Feladjuk a szuverenitást Putyin zsebbankjáért

Publikálás dátuma
2019.03.06 07:30

Fotó: Sputnik/ Evgeny Biyatov
Moszkvából Budapestre teheti át székhelyét a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB). A pénzintézet gyakorlatilag területen kívüliséget élvez, ami sok gond forrása lehet még.
Döntés Moszkvából Budapestre teheti át székhelyét a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB). A pénzintézet gyakorlatilag területen kívüliséget élvez, ami sok gond forrása lehet még. Az Országgyűlés tegnapi döntésével szabad utat adott a valamikori KGST bank utódjának, hogy  Budapesten rendezze be uniós főhadiszállását. Már a magyar kormány és a beruházási bank megállapodását rögzítő törvénytervezet benyújtását követően sokan felszisszentek, hiszen az olyan kedvezményeket és mentességeket tartalmazott, ami teljességgel ellenőrizhetetlenné teszi a hatóságok számára az intézmény működését. A bank nem ismeretlen a magyar gazdaság szereplői előtt, bár eddigi hatása kis tőkeereje miatt elenyésző volt. Mérlegfőösszege alig haladja meg a 300 millió eurót, tulajdonképpen egy hazai kisbanknak felel meg. (Az európai megfelelője, az Európai Beruházási Bank hasonló mutatója mintegy 250 milliárd euró.) Az egykori kommunista blokk pénzügyi intézményét 1970-ben alapították a szocialista országokat tömörítő Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai, ám a rendszerváltozással szerepe megszűnt, a tagok elhagyták. Magyarországot 2000-ben éppen az Orbán-kormány léptette ki, az akkori indoklás szerint a bank nem kellően átlátható tevékenysége miatt. A pénzintézetet Putyin ébresztette 2012-ben Csipkerózsika-álmából, és már mint Nemzetközi Beruházási Bank folytatta tevékenységét. Szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy ez a lépés Oroszország nagypolitikai törekvéseit szolgálja, a nemzetközi befolyását akarja ezzel fokozni. Ezért is volt meglepő, hogy Magyarország 2014-ben ismét részesedést szerzett a beruházási bankban, amelynek öt uniós tagállam - rajtunk kívül Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia - mellett Kuba, Mongólia valamint Vietnam is tagja. Magyarország 12,3 százalékkal a harmadik legnagyobb részvényes, Bulgária (13 százalék) és Oroszország  (46 százalék) mögött.  A múlt év közepén született egyezség arról, hogy az NBB regionális irodát nyit Budapesten, majd decemberben már arról egyeztettek, hogy az egész bank ideköltözik: az év közepéig kialakítják a székhelyet és két-három éven belül a teljes központ átkerül a magyar fővárosba. A kormány magyarázata szerint ezzel új finanszírozási lehetőségekhez jutnak a gazdaság szereplői.  A döntés hirtelensége sokakat meglepett, a február elején beterjesztett törvényjavaslat pedig még inkább, miután olyan kedvezményeket és mentességeket sorol fel, ami szokatlannak tűnik a diplomáciában jártasaknak is. Lattmann Tamás nemzetközi jogász kérdésünkre nem is az általános, az épületekre, személyekre vonatkozó, a nemzetközi székhelyegyezményekben is lefektetett védelmét és mentességeket tartja meglepőnek, hanem a konkrétan a pénzintézeti jelleggel kapcsolatos felmentéseket furcsálja. Már csak azért is, mert ilyen részletességgel nem szokás körülírni, mi az amihez nem lehet közük a hazai hatóságoknak. Az egyik gyöngyszem az egyezményben, hogy bármihez kezd is az NBB, amihez a hazai hatóságok engedélyét meg kellene szerezni, úgy kell tekinteni, hogy az az jóváhagyás már létezik.  A nemzetközi jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a tegnap elfogadott egyezményben egy szó sincs az Európai Unióról. Márpedig az unió területén, de nemzetközi színtéren tevékenykedő pénzintézetek felett nemcsak csak az adott ország, hanem az unió intézményei is gyakorolnak valamiféle ellenőrzési jogot. Az nem életszerű, hogy a felek tudták, hogy nem végez majd olyan tevékenységet a bank, amire az uniónak ráhatása lehet, és emiatt hagyták ki az uniós szabályoknak való megfelelést. Hiába a mindenre kiterjedő részletes szabályozás például az unió vesszőparipájának tekinthető pénzmosás elleni küzdelemben való részvétel előírása sem szerepel a dokumentumban.  Talán az uniós szabályok figyelmen kívül hagyásának, kerülésének is köze lehet ahhoz, hogy a szóbeszéd szerint előbb Pozsonyba igyekezett az NBB, ám a szlovák kormány nem volt hajlandó megadni a bank által kért kedvezmények és mentességek teljes körét. Az orosz politikai törekvéseket ismerők ezért fedőszervként tekintenek az NBB-re, azaz inkább az orosz külpolitikai mozgástérrel van szinkronban a székhelyáthelyezés, mintsem a sokat hangoztatott pénzügyi műveletekkel. Az Európai Unió területén igyekeznek egyfajta bázist építeni maguknak. Hogy mire használják, arról éppen a mentességeknek és kiváltságoknak köszönhetően, keveset tudunk majd.  

