Előfizetés

A Netrisk megveszi a Biztosítás.hu-t

M. I.
Publikálás dátuma
2019.03.07. 13:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egyesülne az online biztosításközvetítői piac két legnagyobb szereplője: a Netrisk.hu Első Online Biztosítási Alkusz Kft. teljes egészében megvásárolná a Biztosítás.hu Biztosítási Alkusz Kft.-t – derül ki a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzétett kérelemből. Eszerint a Netrisk.hu egyedüli, közvetlen irányítást szerez a Biztosítás.hu felett. A hatóság megfogalmazása szerint a két vállalkozás az alkuszi biztosításközvetítési piacon aktív. Ez lényeges különbségtétel: míg a világhálón a két társaság vezető szerepet tölt be – így e piacot vizsgálva a fúzió engedélyezése akár kérdéseket is vethetne fel -, addig az összes biztosításközvetítő között a két társaság bevétele eltörpül, ami viszont már lehetővé teszi az engedélyezést. Az MNB-nek a Portfolio által idézett 2015-ös, árbevétel szerinti biztosításközvetítői sorrendjében a Netrisk az ötödik, a Biztosítás.hu viszont nem fért fel a tízes listára. A másik oldalról viszont az értékesített termékek tekintetében is számos al-alpiac létezik, legyen szó akár gépjármű-, lakás- vagy utazási biztosításokról. Az Opten cégnyilvántartási adatai szerint a Netrisk.hu tulajdonosai a lengyel MCI Private Ventures alap, a luxembourgi AMC Capital IV Net, illetve Sebestyén László és - közvetve - Scheidler Tamás ügyvezetők. A 2000-es évek eleje óta üzemelő online biztosításközvetítői oldalát piacvezetőként hirdető társaság az elmúlt évtizedek során számos céges átalakulást és tulajdonosi átrendeződést megért. Az alapítóktól és más pénzügyi befektetőktől 2010-ben 23 millió euróért vásárolta meg az Enterprise Investors által kezelt Polish Enterprise Fund VI alap. Másfél éve viszont már 56,5 millió eurót adott értük a szintén lengyel MCI Capital Group MCI Euroventures nevű alapja. A kft. formában mindössze egy éve létező Netrisk.hu jogelődje, a hasonló nevű zrt. az elmúlt évek során 2-3 milliárdos árbevételének rendre körülbelül a felét nyereségként könyvelhette el. A jogelődőket is beleszámítva 1995 óta működő Biztosítás.hu Kft. jelenlegi elnevezése 2004 óta él. Az alapítók azóta kiszálltak; a társaság állt a Veres Tibor-féle Wallis tulajdonában is. A jelenlegi tulajdonosok az osztrák GrEco Direct, Jeney Gábor és Marschalek Péter ügyvezetők, valamint Kiss Leskó Gergő. A cég az elmúlt évek során egymilliárd alatti árbevétel mellett rendre néhány százmilliós adózott eredményt ért el.

Sokak bankszámláját zárolhatják nyáron

V. A. D.
Publikálás dátuma
2019.03.07. 12:19

Fotó: JENS KALAENE / AFP
Semmilyen banki tranzakciót nem tudnak indítani június 26. után azok az ügyfelek, akik nem adtak meg magukról pénzintézetüknek minden, a jogszabályok által előírt adatot – figyelmeztetett közös közleményben a jegybank, a Magyar Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium. A 2017. júniusában hatályba lépett pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény előírása szerint a magyarországi pénzintézeteknek legkésőbb idén június 26-ig teljeskörű ügyfél-átvilágítással kell rendelkezniük valamennyi ügyfelükről: ez a 2017 júniusa előtt szerződött ügyfeleket érinti. Ennek hiányában 2019. június 27-től a bankok nem teljesíthetik az érintett fogyasztók vagy vállalati ügyfelek megbízásait. A jogszabály értelmében a pénzintézeteknek rendelkezniük kell a lakossági ügyfelek törvényben előírt személyes adataival, valamint a személyazonosságot és a lakcímet igazoló okmányaik másolatával. Ezen felül ügyfeleik kiemelt közszereplői státuszát is meg kell állapítaniuk. A vállalati ügyfelek esetében a szolgáltatóknak új adatokat kell rögzíteniük, ezért a tényleges tulajdonosról tett nyilatkozatok újbóli beszerzésére van szükség. Az ügyfelek a még hiányzó, szükséges okmánymásolatokat és nyilatkozatokat postai úton is beadhatják. Több banknál már videokapcsolat révén is eleget lehet tenni a teljeskörű ügyfél-átvilágításnak, de a nyilatkozatokat akár netbankon keresztül is be lehet küldeni. A közlemény szerint az ügyfelek jelentős részéről még nem állnak rendelkezésre az új előírásoknak megfelelő adatok és dokumentumok. Érdemes mielőbb eleget tenni az adatpótlásra történő felhívásnak, különben fennáll a veszélye, hogy az érintett ügyfelek nem tudnak újabb ügyleteket kezdeményezni.  

USA-Kína: kardcsörtetés helyett békejobb

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2019.03.07. 11:00
Még mindig óriási Kína exporttöbblete Amerikába, amit Trump mindenáron csökkentene
Fotó: MARK RALSTON / AFP or licensors
Jó eséllyel elmarad a kereskedelmi háború az Amerikai Egyesült Államok és Kína között. Akár már a hónap végén is visszaállíthatják az eredeti, vagy ahhoz közeli állapotokat.
Amerika az első - mondta Donald Trump elnök, és a kereskedelmi háború kirobbantását is a hazai cégek, vállalkozók, munkavállalók érdekeivel magyarázta. Azonban a jelek szerint Amerikának sem érdeke a háromfrontos háború, különösen nem, ha az egyik arcvonalon Kína vonult fel. Az elmúlt napokban ugyanis arról érkeztek hírek, hogy Washingtonban és Pekingben is a héják helyét a galambok foglalták el. Mindkét fél kész az engedményekre. Kína csökkentheti az amerikai mezőgazdasági, vegyipari és egyéb termékek vámtarifáit. Miután az amerikaiak számára különösen érzékeny terület az autóipar, nem kizárt, hogy Peking lefarag az import autókra kirótt 15 százalékos vámból is. A Wall Street Journal értesülése szerint Kína 18 milliárd dollár értékben vásárolna földgázt a Cheniere Energy amerikai vállalattól. Az amerikai üzleti körök meghatározó lapja úgy tudja, a kínai és az amerikai elnök március végi találkozóján egymás tenyerébe csaphatnak és az amerikaiak eltörlik a legtöbb, vagy akár az összes büntető vámot a kínai termékekre. Hogy mi zajlott, mi zajlik a háttérben, azt legföljebb találgatni lehet. Az bizonyos, hogy a két gazdasági, katonai nagyhatalom kereskedelmi háborúja egyik félnek sem volt és nem is lenne előnyös. Amikor Trump elnök elindította a kereskedelmi háborút, sejteni lehetett, hogy az fájni fog a kínai gazdaságnak, amelyik így is egyre nagyobb gondokkal küzd – nyilatkozta a Népszavának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az évi két számjegyű kínai gazdasági növekedést, - amelynek a mértékét, illetve az azt alátámasztó kínai statisztikai adatok megbízhatóságát sok elemző amúgy is vitatta, - ma már Peking is jóval 10 százalék alattira becsüli. A vezető elemző szerint ez is arra kényszeríthette a kínai vezetést, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. Így érthető, hogy a a 200 milliárd dollár után, március 1-jétől, az eredetileg tervezett időponttól, az amerikaiak nem vezették be az újabb 275 milliárd dolláros pótvámot. A jelek szerint Peking belátta, hogy hosszú távon semmiképpen sem jöhet ki jól a gazdasága ebből az összecsapásból. Természetesen kettőn áll a vásár. Trump, harcias kijelentései ellenére, valószínűleg úgy gondolta, hogy amit lehetett kihozott a kínai kártyából és learathatja a győzelmi babérokat. Úgy adhatja el a kereskedelmi háború lezárását, hogy teljesítette a választási ígéretét, és jobb belátásra bírta Pekinget. Arról nyilván nem szívesen beszél, hogy már a vámemelési terv bejelentésekor több amerikai nagyvállalat arra figyelmeztette, hogy ha végigviszi az elképzeléseit, az jelentős leépítésekhez vezethet, mert sok amerikai munkahely megszűnhet. Rengeteg amerikai árucikkben ugyanis kínai alkatrészeket szerelnek be, s ha azok 10-25 százalékkal megdrágulnak, akkor a vállalatok - egyebek mellett - elbocsátásokkal is kénytelenek lennének csökkenteni a költségeiket. Ráadásul az amerikai termékek drágulása éppen Trump törzsszavazó-bázisát, az alacsony képzettségű és jövedelmű, elsősorban fehér, „kékgalléros” munkásrétegeket sújtaná a leginkább.  Az ING vezető elemzője úgy vélte, Trump döntésében szerepet játszhatott az is, hogy kezdődnek az előválasztási csatározások, így jól jöhet egy viszonylag gyors győzelem kommunikálása.  A három frontos harc most átalakulhat két frontossá, bár mintha ott is inkább a pszichológiai hadviselésen lenne a fő hangsúly. Mindenesetre az ázsiai "nagy tigrissel" folytatott küzdelem mellett a kereskedelmi háborúban oroszlánrészt vállaló szakértői gárdának egyszerűen nem maradt ideje, kapacitása a többi „harctérrel” - Európával, NAFTA-országokkal - foglalkozni. Ezek az erők most március végén felszabadulhatnak és teljes erőbedobással foglalkozhatnak az európai ügyekkel, elsősorban az autóipari problémákkal. Nem mellesleg az autópiaci vámvitákban Japán is érintett. A helyzet annyiban mindenképpen eltér az amerikai-kínai vonaltól, hogy miután Washington az európai, illetve a japán gépkocsik vámemelésének ötletével előállt, a felek meglehetősen gyorsan tárgyalóasztalhoz ültek. Megállapodás is született arról, hogy kölcsönösen elhalasztják beígért vámemeléseket. Ezek az egyeztetések ugyan csigatempóban haladtak, egyebek mellett a már említett amerikai tárgyalódelegáció leterheltsége okán is. Az események március végétől mindenképpen felgyorsulnak. Idén február 17-én tették le azt a jelentést az amerikai elnök asztalára, amelyben azt vizsgálták, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatai vannak az autóimportnak. Ettől számítva 90 napon belül kell döntenie Trumpnak arról, hogy emeli, vagy sem a külföldi autók vámtarifáit. Az ING szerint a bejelentett vámemelésből  nem lesz semmi – jegyezte meg Virovácz Péter. Különösen, ha valóban megegyeznek Kínával, hiszen ahogy Japánnak, úgy az Európai Uniónak még kevésbé hiányzik egy kereskedelmi háború. Az unió nem éri el a korábban előrejelzett idei 2 százalékos gazdasági növekedést. Egy kereskedelmi háború nem tenne jót sem a befektetői bizalomnak, sem a beruházásoknak, ráadásul egyik uniós politikus sem engedheti meg magának, hogy az európai parlamenti választások előtt veszélyeztesse az autóiparban foglalkoztatott 13 millió ember munkahelyét. Egy ilyen huzakodás, különösen ha az sztrájkokhoz vezetne, az a radikális erőknek kedvezne a választásokon. Az adu Trump kezében van, mert ha mégsem haladnának a tárgyalások, akkor határidőre bevezetheti a pótvámokat. Európa tárgyalási pozícióit nem erősíti az sem, hogy a teljes részesedése messze elmarad az Egyesült Államok három legnagyobb kereskedelmi partnere mögött. Ráadásul Washington figyelme egyre inkább a Csendes-óceáni térségre irányul és az öreg földrész háttérbe szorult. A vezető elemző úgy vélte, az európai acél és alumínium termékekre kivetett vámok eltörléséről, vagy fenntartásáról a kínai tárgyalások lezárta után dönthet Trump. A magyar gazdaságot sem a kereskedelmi háború esetleges folytatása, sem a "békekötés" közvetlenül nem érinti Virovácz Péter szerint.

Pekingi kacsa

Nem tartja elképzelhetőnek, hogy a kínaiak meghátrálnának hiszen semmi olyan nem történt a kínai gazdaságban, ami miatt meg kellett volna hunyászkodniuk – mondta a Népszavának Szunomár Ágnes, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója. - Ha a kínai visszavonulás kacsa, akkor mi késztethette Pekinget az egyezkedésre? - Az amerikaiak fenyegetőztek, a kínaiak ezekre csak válaszoltak. Peking eddig sem volt érdekelt egy kereskedelmi háborúban. Mindig jelezték, hogy a tárgyalóasztalnál kell megoldani a problémákat. Most is úgy érzem, hogy a kínai fél a békés, tárgyalásos megoldásban érdekelt. Peking korábban is hajlandó volt engedményekre, és megígérte, hogy igyekszik serkenteni a kínai vállalatokat amerikai termékek vásárlására. Az elmúlt évekhez képest sikerült is némi előrelépést elérni. - Miért szánhatta rá magát az amerikai elnök a kereskedelmi háborúra Kínával? - Valószínűleg az óriási kereskedelmi deficit miatt, ami az amerikai-kínai kereskedelmet jellemzi - Kína javára. Sokkal többet importál az Egyesült Államok, mint amennyit Kína vásárol Amerikától. Egyébként ez igaz a legtöbb nyugat-európai országra és Magyarországra is. - Mindenesetre meglepő, hogy a harcos kijelentéseiről elhíresült Donald Trump most kész elszívni a békepipát Hszi Csing-ping kínai  elnökkel. - Csak feltételezni tudom, a háttér teljes ismerete nélkül, hogy az észak-koreai rezsimmel kapcsolatos ügyek is a megegyezésre késztették Trumpot, már csak azért is, mert a legutóbb hanoi tárgyalásai Kim-Dzsong Un-nal nem voltak túl sikeresek. Kína közvetítői szerepe sosem volt megkerülhető a Koreai-félszigeten kialakult konfliktusban. A kínai-amerikai viszony enyhülése előfeltétele lehet az észak-koreai-amerikai kapcsolatok javításának is. - Milyen ütőkártya van Kína kezében, amivel megszorongathatja Phenjant? - Rengeteg áru, nyersanyag Kínából, illetve Kínán keresztül jut el Észak-Koreába. Egyébként pedig Kínának sem tenne jót egy Amerikával folytatott kereskedelmi háború. Azért azt se feledjük, hogy még mindig 6 százalék feletti a kínai gazdasági növekedés. Ráadásul rengeteg más piaca is van Kínának. 

