Új dinoszauruszfaj maradványait fedezték fel Ausztráliában

Publikálás dátuma
2019.03.11. 18:18

Fotó: James Kuether / phys.org
Egy eddig ismeretlen, wallaby kenguru méretű, növényevő dinoszauruszt azonosítottak a kutatók öt megkövesedett felső állkapocs alapján a délkelet-ausztráliai Victoria államban.
A Journal of Paleontology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Galleonosaurus dorisae-nek elnevezett faj fosszíliáit a 125 millió évvel ezelőtti kréta időszakból származó kőzetekben fedezték fel a Gippsland régióban - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Az ausztráliai University of New England munkatársaként dolgozó Matthew Herne szerint a felfedezett állkapocs-maradványok fiatal és már kifejlett példányoktól származnak, ami azért különleges, mert ez az első alkalom, hogy korcsoportokat sikerült azonosítani egy ausztráliai dinoszauruszfajtól származó állkapocs-maradványok alapján. Az ornithopoda alrendbe tartozó Galleonosaurus kis termetű, növényevő dinoszaurusz volt. 
"Ezek az apró dinoszauruszok valószínűleg nagyon fürgén mozogtak az erőteljes hátsó lábaiknak köszönhetően"

- mondta Herne, a tanulmány vezető szerzője.

 A Galleonosaurus dorisae a 16-17. században használt teher- és hadihajó (galleon) felfelé fordított testére emlékeztető felső állkapcsáról, valamint a fosszíliák felfedezésnek helyét tanulmányozó Doris Seegets-Villiersről kapta. Herne szerint a Galleonosaurus felfedezése újabb bizonyítékul szolgál a hajdani ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében élő ornithopodák szokatlan sokszínűségére.
A tanulmány szerint a Galleonosaurus dorisae közeli rokona a Diluvicursor pickeringi nevű fajnak, amelynek felfedezéséről 2018-ban számolt be Herne és csapata. Az ornithopodák alrendjébe tartozó Diluvicursor pickeringi részleges csontvázára 2005-ben bukkantak rá Victoria államban.
A Galleonosaurus dorisae felfedezése előtt a Gippsland régió egyetlen ismert ornithopoda dinoszaurusza a Qantassaurus intrepidus volt, amelyet 1999-ben azonosítottak. "Úgy véljük, hogy ez a két hasonló termetű élőlény különböző növényekkel táplálkozott, ami lehetővé tette számukra, hogy megférjenek egymás mellett" - mondta Herne. A tanulmányból az is kiderül, hogy a mai Victoria állam területéről származó ornithopodák közeli rokonai a patagóniai dinoszauruszoknak.
Szerző
Témák
dinoszaurusz

Kutatók szerint a gyermekszüléssel kapcsolatban az ötven az új negyven

Publikálás dátuma
2019.03.11. 17:17
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Egy új izraeli kutatás szerint az ötvenen túli nőknek éppolyan biztonságos a gyermekszülés, mint a negyvenen túliaknak, és a születő gyerekek számára sem kockázatosabb - ismertette a sciencedaily.com tudományos portál.
A negevi Ben-Gurion Egyetem és a Szoroka Egyetemi Kórház kutatói egy Las Vegas-i orvosi konferencián számoltak be eredményeikről a közelmúltban. A tanulmányhoz az 50 éven felüli nők terhességi komplikációit vizsgálták meg abból a szempontból, hogy a fiatalabb anyákhoz képest van-e különbség és növekszik-e kockázat. A kutatók megállapították, hogy az orvosi és technológiai fejlődésnek köszönhetően - beleértve a mesterséges megtermékenyítést és a petesejtbeültetést - az az életkor, amelyben a nők még szülőképesek, fokozatosan kitolódott. 
"Úgy tűnik, a gyermekszüléssel kapcsolatban az ötven az új negyven"

- jelentette ki Ejal Seiner, a Szoroka kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának igazgatója, a kutatócsoport tagja.

