Keleti nyitás után irány a Nyugat-Balkán

Publikálás dátuma
2019.03.06. 20:10
FOTÓ: Illyés Tibor/MTI
Minden uniós tagállam exportjában - a kilépőfélben lévő Nagy-Britannia kivételével - legalább 50 százalékos arányt képvisel a közösség többi országával lebonyolított árucsere, ami egyébként Magyarország esetében 80 százalék körüli - mondta Joó István, a külgazdasági és külügyi tárca helyettes államtitkára egy szerdai iparkamarai fórumon.
Azonban a kormányzat az szeretné, ha az uniós kapcsolataink aránya csökkenne, egyidejűleg ismét napirendre került az eddig nem túl sikeres keleti nyitás. A sikertelenséget a KSH legfrissebb adatai is alátámasztják. Eszerint az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmünkben tavaly a kivitel volumene 7,5 százalékkal csökkent, a behozatalé viszont 13 százalékkal emelkedett. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 374 millió euróval romlott, és 324 millió eurós passzívumot mutatott. A kormány azonban mégis mereven ragaszkodik a keleti nyitáshoz. Új elem, hogy a kínai, japán vagy a brazil relációban történő próbálkozások mellett kiemelt szerep jutna a Szerbiába, Montenegróba és Észak-Macedóniába exportáló kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv). Joó István bejelentette, hogy dolgoznak egy ebben a régióban megvalósuló, befektetést segítő rendszeren is. A nemzeti exportstratégiában ez a régió kiemelt szerepet kap, mint ahogy az is, hogy elsősorban az egészséggazdaság, az élelmiszergazdaság, az építésgazdaság, a kreatív ipar, illetve a digitalizáció termékeit, illetve szolgáltatásait ajánlják a kkv-k számára kivitelre. A megbukott külföldön működő magyar kereskedőházak után a partnerirodákra bíznák az egy-egy országban (országrégióban) a piackeresést. Kínában már van öt ilyen iroda, a rossz emlékű moszkvai utódjára jelentkezőt keresnek, a működő török pedig Görögországra és Ciprusra is kiterjesztette működési területét. Egyébként Orbán Viktor utasításának engedelmeskedve a jövőben évente a GDP 0,33 százalékát kitevő támogatásban részesítenénk a fejlődő országokat. A magyar kormány ettől - egyébként naiv módon - azt várja, hogy a migráció csökkenni fog.  Arról azonban a fórumon nem esett szó, hogy a külkereskedelemben a cserearány tavaly 0,5 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz viszonyítva 3,1, a dollárral szemben 7,2 százalékkal gyengült. 
Szerző

