerű, hogy a felek tudták, hogy nem végez majd olyan tevékenységet a bank, amire az uniónak ráhatása lehet, és emiatt hagyták ki az uniós szabályoknak való megfelelést. Hiába a mindenre kiterjedő részletes szabályozás például az unió vesszőparipájának tekinthető pénzmosás elleni küzdelemben való részvétel előírása sem szerepel a dokumentumban.

Talán az uniós szabályok figyelmen kívül hagyásának, kerülésének is köze lehet ahhoz, hogy a szóbeszéd szerint előbb Pozsonyba igyekezett az NBB, ám a szlovák kormány nem volt hajlandó megadni a bank által kért kedvezmények és mentességek teljes körét.

Az orosz politikai törekvéseket ismerők ezért fedőszervként tekintenek az NBB-re, azaz inkább az orosz külpolitikai mozgástérrel van szinkronban a székhelyáthelyezés, mintsem a sokat hangoztatott pénzügyi műveletekkel. Az Európai Unió területén igyekeznek egyfajta bázist építeni maguknak. Hogy mire használják, arról éppen a mentességeknek és kiváltságoknak köszönhetően, keveset tudunk majd.