Gyanús pénzmozgások, pénzmosások

Több óriási, Oroszországból kiinduló pénzmosási akciót is lelepleztek oknyomozó újságírók ( OCCRP) az utóbbi időben. A Le Monde cikke szerint az újságírók által „lavomatic Troikának” nevezett pénzmosási rendszer révén a Troika Dialog befektetési bank közreműködésével Litvánián keresztül  4,6 milliárd dollár, nagyrészt piszkos pénz áramlott ki Oroszországból. A Troika Dialog 75 vállalatból álló hálózatot épített ki, a cégeket adóparadicsomokban regisztrálták, egy litvániai pénzügyi intézmény segítségével. A haszonélvezők között volt Károly herceg, brit trónörökös, de Vlagyimir Putyin elnök barátja, a csellista Szergej Roldugin is, akinek a neve már a Panama-aktákban is felbukkant. A másik esetre szintén az  OCCRP segítségével derült fény: moldáv bíróságok és lett pénzintézet segítségével szintén orosz eredetű, becslések szerint 22 milliárd dollár került offshore számlákra. Ez utóbbi eset érdekessége a Magyar Narancs cikke szerint, hogy a moldáv hatóságok szerint az orosz titkosszolgálat inkább akadályozta az ügy felderítését, mintsem segítette. - Rónay Tamás

Frissítve: 2019.03.06 07:30

Nagy leépítésre készülhetnek a Daimlernél

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:32

Fotó: AFP/ THOMAS KIENZLE
A döntés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti.
A német Manager Magazin értesülései szerint mintegy 10 ezer munkahely megszüntetésére készülnek a Daimlernél annak érdekében, hogy jelentősen csökkenthessék a költségeket a következő években. Vagyis az állítólagos leépítés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti – vette észre a Portfolio. A Daimler nem kívánta kommentálni a Manager Magazin értesüléseit, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lépéseket már az új vezérigazgatónak, Ola Källenius kell levezényelnie, aki a tervek szerint a Daimler éves rendes közgyűlését követően veszi át a cégcsoport irányítását. A Daimler egyébként már februárban, a negyedik negyedéves beszámolójának közzétételét követően jelezte, hogy muszáj lesz csökkenteni a kiadásait. A vállalat üzemi eredménye ugyanis 22 százalékkal csökkent a globális kereskedelmi háború, az új technológiák fejlesztési költségeinek megugrása, valamint az iparágban zajló kedvezőtlen változások hatására. A Manager Magazin emellett azt írta, hogy úgy tudja, Källenius nem fogja megújítani a Daimler és a Renault-Nissan közös projektjeit.

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző