Fotó: Fabrizio Di Nucci / AFP/NurPhoto

Molnárlány miatt tört ki az olaszországi véres narancsháború

A hagyomány szerint egy házasulandó Violetta nevű lány fordította a gróf ellen a helyieket, mert a földesúr ragaszkodott az első éjszaka jogához. Az ivreaiaknak pedig több száz éve remek apropó, hogy újrajátsszák a történetet, immár kövek helyett naranccsal.

Szerző

Megosztás
Ivrea Torinó közelében található
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
A huszonötezres kisváros történelmében mélyen gyökerezik Violetta története
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
A csatára nem csak a helyiek készülnek, évente csaknem százezer turista is látni akarja a csatát
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
A résztvevőknek erősen ajánlott a védőfelszerelés
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
Minden évben más hajadon játssza a fesztivál Voilettáját
Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP or licensors
Eleinte kővel dobálták egymást, de túl sok volt a sérülés
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
A lovas kocsin vonuló csapatok a nemesség katonáit jelképezik, míg a gyalog harcolók a fellázadt népet szimbolizálják
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
A narancsot Szicíliából szerzik be, az eladhatatlan gyümölcs végzi Ivreában
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
Három egymást követő napon zajlik a csata
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
A gyalogos felkelők csoportjai több helyszínen gyalog várja a harminc robogó kocsit
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
A turistáknak célszerű a védőháló mögül figyelni az esemélyeket, de még így sem teljesen veszélytelen
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
A csaták között italozással csapják agyon az időt
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
Nagyjából ötszáz tonna másodosztályú narancs végzi a kövön
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
Az ivreaiak irtó büszkék a fesztiváljukra
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
A szekéren bevonuló katonáknak kötelező a fejvédő
Fotó: GIUSEPPE CACACE / AFP or licensors
A vörös fejfedő még a napóleoni időkből maradt hagyomány, elvileg a narancsháborúban is kötelező
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
Több száz sérültet látnak el a mentők, mert bár a narancs finom, de nagyot üt
Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
Fotó: CRIS BOURONCLE / AFP

Akkora a baj Peruban, hogy mostantól fegyveresek védik az Amazonast

Négy olyan katonai bázist avattak Peruban, ahonnan gyors reagálású fegyveres egységek mozgósíthatók, annyira elszaporodtak az illegális aranybányák. A földi légkör oxigéntartalmának 20 százalékát az Amazonas medencéje termeli.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.03.06. 17:17
A most átadott helyőrségeken 100 katona és több, mint 50 rendőr és ügyész állomásozik álladó jelleggel
Fotó: CRIS BOURONCLE / AFP
Az őserdőt pusztító illegális aranybányászat ellen műholdfelvételek és drónok segítségével harcolnak
Fotó: GUADALUPE PARDO / AFP
Az aranybányászat ipari méretekben szennyezi higannyal a környezetet
Fotó: GUADALUPE PARDO / AFP
Több ezer embert vettek őrizetbe az illegális aranybányákban
Fotó: GUADALUPE PARDO / AFP
Drámai módon rombolja a természetes környezetet az illegális földhasználat és bányászat
Fotó: CRIS BOURONCLE / AFP
Őrizetbe vett bányász a kelet-perui Madre de Dios megyei egyik bányában
Fotó: CRIS BOURONCLE / AFP
Vegyszeres fertőtlenítés után felszámolják a telepeket
Fotó: GUADALUPE PARDO / AFP
A fegyveres jelenléttől várják a környezetkárosítás visszaszorulását
Fotó: CRIS BOURONCLE / AFP
Martin Vizcarra elnök is ellátogatott a Mega 12 nevű telepre
Fotó: CRIS BOURONCLE / AFP
A Föld légkörében található oxigén 20 százalékának előállításáért az Amazonas-medence felelős
Fotó: CRIS BOURONCLE / AFP
Peru területének több mint fele az Amazonas bioszférájához tartozik
Fotó: CRIS BOURONCLE / AFP
Egy katona végül facsemetét ültetett a bezárt telepen
Fotó: GUADALUPE PARDO / AFP
Fotó: Agoes Rudianto / AFP/Anadolu Agency

Ha azt hiszi, rossz a munkája, nem látta még a kénbányászokat Jáván

A kelet-jávai Ijen vulkán kráterében a világ legsavasabb tava és egy kénes gázokat kibocsátó szolfatára mellett, embertelen környezetben dolgoznak a kénbányászok.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.03.06. 09:13
Az Ijen vulkán egy működő tűzhányó Indonéziában
Fotó: SONY SAIFUDDIN / AFP
A vulkán gőzeiből kicsapódó kén nagy tisztaságú, szinte tisztítani sem kell
Fotó: Martin Rietze / AFP
A szolfatára tevékenységet kihasználva kerámiacsövekben csapatják le a kénes gőzt, ami kicsapódik és kikristályosodik
Fotó: DOZIER Marc / AFP/hemis
A munkások a forró kénes gőzben pakolják a kosaraikat
Fotó: SONY SAIFUDDIN / AFP
Egy-egy fordulóval 80-100 kiló ként is felhozhatnak a 200 méter mély kráterből
Fotó: SOULARUE / Hemis.fr / AFP/hemis
A munka kimerítő naponta legfeljebb hármat tudnak fordulni
Fotó: GERARD PLANCHENAULT/ ONLYWORLD.N / AFP
Egy munkás naponta 12-13 dollárt keres (3500 forint)
Fotó: Agoes Rudianto / AFP/Anadolu Agency
A kosarak cipelésétől és a kénes izzadtság miatt folyamatosan sebes a teherhordók válla
Fotó: Alexandre Sattler / AFP/Photononstop
A krátertől még 3 kilométert kell gyalogolni a gyűjtőhelyig, ahonnan cukorgyárba kerül a kén
Fotó: SONNY TUMBELAKA / AFP
A hagyományos kénbányászás nem túl jövedelmező, már azért sem, mert kőolaj finomításból jóval olcsóbban előállítható
Fotó: Alexandre Sattler / AFP/Photononstop
A vulkáni tevékenység miatt az Ijen krátertava a világ legsavasabb tava, PH szintje 0.5 körül van
Fotó: DOZIER Marc / AFP/hemis
A turizmus egyébként is jobban jövedelmez, mint a kénbányászat, ezért hamarosan már nem éri meg hagyományosan ként bányászni
Fotó: GERARD PLANCHENAULT/ ONLYWORLD.N / AFP
A kénes kigőzölgés gyúlékony, ezért gyakran szerveznek esti túrát a hegyre, mert ilyenkor látszik a gázok halvány kék lángja
Fotó: Stephane Godin / AFP/Biosphoto
A 2799 méter magasan levő vulkán 18 századi felfedezése óta többször is kitört, tehát már magában sem veszélytelen a hely
Fotó: Donal Husni / AFP/NurPhoto