Rogánhoz kerülnek az állami hajóscégek

Publikálás dátuma
2019.03.07. 07:20

Fotó: Népszava
Az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Zrt. gyakorolja a jövőben a Mahart-PassNave Személyhajózási Kft. és a a Balatoni Hajózási Zrt. feletti tulajdonosi jogokat – derül ki Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek a tegnap esti Magyar Közlönyben közzétett rendeletéből.
Előbbi társaságot egyenesen saját állományából adja át: tavaly júniusban ugyanis a megszűnt nemzeti fejlesztési tárcától hozzá került a hajóscég feletti tulajdonosi jog. A Mahart személyszállítási üzletágából 1994-ben alakult Mahart-Passnave többségét 2008-ban a fuvarozással foglalkozó Masped vásárolta meg, ám a csomagot az állam 2013-ban visszavette. A cég kisebbségi része az offshore-szerű, svájci hátterű Viking Hungary-é. A leginkább a Dunán üzemelő személyhajózási társaság rendkívül jó haszonkulccsal működik: néhány milliárdos árbevételének rendre harmada-negyede nyereség. A Balatoni Hajózási Zrt. eddig nem szerepelt az állami joggyakorlói listán, mivel az állam a társaságban meglévő kisebbségi részét 2008-ban eladta a többséget addig is birtokló tómenti önkormányzatoknak. A bonyolult szerződés ugyanakkor a helyhatóságokat további befektetésekre kötelezte, amit mindmáig nem teljesítettek. Így a tulajdonrész most visszaszáll az államra. A balatoni víziközlekedési társaság szintén nyereséges. A mára kiüresedett eredeti hajózási holdingcég, az állami Mahart Zrt. feletti tulajdonosi jogokat változatlanul Bártfai-Mager Andrea gyakorolja. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Zrt. részvényesi jogait a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal gyakorolja. Az állami cég életére kiemelt befolyást gyakorol a kormányfő legidősebb lánya. Mint azt Guller Zoltán vezérigazgató korábban lapunknak kifejtette, az országmárka kialakítása kapcsán alkalomszerűen ki szokta kérni Orbán Ráhel véleményét. Orbán Viktor lánya tanácsait szabadidejében fogalmazza meg, ezért ellenszolgáltatást nem kap, pozíciót nem visel – szögezte le. Az MTÜ-tulajdonú Magyar Divat és Design Ügynökséget mindenesetre Orbán Ráhel barátnője, Bata-Jakab Zsófia vezeti.
Szerző
Témák
MTÜ Rogán Antal

Újabb százmilliókat ad a kormány a TIBEK-nek

Publikálás dátuma
2019.03.07. 07:09

Fotó: Népszava
A központ feladata a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos információk összegzése és elemzése, de titkos információgyűjtést is elrendelhet.
Egy friss kormányhatározat a központi költségvetés terhére 639 millió forintot, 2020-tól kezdve pedig évente 282,6 milliót ad a Terrorelhárítási Informá­ciós és Bűnügyi Elemző Központra – vette észre a 444.hu. A portál felidézik, hogy a titkosszolgálatot, egyben az ország második terrorelhárítási központját 2016. június 7-én hozta létre a Parlament a terrorellenes törvénycsomag elfogadásával. A központ feladata a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos információk összegzése és elemzése, de elrendelhet titkos információgyűjtést is. Elvileg idén készülnek el az építészeti munkálatai a XI. kerületi Fehérvári út 70. szám alatti ingatlannak, ahová az Alkotmányvédelmi Hivatal, a TIBEK és a Kormányzati Adatközpont költözik.
Szerző

Keleti nyitás után irány a Nyugat-Balkán

Publikálás dátuma
2019.03.06. 20:10
FOTÓ: Illyés Tibor/MTI
Minden uniós tagállam exportjában - a kilépőfélben lévő Nagy-Britannia kivételével - legalább 50 százalékos arányt képvisel a közösség többi országával lebonyolított árucsere, ami egyébként Magyarország esetében 80 százalék körüli - mondta Joó István, a külgazdasági és külügyi tárca helyettes államtitkára egy szerdai iparkamarai fórumon.
Azonban a kormányzat az szeretné, ha az uniós kapcsolataink aránya csökkenne, egyidejűleg ismét napirendre került az eddig nem túl sikeres keleti nyitás. A sikertelenséget a KSH legfrissebb adatai is alátámasztják. Eszerint az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmünkben tavaly a kivitel volumene 7,5 százalékkal csökkent, a behozatalé viszont 13 százalékkal emelkedett. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 374 millió euróval romlott, és 324 millió eurós passzívumot mutatott. A kormány azonban mégis mereven ragaszkodik a keleti nyitáshoz. Új elem, hogy a kínai, japán vagy a brazil relációban történő próbálkozások mellett kiemelt szerep jutna a Szerbiába, Montenegróba és Észak-Macedóniába exportáló kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv). Joó István bejelentette, hogy dolgoznak egy ebben a régióban megvalósuló, befektetést segítő rendszeren is. A nemzeti exportstratégiában ez a régió kiemelt szerepet kap, mint ahogy az is, hogy elsősorban az egészséggazdaság, az élelmiszergazdaság, az építésgazdaság, a kreatív ipar, illetve a digitalizáció termékeit, illetve szolgáltatásait ajánlják a kkv-k számára kivitelre. A megbukott külföldön működő magyar kereskedőházak után a partnerirodákra bíznák az egy-egy országban (országrégióban) a piackeresést. Kínában már van öt ilyen iroda, a rossz emlékű moszkvai utódjára jelentkezőt keresnek, a működő török pedig Görögországra és Ciprusra is kiterjesztette működési területét. Egyébként Orbán Viktor utasításának engedelmeskedve a jövőben évente a GDP 0,33 százalékát kitevő támogatásban részesítenénk a fejlődő országokat. A magyar kormány ettől - egyébként naiv módon - azt várja, hogy a migráció csökkenni fog.  Arról azonban a fórumon nem esett szó, hogy a külkereskedelemben a cserearány tavaly 0,5 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz viszonyítva 3,1, a dollárral szemben 7,2 százalékkal gyengült. 
Szerző