lakásfelújítás;családok otthonteremtési kedvezménye;építkezés;áfa;

2019-03-11 08:35:00

Állami ösztönzés is kellene a lakásfelújításokhoz

A lakásfelújítás továbbra is kimaradt az otthonteremtési támogatások fősodrából, pedig a hazai lakásvagyon műszaki állapota gyorsan romlik.

Mintegy 180 ezer lakást újítottak fel tavaly, ami messze elmarad a kívánatosnak tartott évi 400 ezertől – figyelmeztet tanulmányában az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Ha ezen nem sikerül érdemben változtatni, marad a lakhatási krízis – mondta a Népszavának Koji László, a szervezet elnöke. Minél tovább késlekednek ráadásul a lakók a szükséges munkák elvégzésével, később azok annál többe kerülnek majd. Az idén ráadásul mintegy 8-10 százalékos áremelkedésre számítanak a lakásfelújítások terén az ágazati szakemberek.

Különösen az 50 év fölötti korosztály ódzkodik a felújítástól, mondván, nem térül meg. Koji László szerint viszont, ha figyelembe vesszük a jobb lakáskörülményeket és a javuló életminőséget, akkor azonnal megtérül a beruházás. A korszerűbb nyílászárók, fűtési rendszerek pedig csökkentik is a rezsiköltségeket.

A lakásfelújítások ösztönzése érdekében ugyanakkor állami beavatkozásra is szükség volna. Ilyen lehetne például az ÉVOSZ által javasolt, a felújításokat támogató áfa-visszatérítés. Eszerint az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan-felújításoknál a felújítási áfa-érték 50 százalékát - maximum 3 millió forintot - számla alapján vissza lehetne igényelni. A kormány azonban egyelőre nem nyitott a szakmai szövetség javaslatára, mert tart az esetleges visszaélésektől. Kétségtelenül előfordulhat, hogy valaki számlákat vesz, és úgy igényli vissza az áfát, mint ahogyan az is, hogy egy vállalkozó egyéb, nem lakóingatlanon végzett munkát is lakásfelújításként számol el.

Csakhogy ezek a kiskapuk javarészt bezárhatók lennének, ha kizárólag írásos szerződés, a műszaki tartalom dokumentálása és szintén írásba foglalt költségvetés bemutatásával lehetne  visszaigényelni a lakásfelújítás költségeinek áfáját. Így be lehetne azonosítani a számlákkal együtt a lakásfelújításhoz felhasznált tételeket - magyarázza Koji László. A szövetség számításai szerint a lakásfelújítás évi 500 milliárd forintos üzlet, de a munkálatok nagy része szóbeli megállapodások alapján történik. Emiatt az állam számára mintegy 300 milliárd forint nem látható. Ez mintegy 80 milliárd forintos áfatartalmat jelent, ami nem folyik be a költségvetésbe.

Az energiatakarékossági felújításokra, rekonstrukciókra voltak ugyan pályázatok, de a korlátozott források miatt ezek a pénzek pillanatok alatt elfogytak. Egyébként bizonyos mintát a pályázati rendszer is adhatna, hiszen kötelező volt felújítási tervet, költségvetést benyújtani, a banki számlákon keresztül mozgó pénzek pedig átláthatóvá tették a rendszert.

A szakma becslése szerint a 4,3 millió hazai lakóingatlan fele felújításra szorulna. A budapesti lakóingatlanok 60 százalékát kellene mihamarabb felújítani, mert legalább 30 éve nem nyúltak hozzájuk. Márpedig 20-25 évente minden otthonra ráférne egy nagyobb felújítás.

Ha sikerülne keresztülvinni az ÉVOSZ javaslatát, az fehérítené a piacot, és javítaná a tisztességes vállalkozók versenyképességét.

Némi elmozdulást jelenthet ugyanakkor a lakásfelújítások piacán a kormány által ígért falusi csok (családok otthonteremtési kedvezménye). Ennek keretében a nagycsaládosok 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az otthonteremtéshez, amennyiben a fogyatkozó lélekszámú falvakban vásárolnak ingatlant. Ennek az összegnek azonban csupán a felét költhetik vásárlásra, a másik felét az ingatlan bővítésére, felújítására kell fordítani. A korlátozásra azért van szükség, hogy a támogatás ne hajtsa fel indokolatlanul az árakat. A falusi csokot minden olyan 5 ezer főnél kisebb településen igénybe lehet majd venni, ahol csökkent 2003 óta a lakosságszám: azaz az eredeti elképzeléstől eltérően nem lesz feltétel az országos átlagot meghaladó lélekszámcsökkenés.

Ez a támogatási forma a kistelepüléseken élő nagycsaládosoknak jelenthet megoldást, hiszen ezeken a helyeken már 4-5 millió forintért családi házat is lehet venni. A nagy kérdés csak az, hogy belevágnak-e a családok a lakásvásárlásba vagy felújításba egy olyan faluban, ahol nincs se munkahely, se orvos, se iskola, de adott esetben még bolt sem.