Állami ösztönzés is kellene a lakásfelújításokhoz

Publikálás dátuma
2019.03.11. 08:35
Az építőiparban sok esetben nincs írásos nyoma a munkavégzésnek
A lakásfelújítás továbbra is kimaradt az otthonteremtési támogatások fősodrából, pedig a hazai lakásvagyon műszaki állapota gyorsan romlik.
Mintegy 180 ezer lakást újítottak fel tavaly, ami messze elmarad a kívánatosnak tartott évi 400 ezertől – figyelmeztet tanulmányában az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Ha ezen nem sikerül érdemben változtatni, marad a lakhatási krízis – mondta a Népszavának Koji László, a szervezet elnöke. Minél tovább késlekednek ráadásul a lakók a szükséges munkák elvégzésével, később azok annál többe kerülnek majd. Az idén ráadásul mintegy 8-10 százalékos áremelkedésre számítanak a lakásfelújítások terén az ágazati szakemberek. Különösen az 50 év fölötti korosztály ódzkodik a felújítástól, mondván, nem térül meg. Koji László szerint viszont, ha figyelembe vesszük a jobb lakáskörülményeket és a javuló életminőséget, akkor azonnal megtérül a beruházás. A korszerűbb nyílászárók, fűtési rendszerek pedig csökkentik is a rezsiköltségeket. A lakásfelújítások ösztönzése érdekében ugyanakkor állami beavatkozásra is szükség volna. Ilyen lehetne például az ÉVOSZ által javasolt, a felújításokat támogató áfa-visszatérítés. Eszerint az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan-felújításoknál a felújítási áfa-érték 50 százalékát - maximum 3 millió forintot - számla alapján vissza lehetne igényelni. A kormány azonban egyelőre nem nyitott a szakmai szövetség javaslatára, mert tart az esetleges visszaélésektől. Kétségtelenül előfordulhat, hogy valaki számlákat vesz, és úgy igényli vissza az áfát, mint ahogyan az is, hogy egy vállalkozó egyéb, nem lakóingatlanon végzett munkát is lakásfelújításként számol el. Csakhogy ezek a kiskapuk javarészt bezárhatók lennének, ha kizárólag írásos szerződés, a műszaki tartalom dokumentálása és szintén írásba foglalt költségvetés bemutatásával lehetne  visszaigényelni a lakásfelújítás költségeinek áfáját. Így be lehetne azonosítani a számlákkal együtt a lakásfelújításhoz felhasznált tételeket - magyarázza Koji László. A szövetség számításai szerint a lakásfelújítás évi 500 milliárd forintos üzlet, de a munkálatok nagy része szóbeli megállapodások alapján történik. Emiatt az állam számára mintegy 300 milliárd forint nem látható. Ez mintegy 80 milliárd forintos áfatartalmat jelent, ami nem folyik be a költségvetésbe. Az energiatakarékossági felújításokra, rekonstrukciókra voltak ugyan pályázatok, de a korlátozott források miatt ezek a pénzek pillanatok alatt elfogytak. Egyébként bizonyos mintát a pályázati rendszer is adhatna, hiszen kötelező volt felújítási tervet, költségvetést benyújtani, a banki számlákon keresztül mozgó pénzek pedig átláthatóvá tették a rendszert. A szakma becslése szerint a 4,3 millió hazai lakóingatlan fele felújításra szorulna. A budapesti lakóingatlanok 60 százalékát kellene mihamarabb felújítani, mert legalább 30 éve nem nyúltak hozzájuk. Márpedig 20-25 évente minden otthonra ráférne egy nagyobb felújítás. Ha sikerülne keresztülvinni az ÉVOSZ javaslatát, az fehérítené a piacot, és javítaná a tisztességes vállalkozók versenyképességét. Némi elmozdulást jelenthet ugyanakkor a lakásfelújítások piacán a kormány által ígért falusi csok (családok otthonteremtési kedvezménye). Ennek keretében a nagycsaládosok 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az otthonteremtéshez, amennyiben a fogyatkozó lélekszámú falvakban vásárolnak ingatlant. Ennek az összegnek azonban csupán a felét költhetik vásárlásra, a másik felét az ingatlan bővítésére, felújítására kell fordítani. A korlátozásra azért van szükség, hogy a támogatás ne hajtsa fel indokolatlanul az árakat. A falusi csokot minden olyan 5 ezer főnél kisebb településen igénybe lehet majd venni, ahol csökkent 2003 óta a lakosságszám: azaz az eredeti elképzeléstől eltérően nem lesz feltétel az országos átlagot meghaladó lélekszámcsökkenés. Ez a támogatási forma a kistelepüléseken élő nagycsaládosoknak jelenthet megoldást, hiszen ezeken a helyeken már 4-5 millió forintért családi házat is lehet venni. A nagy kérdés csak az, hogy belevágnak-e a családok a lakásvásárlásba vagy felújításba egy olyan faluban, ahol nincs se munkahely, se orvos, se iskola, de adott esetben még bolt sem.      

