A hatóság megelégelte a Mavirt

Publikálás dátuma
2019.03.12. 08:15

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A villamosenergia-hálózat nem csak több vas beépítésével fejleszthető – állapítja meg hasonló, csípős megjegyzések mellett- az állami Mavir fejlesztési tervének elutasításában a közműhivatal.
A energiaipar látszólag zajtalan világához képest feltűnően indulatos határozatban utasította el a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a központi áramhálózatokat üzemeltető Mavir kötelezően benyújtott, nemrég a Világgazdaság által idézett, 15 éves fejlesztési tervét. Az állami céget tervezési folyamatai teljes felülvizsgálatára, a szakma elmúlt évekbeli fejlődésének figyelembevételére, összességében „megfelelő színvonalú” anyag elkészítésére szólítják fel. A hatóság aggályait a leginkább a legfontosabb szakkifejezések „szövegszerkesztésisúly”-vizsgálata jellemzi. Eszerint az „időjárásfüggő”, a „digitalizáció” és az „irányítástechnika” fogalmak se a Mavir alap-, se háttéranyagában nem szerepelnek, ellentétben az 52-szer leírt „atom”, illetve a hétszer felbukkanó „szén” szavakkal. Kifejezetten felhívják a Mavir figyelmét, hogy az energiaszektornak mind keresleti, mind kínálati oldala alapvetően változik. A legfontosabb, Magyarországon is komoly súllyal megjelenő irány a megújuló-, különösképp napenergia-alapú termelés előretörése. Ehhez képest a Mavir ezek jövőbeni szerepét a lehető legkisebb mértékben vette számításba, szakmailag tévesen termelési képességük helyett csak méretüket vizsgálva és tartalékként sem számoltak velük. Nem mérték fel az energiahatékonyság, a – jellemzően önellátó - háztartási erőművek és az időjárásváltozások hatásait. Nem tesznek említést a költséghatékony irányítási, informatikai megoldásokról, pedig „a hálózat nem csak vas beépítésével” fejleszthető. „Ez a megközelítés nem elfogadható”, illetve „tarthatatlan”: „az új technológiák hatásának vizsgálatára nem alkalmas” egy anyag, ha „nincs benne szó az új technológiákról” - csak úgy sorjáznak a csípős megjegyzések. A Mavir-anyag kevés kapcsolódást mutat az ugyane irányba mozduló uniós tervekkel és környékbeli fejlesztésekkel. Példaként Németországot hozzák fel, ahol csak akkor engedélyeznek egy vezetéket, ha az sem átszervezéssel, sem a meglévő eszközök megerősítésével nem váltható ki. A Mavir módszertana hosszú évek óta változatlan - állapítja meg a MEKH. A vizsgált kis számú lehetőség kimenetele borítékolható, az adatok forrását ritkán jelölik meg. Kérdéses, hogy figyelembe veszik-e az utóbbi évek műszaki és energiapolitikai döntéseit, ami nélkül javaslataik vélhetőleg drágábbak. Erre példaként hosszasan sorolják, miért nem engedélyeznek egy jelentős méretű székesfehérvári alállomást. A már megvalósult fejlesztéseket, illetve igény- és kínálati előrejelzéseiket pusztán felsorolják, azok utólagos eredményességét nem értékelik. Pedig – mint arra lapunk is több ízben felhívta a figyelmet – a korábbi Mavir-előrejelzések jelentős mértékben túlbecsülték a későbbi tényleges fogyasztást. Nem vizsgálnak olcsóbb lehetőségeket, nem közlik az elvetett fejlesztési ötleteket és az elutasítás okát. A közölt változatok mögött nincsenek műszaki-gazdasági számítások. A hatóság költségelemzés nélkül nem fogadja el az üzembiztonság jelentős felültervezését. A Mavir által hivatkozott piacelemzés tételesen ellent mond a hatóság saját tapasztalatainak. Egyáltalán nem fogadja el a MEKH azt a felütést, hogy a Mavir nem foglalkozik a fejlesztések árra gyakorolt hatásával. Ez ugyanis a cég és a költségek későbbi "elismerését" végző MEKH kötelessége. A hatóság mindezek okán az anyag teljes, a legfejlettebb nemzetközi tapasztalatokon nyugvó újraalkotására kötelezi a Mavirt. A határidő ez év novembere, de köztes, nyilvános meghallgatást és az új módszertan engedélyezését is magába foglaló feladatokat és időpontokat is megszabnak. A Mavirnak immár a MEKH saját megújulóenergia-fejlődési előrejelzéseit, az elektromos autók és hőszivattyúk elterjedését, illetve az innovatív, "smart"-megoldásokat is érdemben elemeznie kell, mégpedig a lehető legkisebb költségre törekedve. Meg kell vizsgálni a különböző eshetőségeket a régi blokkok eltérő időpontú leállására a Mátrai, illetve az új egységek termelésbe lépésére a Paksi Atomerőműben. Teljesen át kell dolgozniuk fogyasztási előrejelzésüket, illetve részletesen elemezniük kell a korábbi tévedések okait. Mindezek érdekében sokkal szorosabb együttműködésre kérik a Mavirt a hatósággal és a helyi hálózatüzemeltetőkkel, sőt a cég saját belső szakterületei között is. Lapunk korábban több alkalommal is észrevételezte a kormányzati beruházások - így például a paksi bővítés - úgymond megkérdőjelezhetetlen háttérszámításaként tálalt Mavir-elemzések nagyfokú szakmai bizonytalanságait.  A Mavir ugyanakkor "a sajtón keresztül" nem kíván reagálni a hatósági bírálatokra. 
Szerző