Védi a kormány Mészáros és Tiborcz érdekeltségeit

Publikálás dátuma
2019.03.06. 18:36

Fotó: Kovalovszky Dániel- / Népszava illusztráció
Jogszabállyal, pénzzel, magyarázkodásokkal és propagandával is fedezi a kormány Orbán Viktor veje, Tiborcz István, illetve a miniszterelnök strómanjának tartott Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek előretörését.
Az országosnál szigorúbb Balaton menti beépíthetőségi szabályokat hangsúlyozta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter Vadai Ágnes DK-s képviselő ama írásbeli kérdése kapcsán, miszerint a keszthelyi önkormányzat segíti növelni a Tiborcz István miniszterelnöki vőhöz, illetve a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinchez köthető helyi szállodák beépíthetőségét. Az ellenzéki képviselő beszámolója szerint az új Balaton-törvény rendelkezései nyomán a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balaton Szálló, illetve a Tiborcz Istvánhoz sorolt Hullám Szálló beépíthetősége 30 százalékról 50 százalékra nő. A keszthelyi képviselőtestület nemrég egyet is értett a beépíthetőség növelésével, egyszersmind kiemelt területté nyilvánítva e partszakaszt. Vadai Ágnes viszont attól tart, hogy a beépítés tönkreteszi a látképet. Gulyás Gergely hosszas általános turizmuspolitikai fejtegetések után arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a Balaton mentén a beépíthetőség felső határa 30 százalék zöldterület-kialakítás mellett 50 százalék, addig az ország fennmaradó része 10 százaléknyi zöldterület mellett 80 százalékban beépíthető. Hozzáfűzi azt is, hogy az új, a vízpartot külön is védő szabály hatálybalépése után az önkormányzatok nem növelhetik a beépíthetőséget. Kitérő választ adott a szocialista Mesterházy Attila négy, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios botrányos közvilágítási ügyeit firtató kérdésére Cseresnyés Péter, a megszólított Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára. Az ellenzéki képviselő arról tudakozódott, kik és mikor tárgyaltak az Elios-beruházás támogatásáról Brüsszelben, illetve döntöttek úgy, hogy eme, 43,7 millió eurós (közel 14 milliárd forintos) , eredetileg uniósnak szánt támogatást – a kifizetés brüsszeli elutasítása után - a hazai költségvetés állja, és még hány hazai beruházás jár hasonló cipőben. Az államtitkár egyenválasza szerint a projektek megvalósultak, a rendőrség megállapította, hogy nem történt bűncselekmény - írja. (Valóban: a magyar rendőrség azután sem talált semmi kivetnivalót a beruházásokban, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal a kormányfői vő exérdekeltségének vitatott minőségű, közpénzből állt lámpacseréi kapcsán erős túlárazottság jeleit vélte felfedezni, illetve a kiírások előkészítése során is súlyos összeférhetetlenségi aggályok és korrupciós jelek merültek fel. Brüsszel a magyar döntéshozók által korábban megítélt támogatás tényleges kifizetését is emiatt utasította el.) Az uniós keret fejlesztésekben hasznosul Magyarországon, egyetlen fillér forrást sem vesztettünk – hangsúlyozza Cseresnyés Péter. A Bizottság minden országban mindig vitatja a projektek egy részét. A „magyar gazdaság teljesítménye lehetővé tette, hogy a kormány mintegy 10 százalékkal megfejelje az uniós finanszírozást, így az elszámolásból esetleg kikerülők mellett is száz százalékon zár” a forrás felhasználása. Egyéb fejlesztéseket nem érint a kérdés, forrást nem kell máshonnan elvonni - írja Cseresnyés Péter. (Kérdés: ha nem kell máshonnan forrást elvonni, akkor a kormány milyen forrásból „fejelte meg” az uniós finanszírozást.) Magyarország a szabályok szerint jár el, a keretet teljes egészében lehívta, további számlákat nem tudnánk megtéríttetni Brüsszellel – fogalmaz korábbi közlésükhöz hasonlóan az ITM-államtitkár. A válasz felütése szerint amúgy "a közvilágítás-fejlesztési projektet eddig is kampányeszközként használta a bevándorláspárti ellenzék a saját politikai céljai eléréséhez, most sincs ez másként”. Ugyanakkor magyarázata nem értelmezhető másként, mint hogy az uniós támogatások léte, valamint „a magyar gazdaság teljesítőképessége” nyomán Orbán Viktor kormánya a veje excégét - némi kacskaringós magyarázatok után - közel 14 milliárd forint közpénzzel tömi ki.
Szerző
Frissítve: 2019.03.07. 20:31