A kereskedelmi háború kezdete

Kétségtelen, Donald Trump amerikai elnök több választási ígéretét tartotta be, illetve igyekszik betartani, mint a legtöbb elődje. Az más kérdés, hogy ezzel használ-e, vagy inkább  árt az Amerikai Egyesült Államoknak.Egyebek mellett tartotta a szavát és elindította a kereskedelmi háborút Kína és az Európai Unió ellen. Pedig eleinte úgy tűnt, Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök egymás tenyeréből fognak enni. Beiktatása után előbb az amerikai elnök látta vendégül a Kína teljhatalmú urát, majd Trump látogatott Pekingbe.Végül nem sokáig tartott a mosolydiplomácia. Trump hadat üzent Kínának de ezzel párhuzamosan az Európai Uniónak is, és így egyszerre két, sőt, ha az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) felmondásának bejelentését is figyelembe vesszük, három fronton indított támadást. Az unióból Amerikába szállított acél- és alumíniumtermékekre 25 százalékos vámot vetett ki. Ezen kívül az európai gépkocsikra is ugyanekkora pótvámot helyezett kilátásba az amerikai elnök. Erre azonban mindeddig nem került sor. A 60 milliárd dollár értékű kínai termékeket is hasonló mértékű büntetővámmal sújtotta Washington. Tavaly ősszel további 200 milliárd dollár értékű terméket soroltak a pótvámköteles áruk közé, igaz, már csak 10 százalékos többlet teherrel kellett számolnia a kínai félnek. Az amerikai elnök összesen majd’ 500 milliárd dolláros kínai importra szabna ki pótvámot. Természetesen Kína is válaszlépéseket tett és 60 milliárd dollár értékű amerikai termékre vetett ki büntetővámot. Peking eleve óvatosan taktikázott, hiszen neki sem érdeke a totális háború, emellett pedig jóval kisebb az amerikai export az óriási ázsiai országba, mint viszont. Talán még Trump elnököt is meglepte, hogy a NAFTA két másik tagja - Mexikó és Kanada - nem ijedt meg az amerikai fenyegetésektől és közölték, az Egyesült Állmok nélkül is fenntartják a szabadkereskedelmi egyezményt. Emiatt és vélhetően azért is, mert a két szomszéd együttesen még a kínai kereskedelem nagyságrendjét is meghaladja. A kereskedelmi háború csatái kihatottak a világgazdaságra is és részben ennek is tulajdonítja sok elemző a nemzetközi piacok elbizonytalanodását és a növekedés lassulását.  

Az amerikai külkereskedelem számokban

Az Egyesült Álllamok teljes tavalyi importja elérte a 2347 milliárd dollárt, míg a kivitel 1500 milliárd dollárt tett ki. Összesen tehát 3847 milliárd dollár volt az amerikai külkereskedelem tavalyi értéke a Bloomberg adatai szerint. Ebből 660 milliárd dollárral részesedett Kína, az ezen elért amerikai külkereskedelmi deficit közelíti a 400 milliárd dollárt. A további sorrend az Egyesült Államok export-import partnerei között: Kanada: 536 milliárd dollár, Mexikó: 520 milliárd dollár, Japán: 210 milliárd dollár, Németország: 170 milliárd dollár,  Nagy-Britannia: 114 milliárd dollár