 A tanulmány során a Szorokában zajlott 242 771 szülést vizsgáltak meg, ezek közül 234 824 esetben - 96,7 százalék - az anya negyvennél fiatalabb volt. A fennmaradó szüléseknél a 40 és 50 közötti anyák és az 50 feletti anyák eseteit vetették össze. Olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a koraszülés, a terhességi cukorbetegség, a magas vérnyomás és a császármetszés. Arra is figyeltek, hogy az újszülött milyen egészségi állapotban jött világra, mekkora volt a halandóság és mennyire volt veszélyes a szülés.
A kutatók megállapították, hogy minden komplikációnak magasabb kockázata volt a 40 évesnél idősebb nőknél, mint a fiatalabbaknál. Ugyanakkor kiderült, hogy az 50 évesnél idősebb nőknél nem növekedett a kockázat a 40 és 50 közöttiekhez képest. Sejner azonban hangsúlyozta, hogy a 40 éven felüli nők terhességét különös figyelemmel kell kísérni, az 50 éven felüliekére pedig még jobban oda kell figyelni.
Szerző
Témák
szülés

Jót tesz a vérnyomásnak a délutáni sziesztázás

Publikálás dátuma
2019.03.11. 09:09
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A napi rendszerességgel szunyókálók vérnyomása észrevehetően csökken azokéhoz képest, akik nem élvezhetik a délutáni szieszta előnyeit - állapították meg görög kutatók, akik az Amerikai Kardiológusok Társasága 68. éves tudományos tanácskozásán mutatták be tanulmányukat.
"A délutáni alvás, úgy tűnik, ugyanolyan mértékben csökkenti a vérnyomást, mint más életmódváltoztatások. Például a só- és az alkoholfogyasztás mérséklése csökkentése 3-5 higanymilliméterrel csökkenti a vérnyomást"

- idézte Manolis Kallistratos kardiológust, a voulai Asklepieion Általános Kórház kardiológusát, a tanulmány társszerzőjét a Science Daily tudományos hírportál.

A kis dózisú vérnyomáscsökkentők általában 5-7 higanymilliméterrel csökkentik a vérnyomás szintjét - tette hozzá magyarázatként. A rendszeres délutáni szieszta mintegy 5 higanymilliméterrel csökkentette a vérnyomást, ami a kutatók szerint azonos a más ismert vérnyomáscsökkentő beavatkozásokkal. Ráadásul minden 60 percnyi napközbeni alvás 3 higanymilliméterrel csökkentette a vérnyomást.
"Ez a felfedezés fontos, mert egy 2 higanymilliméteres csökkenés a vérnyomásban 10 százalékkal csökkentheti a szív- és érrendszer események, mint például a szívroham kockázatát"

- mondta Kallistratos.

Megfigyelésünk alapján, ha valaki megteheti azt, hogy rendszeresen szunyókál, az a magas vérnyomásra is előnyös hatással van. A sziesztát könnyen be lehet illeszteni az életmódba, nem jár semmilyen költséggel. 
A kutatók szerint ez az első olyan tanulmány, amely a délutáni alvás vérnyomásra gyakorolt hatását mérte fel olyan emberek körében, akiknek általában szabályozott a vérnyomása. Ugyanez a kutatócsoport már kimutatta, hogy magas vérnyomásúak esetében is kapcsolatba hozható a délutáni szieszta a magas vérnyomás csökkenésével, és esetükben kevesebb vérnyomáscsökkentőt kell felírni. 
A görög szakemberek 212 ember figyeltek meg, akiknek az átlagos vérnyomása 129,9 higanymilliméter volt. Átlagosan 62 évesek voltak, a résztvevők fele nő volt. Minden negyedik résztvevő dohányzott vagy 2-s típusú cukorbetegségben szenvedett. A kutatók a nap 24 órájában rendszeresen mérték vérnyomásukat, feljegyezték, hogy sziesztáztak-e - ami átlag 49 percnyi alvást jelentett -, milyen volt az életmódjuk - alkohol-, kávé-, sófogyasztásuk, fizikai aktivitásuk -, mérték pulzusokat, az artériák rugalmasságát és végeztek náluk szívultrahangot is.
Megállapították, hogy általánosságban 5,3 higanymilliméterrel csökkent a szisztolés vérnyomás azoknál, akik sziesztáztak, azokhoz képest, akik nem. Előbbiek esetében a vérnyomás 128,7/76,2, utóbbiaknál 134,5/79,5 volt. Közvetlen egyenes arányú összefüggést mutattak ki az alvás időtartam és a vérnyomás között, minden egyes óra a vérnyomást 3 higanymilliméterrel csökkentette. Kallistratos hozzátette, hogy további vizsgálatok szükségesek eredményeik megerősítésére.
Szerző
Frissítve: 2019.03.11. 09:42