315,57 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.12. 08:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A forint árfolyama nem sokat változott, kissé erősödött a főbb devizákkal szemben keddre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót a hétfő esti 315,61 forintos jegyzés után kedden reggel nyolc órakor kissé alacsonyabban, 315,57 forinton jegyezték. A dollár jegyzése a hétfő esti 280,86 forintról 280,25-re, a svájci franké 277,62-ről 277,16 forintra csökkent kedd reggelre.
Szerző
Témák
forint euró dollár

A rugalmas alkalmazkodás jegyében vághatják meg Csányi hatalmát: szétválhat az OTP elnöki és vezérigazgatói tisztsége

Publikálás dátuma
2019.03.12. 07:12
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója
Fotó: Népszava
Az elnöki és vezérigazgatói tisztség szétválasztását lehetővé tevő alapszabályi módosításról is dönthet az OTP Bank április 12-re összehívott éves közgyűlése - derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján kedden hajnalban közzétett közgyűlési előterjesztésből.
Jelenleg Csányi Sándor az OTP igazgatóságának elnöke és a hatályos alapszabály szerint egyúttal a társaság vezérigazgatója is. A javasolt módosítás lehetővé teszi, hogy az elnök-vezérigazgatói tisztségben megjelenő ügyvezetési funkciók szükség esetén külön tisztségekben is elláthatók legyenek, és az elnöki és vezérigazgatói tisztséget külön személy töltse be. A tisztségek szétválasztásáról az igazgatóság saját hatáskörben dönt.
Az indoklás szerint az alapszabály módosítására az OTP Csoport jelentős nemzetközi expanziójára és a piaci kihívásokra való rugalmas alkalmazkodás érdekében van szükség. A módosítási javaslat egyúttal rendezi a jelenlegi elnök-vezérigazgatói feladatok és hatáskörök megoszlását arra az esetre, ha az igazgatóság elnöke és a vezérigazgató nem ugyanazon személy.
Az OTP Bank éves rendes közgyűlésének napirendjén szerepel a 2018. évi anyavállalati és konszolidált beszámolók elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, valamint az igazgatóság felhatalmazása saját részvények megszerzésére.
Bencsik László vezérigazgató-helyettes a bank tavalyi eredményeit ismertető sajtótájékoztatón, március 1-jén azt közölte, hogy az OTP a 2017-es év után kifizetett összeghez hasonlóan az idén is 61,32 milliárd forintot kíván osztalékként kifizetni. Tavaly részvényenként 219 forint osztalék kifizetéséről döntött a bank közgyűlése, a saját részvényekre eső osztalékkal megnövelve 221,35 forintot kaptak a részvényesek.