Alacsony presztízsű az építőipari munka

A múlt év végén az építőiparban mintegy 320 ezren dolgoztak, az ágazat az elmúlt két-három évben 70 ezer embert vett fel. Ez sajnos együtt járt azzal, hogy nagy számban jönnek olyanok is dolgozni, akik az építőipari rendhez, fegyelemhez, szakmaisághoz nincsenek hozzászokva – olvasható az ÉVOSZ tanulmányában, amely szerint az építőipari munkavállalás presztízse továbbra is igen alacsony. Az ágazatban ugyanis a havi átlagbér a versenyszféra fizetéseinek csupán a 75 százalékát éri el, a dolgozókat nem a teljesítményük arányában fizetik, általános az órabéres foglalkoztatás. Az ÉVOSZ kezdeményezésére az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság minden évben javaslatot tesz a minimális építőipari rezsióradíjra. A 2018-as évre ennek mértékét 3300 forintban szabták meg. Ez azonban csupán ajánlásszerűen jelenik meg, kötelező alkalmazása nélkül így az ár-értékarányos vállalkozási magatartás és a legális foglalkoztatottság kikényszerítése nem oldható meg. Az ÉVOSZ szerint ezért nagyobb hangsúlyt kell adni a minimális rezsióradíj betartásának és ellenőrzésének, ehhez pedig a jogszabályi háttér erősítésére is szükség van. Rövidtávon a munkabérek emelkedése ugyan árfelhajtó hatású is lehet, hosszabb távon azonban javíthatja a ma sok kívánnivalót hagyó minőségi munkavégzést, a stabil szakmunkásgárda kialakulását és a legális foglalkoztatást.

Szerző

315,49 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.11. 08:15
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Hétfőn reggel nyolc óra előtt a forint árfolyama a péntek estivel közel megegyező, kissé erősebb szinten állt a főbb devizákkal szemben.
Az euró jegyzése a péntek esti 315,59 forintról 315,49-re, a dolláré 280,75-ről 280,70 forintra, a svájci franké pedig 278,77 forintról 278,27-re csökkent.
Szerző
Témák
forint euró dollár

A Budapest Airport lehet Mészáros újabb célpontja

Publikálás dátuma
2019.03.11. 08:14

Fotó: Kurucz Árpád / AFP/Anadolu Agency
Az idei hírek alapján már elképzelhetőnek tűnik a tavaly még kételkedve fogadott felvetés.
A G7.hu azt írja, nagyjából fél évvel ezelőtt hallottak először arról, hogy valamelyik érdekeltségén keresztül Mészáros Lőrinc a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. megszerzésére készül. A portál szerint tavaly ezt a felvetést még szinte teljesen egyhangú csodálkozás fogadta, az idei hírek alapján azonban „mintha kigyúltak volna a fények a fejekben”. A cikkben egyebek mellett kiemelik, hogy – a repülőgépek zajára évek óta panaszkodnak a budapestiek, de most fordult elő először, hogy a főpolgármester nyilvánosan arról ötletelt, hogy hosszabb távon a fapados gépeket és a légi teherforgalmat egy új, a fővárostól távolabbi repülőtérre irányítsák. – Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára nyílt levélben ekézte a reptéri állapotokat. – a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán pedig kiosztotta a Budapest Airportot annak kapcsán, hogy „a kormány felszólította a ferihegyi repteret tulajdonló és üzemeltető multicéget a barátságosabb együttműködésre”. A portál felhívja a figyelmet arra, hogy probléma lehet Mészárosék számára az ár, az utóbbi években Európában a reptér-üzemeltető cégek alsó hangon az éves EBITDA (adózás, hiteltörlesztés és értékcsökkenés előtti eredmény) 15-szörösén keltek el. A Budapest Airport tavalyi számai még nem ismertek, 2017-ben az EBITDA 55,5 milliárd forint volt, amiből 833 milliárdos vételár adódna. De voltak ennél jóval drágább tranzakciók is, és a Budapest Airport helyzetének, növekedési lehetőségeinek ismeretében nem lenne meglepő a 15-szörösnél magasabb árazás. Ez azonban csak semleges környezetben igaz, szabályozói eszközökkel ugyanis csökkenteni lehet cégek, egész ágazatok értékét. Emellett kiemelik, hogy 2010 óta látni lehetett már számos hangulati előkészítést a rezsicsökkentést megelőzően, vagy a CEU és az akadémiai szféra elleni fellépés előtt, ami sosem volt jó előjel az érintett cégek, illetve szervezetek számára. Így most az is más fényben tűnik fel, hogy megakadtak a repteret érintő infrastrukturális fejlesztések, a vasút kapcsán jelenleg ugyanott tartunk, mint 20 éve, és egyelőre még a ferihegyi gyorsforgalmi út sokszor megígért felújítása sem kezdődött el.   Jelenleg egy reptér-üzemeltető cégen keresztül a kanadai közszolgálati nyugdíjalap vagyonkezelője, a PSP Investments a többségi tulajdonos. A G7.hu megkérdezte a PSP-t, hogy hallottak-e a Budapest Airportot érintő vételi szándékról, kaptak-e esetleg konkrét vételi ajánlatot, és elméletileg hajlandók lennének-e külön eladni a Budapest Airportot vagy csak a négy másik repteret tartalmazó csomagot egyben. A válasz mindössze két perc alatt megérkezett Kanadából, és eszerint sosem kommentálnak piaci pletykákat és spekulációkat. A Budapest Airport szintén nem kívánta kommentálni az értesüléseket. Az Opus és a Konzum nem válaszolt, és szintén nem érkezett válasz az egyik közvetlenül Mészáros által tulajdonolt cégen keresztül az üzletembernek elküldött kérdésekre sem. A G7.hu teljes, a lehetőséget több oldalról részletező cikkét itt találja.
Szerző