Fegyverkezik a világ: az eladott amerikai fegyverek több mint fele a Közel-Keleten landolt

Publikálás dátuma
2019.03.12 12:00

Fotó: Anadolu Agency/ EVREN ATALAY
Szárnyal az Egyesült Államok hadipara, messze az amerikaiak adják el a legtöbb fegyvert a világon. A legnagyobb vásárló már Szaúd-Arábia.
A világ öt legnagyobb fegyverkereskedője sorrendben az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Németország és Kína, világszerte tőlük vették az értékesített fegyverek háromnegyedét - derült ki a stockholmi székhelyű békekutató intézet (SIPRI) elmúlt öt év adatait vizsgáló felméréséből. Az amerikai hadiipar valósággal szárnyal, az előző ötéves időszakhoz képest 29 százalékkal nőtt, a globális piac 36 százalékát fedi le, és jócskán leelőzi a 17 százalékos csökkenést mutató második oroszokat. A dinamikus fejlődés mögött részben az áll, hogy Washington nem túl válogatós, ha üzletről van szó, a világ 98 különböző országába jutott fegyvereikből. Emberi jogi aggályok ide vagy oda, az eladott amerikai fegyverek több mint fele a Közel-Keleten landolt. Ráadásul mivel Donald Trump amerikai elnök azt követeli a NATO-tagállamoktól, hogy teljesítsék kötelezettségvállalásukat, miszerint a GDP legalább két százalékát költik haderejükre, várhatóan az amerikai hadipar a következő években ebből az irányból is lendületet kap majd. A világ legnagyobb fegyverimportőre az Egyesült Államok egyik fő szövetségese és vásárolója, Szaúd-Arábia, mely az elmúlt öt évben majdnem megduplázta vásárlásait, és számos még meg nem valósult üzlet is tervben van. Rijád költekezése elsősorban annak köszönhető, hogy 2015 óta vív háborút a húszi lázadók ellen a szomszédos Jemenben, és verseng térségbeli riválisával, Iránnal. A folyamatos konfliktusok és évek óta zajló háborúk az egész Közel-Keleten éreztetik hatásukat, a térségben összességében is 87 százalékkal nőttek a fegyvervásárlások. A SIPRI adatai szerint a szélsőségesen ellen harcoló és regionális ambíciókat dédelgető Egyiptom 206 százalékkal, a folyamatos terrorizmus, a libanoni Hezbollah és az iráni fenyegetés árnyékában létező Izrael 354 százalékkal, a több arab állam által bojkottált külön utas Katar 225 százalékkal, az Iszlám Állam ellen küzdő Irak 139 százalékkal többet szánt fegyverekre. Egyedül a fegyverembargó által sújtott és háború dúlta Szíriában fordított a trend, 87 százalékos csökkenéssel. A legtöbb fegyver még mindig Ázsia és Óceánia térségébe megy, ahol olyan nagy népességű és óriási gazdasági potenciállal rendelkező államok húzzák az ágazatot, mint India, Ausztrália, Kína, Vietnám és Dél-Korea. India az elmúlt öt éves periódusban ugyan némi csökkenést mutatott, ám a világ második legnépesebb országában több vásárlást is beterveztek, - tengeralattjárókat, légvédelmi rendszereket, harci repülőket - így a következő években ez valószínűleg változni fog. Kína még mindig a világ hatodik legnagyobb fegyverimportőre, ugyanakkor egyre inkább saját gyártására hagyatkozik, és vásárlóból lassanként eladóvá válik. A SIPRI adatai szerint Peking már 53 országnak ad el saját fegyvereket, a legtöbbet Pakisztánnak. Érdekesség, hogy Ausztrália 34 százalékkal több fegyvert vásárolt, így már a negyedik helyre jött fel világviszonylatban. A kutatásból az is kiderül, hogy miközben a francia (43), német (13) és brit (5,9) - utóbbi ugyancsak főként a Közel-Keletre termel - hadipar is növekszik, az európai vásárlások az orosz fenyegetés ellenére is (egyelőre) 13 százalékkal csökkentek. Dél-Amerikában ugyancsak kevesebbet költöttek fegyverre, csakúgy, mint Afrikában, ahol összességében is elmondható, hogy néhány komolyabban fegyverkező nemzeten kívül (Algéria, Egyiptom, Nigéria) kevesebb jut haderőre.
Frissítve: 2019.03.12 12:00

