MÁV;menetrend;Volánbusz;összevonás;jegyrendszer;

Nagy változások jönnek a Volánnál?

- Ismét nekifutnak a MÁV és a Volán összehangolásának, ami sose jött össze

Kormányzati ígéretek szerint a cél többek közt az, hogy az országban utazva csak egy jegyet kelljen váltani, függetlenül attól, hányszor száll át az ember egyik tömegközlekedési eszközökről a másikra.

Egy Varga Mihály és Palkovics László nevével fémjelzett, Program a versenyképesebb Magyarországért nevet viselő dokumentumban újra előkerült a különböző tömegközlekedési rendszerek összehangolása - írja a hvg.hu. A portál a jelenlegi, sokakat bosszantó helyzet illusztrálására egy Székesfehérváron élő, Budapesten dolgozó személy példáját hozta fel, aki előbb felszáll egy buszra, ami elviszi a vasútállomásra, ott vonatra ül, majd a fővárosba érve átszáll valamelyik BKK-járatra - ehhez, az amúgy adott esetben alig több mint egy órás, utazáshoz három bérletet is vennie kell.

A fent említett dokumentumban vázolt tervek szerint, miután pontosan felmérnék az utazási szokásokat:

  • a menetrendeket a valós utazási igényekhez igazítanák

  • munkamegosztást írnának elő a Volán és a MÁV között

  • felszámolnák az indokolatlan párhuzamosságokat

  • megteremtenék a tarifális átjárhatóságot

  • átjárható kedvezményrendszert és elszámolást alakítanának ki.

Mindezt 2021 végére ígérik, a munkával az Innovációs és Technológiai Minisztériumot bízták meg. A portálnak nyilatkozó közlekedési szakértő szerint mindez "nagy elhatározás lenne". Mint mondta, szerinte a buszoknak még akkor is a vonatokra kellene vinniük az utasokat, ha ebben a Volán esetleg nem érdekelt.

A hvg.hu azonban felidézi,

a Volán lobbijával nem könnyű szembemenni.

Az összevonás ötlete nem sokkal a 2010-es kormányváltás után is felbukkant: 2011-ben a Széll Kálmán-tervben komoly megtakarításokat, csökkenő jegyárakat, integrációt ígértek. Létrehozták volna a MÁV-ot és a Volánbusz-társaságokat tömörítő Nemzeti Közlekedési Holdingot, és azt is tervezték, hogy összehangolják a két cég járatait, menetrendjeit.

Egyikből sem lett semmi.

2014-ben ismét leporolták az összevonás tervét, ezt akkor azzal indokolták, hogy most már tényleg ideje megszüntetni a párhuzamosságokat. Egy évvel később, 2015-ben pedig miniszteri biztost is kineveztek: a volt BKK-vezér, Vitézy Dávid lett a felelőse a MÁV és a Volán összevonásának. Alig félévig tartó munkájáról csak annyi derült ki, hogy egy, a BKK-hoz hasonló országos szervezetet hozott volna létre, egységes tarifa- és jegyrendszert épített volna ki. Sürgette az elektronikus jegyvásárlást, az utastájékoztatást.

Mondani sem kell: semmi nem lett belőle.

Kicsit később, Lázár János, a Miniszterelnökség volt vezetője is belengette a MÁV és a Volán összevonását, egy sajtótájékoztatón azt mondta, nem annyira a társaságok összevonása, inkább megszüntetése került szóba lehetőségként. Az lett volna az elképzelés, hogy a MÁV vette volna át a távolsági buszközlekedést.

Döntés azonban itt sem született.

A menetrendek összehangolása mellett természetesen az utasokat a jegyrendszer érintheti leginkább az új koncepcióból. Mosóczi László államtitkát egy tavalyi interjúban arról beszélt, hogy országos közlekedési tarifaközösség létrehozásán dolgozik a kormány,

a távolsági autóbuszokon, a vonatokon és a városi járműveken egyetlen jeggyel lehetne utazni.

Ez azt jelentené, hogy az ország két pontja közt utazva csak egy jegyet kellene megváltanunk, függetlenül attól, hogy ehhez hányfajta szolgáltatást kell igénybe vennünk, hányszor szállunk át buszról vonatra, helyi járatról helyközire, stb.

Arról egyelőre nem derültek ki részletek, az illetékesek hogyan képzelik a MÁV és a Volán összevonását.

Azt az érintettek sem vitatják, hogy minden nem maradhat a régiben,

már csak azért sem, mert a buszvezetői pálya nem vonzó, alacsonyak a fizetések, nagy a munkaerőhiány.

A kormány programjában szerepel az is, hogy az autóbusz közszolgáltatások 2019 végéig, a vasútiak 2023 végéig futnak a jelenlegi szerződések szerint, utána nyílik a piac. Szakértők szerint ez azt jelentheti, hogy egy-egy vonalon magánszolgáltatók is megjelenthetnek, azokon a helyeken viszont, ahol nem éri meg üzemeltetni a tömegközlekedést, várhatóan minden marad a régiben.

Korszerűbb, ötödik generációs eszközöket szerezhetnek be 2026 után a légierő számára.