Újabb sztrájkhullám jöhet az autóiparban

Publikálás dátuma
2019.03.06. 17:52
Képünk illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Ismét a sztrájk eszközéhez nyúltak a dolgozók az autóiparban. A Hankooknál és a Westcastnál is magasabb béreket követelnek.
Két ipari üzemben is teljesen leállt két órára a termelés szerda reggel: a Hankook dunaújvárosi gumiabroncsgyárában, és a Westcast oroszlányi üzemében is szinte teljes létszámban sztrájkoltak a dolgozók. Egyik cégnél sem sikerült ugyanis mindeddig megállapodni az idei béremelés mértékéről. Úgy tudjuk, a vezetőséget mindkét üzemben meglepte, milyen nagy arányban vettek részt a munkabeszüntetésben a dolgozók. A kipufogókat gyártó, mintegy 1500 főt foglalkoztató Westcastnál 5-6 ember kivételével mindenki sztrájkba lépett. A Hankooknál pedig szándékosan műszakváltás idejére időzítették a munkabeszüntetést, így két műszak több mint ezer dolgozója nem vette fel a munkát. A menedzsmentek reakciója azonban eltérő volt. Míg a Westcastnál a sztrájk ideje alatt is tárgyalt a szakszervezet és a vezetőség, addig a Hankook nem sokkal a figyelmeztető sztrájk után egyoldalúan bejelentette: 13,6 százalékkal emeli a béreket. Itt kezdetektől nem volt zökkenőmentes a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetéhez (VDSZ) tartozó helyi szakszervezet és a cégvezetés közötti egyeztetési folyamat, a Hankook február végén egyoldalúan fel is függesztette a tárgyalásokat. Erre válaszul a helyi szakszervezet múlt héten megalakította a sztrájkbizottságot, és benyújtotta bérkövetelését: 18 százalékos alapbér-emelést, és többek között a bónuszrendszer átalakítását, jubileumi kifizetést szeretnének elérni. Hétfőn és kedden tárgyaltak is erről a helyi menedzsmenttel, ám Székely Tamás, a VDSZ elnöke szerint a vezetőség még saját javaslattal sem állt elő. Ugyanakkor kirúgással, a munkásszállásról történő eltávolítással fenyegetik a dolgozókat. Utóbbit a Hankook Tire Magyarország Kft. közleményben cáfolta. Pár órával a sztrájk után pedig bejelentette: 2019-ben átlagosan 13,6 százalékos alapbéremelést hajt végre január 1-jétől visszamenőleges hatállyal, amelynek összegét már csütörtökön ki is fizetik a dolgozóknak. A cég közleménye szerint a béremelés kidolgozásánál a vállalat figyelembe vette a munkavállalók véleményét, a piaci helyzetet, valamint az üzemi tanács javaslatait. Ez alapján úgy tűnik: a Suzukihoz hasonlóan a Hankook is az üzemi tanácsot tekinti tárgyaló partnernek, holott az nem is köthet bérmegállapodást. A dolgozók legalább tíz százalékát tömörítő szakszervezet viszont kezdeményezhet bértárgyalást. Márpedig Hankook dunaújvárosi gyárában a mintegy 3100 dolgozó több mint 30 százaléka szakszervezeti tag. Székely Tamás szerint érthetetlen a menedzsment viselkedése. „Bohócot csináltak magukból azzal, hogy egyoldalúan kihirdettek egy béremelést, hiszen a sztrájktárgyalások még nem zárultak le, részünkről legalábbis folytatjuk” – fogalmazott. Megjegyezte: a 13,6 százalékos béremelés ráadásul csak egy átlag, amely úgy jön ki, hogy egyesek 22 százalékot, mások 6 százalékot kapnának. A szakszervezeti vezető úgy látja: a cégvezetés félelmét jelzi az ajánlat, amellyel most a dolgozók egységét próbálják megtörni, hiszen eddig semmilyen béremelési javaslattal nem álltak elő. Kérdés, a dolgozók megelégszenek-e a cég ajánlatával, vagy folytatják a sztrájkot. A sztrájktörvény alapján a sztrájktárgyalás 7 napig, jelen esetben tehát vasárnapig tart, ez alatt lehet egy két órás figyelmeztető sztrájkot szervezni. Azt követően viszont akár egy hosszabb munkabeszüntetés is jöhet: a győri Audinál január végén csaknem egy hétig sztrájkoltak a dolgozók. Hogy ez a Hankooknál is így lesz-e, azt Székely Tamás egyelőre nem tudta megmondani. Jelenleg a dolgozók körében mérik fel, milyen válaszreakciókat tartanak megfelelőnek. A Westcastnál a menedzsment időt kért a bérkövetelések átgondolására – tudtuk meg a cégnél bértárgyalásokat folytató Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől, László Zoltántól. Szerinte, ha a héten nem születik megállapodás, akkor jövő héten akár egész hetes munkabeszüntetésre is sor kerülhet.    
Szerző