Szárnyashajó és bombázó drón - a Kalasnyikov új arcai

Publikálás dátuma
2019.03.20 09:30

Putyin elnök azt várja, hogy a cég tevékenységének legalább harminc százaléka a civil társadalmat szolgálja.
A Kalasnyikovról elnevezett orosz konszern azzal már nem tud igazi meglepetést okozni, hogy új gépkarabélyt dob a piacra, azzal viszont annál nagyobbat, hogy Putyin elvárásának megfelelően a polgári szféra szolgálatába áll. Az AM-17-es gépkarabélyt még 2017 végén bemutatták, most azonban a vállalat a legnagyobb részletességgel a nagyközönséget is megismertette az új fegyverrel és annak hangtompítós változatával, az AMB-17-el. Az AM-17 mindössze 74 centi hosszú és fél kiló súlyú. Majdnem teljes egészében műanyag felhasználásával készült. Gyártói szerint "városi körülmények között használható a leghatásosabban". A Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a Belügyminisztérium, a védett vállalatok, és a különleges alakulatok katonáinak szánják. Bár egyelőre korai beszélni az új gépkarabély exportjáról, az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy legmodernebb fegyvereit is piacra dobja Oroszország. A 200-as AK-szériával idén ismertették meg a világot az Abu-Dzabiban rendezett IDEX-2019 nemzetközi kiállításon. Már a 100-as szériának is nagy sikere volt, olyannyira, hogy a Kalasnyikov gyár három műszakra állt át, hogy győzze a megrendelések teljesítését. 2017-ben több mint százezer Kalasnyikovot adtak el külföldön, 2001 óta pedig összesen több mint egymillió AK-típust. Természetesen ennél összehasonlíthatatlanul több orosz gyártmányú Kalasnyikov van külföldi kezekben. Az IDEX-2019 meglepetése volt a Kalasnyikov vállalat által legyártott KYB drón, amely az oroszok szerint forradalmasíthatja a hadviselést. Három kilónyi TNT-t képes szállítani, a kiszemelt célpontba robbanószerkezetével együtt becsapódik. Radar számára láthatatlan. Vlagyimir Dmitrijev, a konszern vezetője elmondta: Putyin elnök elvárása az, hogy 2025-re 30 százalékra emeljék a Kalasnyikov polgári jellegű tevékenységének az arányát. Tavaly ez 15 százalék volt. A gyár bekapcsolódik a természetvédelmi területek tanulmányozásába és megóvásába, az infrastruktúra fejlesztésébe. Az asztrahányi területen a tatár antilopok számát mérik fel a teljesen zajtalan „ZALA 421-16E” pilótanélküli eszközzel. A „Zala” jól vizsgázott, amikor a Távol-Keleten a felbocsátott hordozórakéták levált fokozatainak a maradványait kutatta fel több ezer négyzetkilométeres körzetben. Az eszköz számos olajtársaságot is segít a nehezen megközelíthető régiókban az olajvezetékek lefektetésében. A Kalasnyikov jelen van a hajóépítési szektorban is. Három önálló hajóépítő gyárral rendelkezik, és a kis motorcsónaktól a 149 méter hosszú teherhajókig terjed a választék. A „Kometa” elnevezésű modern szárnyashajó 120 ember számára biztosít kényelmes utazást. Hamarosan megjelenik a Krímben, Szocsiban, a Kaukázus fekete-tengeri partvidékén. Tervezi a cég  légpárnás hajók gyártását is, amelyek különösen a kemény időjárási viszonyok közepette használhatók eredményesen. Még a tervezésnél tartanak, de remélik, hogy egy-két éven belül elkészül a mintapéldány. A Kalasnyikov konszern számos új terméke a különleges ruházattól a technikai felszerelésekig az Északi-sarkkör viszonyai közötti munkát könnyíti meg. A vállalat tavaly elektromos meghajtású motorokkal látta el a moszkvai rendőrséget  a világbajnokság idejére. Kidolgozott a Kalasnyikov közlekedésbiztonsági hálózatot és kamerarendszert is. 
Frissítve: 2019.03.20 09:30

Lábon megvennék Itáliát - az olasz kormány is Kína pénzére pályázik

Publikálás dátuma
2019.03.20 09:30

Fotó: AFP/ GREG BAKER
Rómában kezdi meg európai körútját Hszi Csin-ping elnök. Gazdasági okok miatt különös figyelmet kelt római vizitje.
Hszi Csin-ping elnök európai körútja során a pápával nem hajlandó ugyan találkozni - pedig Ferenc pápa szívesen fogadta volna az államfőt -, ám az Európai Unió jövőjét illetően sem mellékes, milyen megállapodásokat köt az olasz kormánnyal. Olaszország súlyos gazdasági helyzetbe, recesszióba került, a populista kormány hosszabb távú túlélése a külföldi befektetésektől függ. A kabinet Kínától vár segítséget, ezért Giuseppe Conte kormányfő deklarálni kívánja, hogy hazája részt vesz az Új Selyemút elnevezésű kínai megaberuházásban, amelyben főleg ázsiai országok érintettek. Hszi Csin-ping közös szándéknyilatkozatot ír alá az olasz kormányfővel a további együttműködésről. Kína mintegy 900 milliárd dollárt szán a hatvan országot felölelő és megannyi infrastrukturális beruházást magában foglaló "selyemutas" kezdeményezésre. A mandarin nyelvet valamennyire értő, a kínai kultúrát kedvelő Giovanni Tria olasz gazdasági- és pénzügyminiszter szerint hazájának igenis élnie kell ezzel a lehetőséggel. Olaszország ugyanis történetének egyik legkilátástalanabb válságába került. Mintegy hatszáz, államilag finanszírozott építkezést kellett leállítani a pénzhiány vagy bürokratikus akadályok miatt. Ezek között 25 milliárd euró összértékben 25 nagyberuházás is szerepel. Ha azonban Peking beszállna a fejlesztésekbe, azzal – Róma reményei szerint – 380 ezer embernek biztosítanának munkát abban az országban, ahol januári adat szerint még mindig magas, 10,5 százalékos az állástalanok aránya. Ennél csak Görögországban és Spanyolországban magasabb az unión belül. Bár Tria a kormány legracionálisabb politikusa, a kínai kapcsolatot illető véleménye teljesen megegyezik a koalíció két pártjáéval, az Öt Csillag Mozgaloméval (M5S) és a Ligáéval. Luigi Di Maio kormányfőhelyettes, az M5S elnöke előzőleg Pekingben készítette elő Hszi Csin-ping római útját. Akkor négyoldalas szándéknyilatkozatot írtak alá, amely ugyan nem mérhető egy nemzetközi megállapodáshoz, de minden kétséget kizáróan kiderül belőle, hogy a kabinet egyfajta megmentőként tekint Pekingre. Di Maio szerint az olasz kisvállalkozások számára valóságos aranybánya a világ legnépesebb állama, ahol egyébként az olasz luxuscégek sem tudtak eddig gyökeret verni. Különösen Trieszt és Genoa remél sokat a kínai kapcsolattól – véli a Neue Zürcher Zeitung. Az Új Selyemútnak köszönhetően ugyanis e két város kikötője kivételes jelentőségűvé válhat. A remények szépek, ám az eddigi gyakorlat alapján a valóság sokkal keserűbb. Több ázsiai ország nem tudta visszafizetni a kínai hitelt, ezért értékes objektumokat kellett átadniuk hosszú időre Pekingnek. Ráadásul ezen államok politikailag is függővé váltak a "Nagy Sárkánytól". Ezért mind több ázsiai országban szemlélik bírálatokkal és aggodalommal a kínaiak gazdasági terjeszkedését. Tavaly az EU-országok pekingi nagykövetei még közös jelentésben tiltakoztak az Új Selyemút ellen, melynek mögöttes célja – mint írták - a „teljes afro-eurázsiai térség gazdaságának átállítása úgy, hogy Kína váljon mindezek központjává”. Akkor csak a magyar nagykövet nem csatlakozott a Pekinget elítélő dokumentumhoz. Most valószínűleg az olasz külképviseletvezető sem látná el kézjegyével. Mindenesetre Itália a G7 országai közül elsőként támogatná a kínai megaberuházást. Giuseppe Conte kormányfő szerint ez nem jelent geopolitikai változásokat Európában, az olasz külpolitika "ékköve" továbbra is a transzatlanti kapcsolat. Kína megítélését illetően azonban a koalícióban sincs egyetértés. Luigi Di Maio nem titkolja az ország iránti csodálatát, Matteo Salvini belügyminiszter, a Liga elnöke azonban óva int attól, hogy – mint arra nem egy afrikai országban találhatunk példát – hazája Kína gyarmatává váljon. „Az üzlet jó dolog, de ellenszolgáltatásként nem adhatjuk át az ország kulcsát” – fejtette ki. Salvini azért sem lelkesedne, ha a Huawei építené ki Olaszországban a szupergyors 5G mobilrendszert. Az Egyesült Államok kémkedéssel vádolja a kínai céget. A pekingi kapcsolat megítélése azonban nem az egyedüli feszültségforrás a kormányt alkotó pártok között. Míg a Liga azt szeretné, hogy megépüljön a Lyont Torinóval összekötő gyorsvasút, az M5S mereven ellenzi ezt.
Frissítve: 2019.03.20 09:30