Czeglédy bűnügyi felügyeletének újbóli elrendelését indítványozta az ügyészség

Publikálás dátuma
2019.03.12. 09:30
Czeglédy Csaba várakozik az előzetes letartóztatásáról döntő nyomozási bírói ülésre a Szegedi Járásbíróságon 2018. március 3-án
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Fellebbezett a Szegedi Törvényszék döntése ellen a Csongrád Megyei Főügyészség.
Fellebbezett a Szegedi Törvényszék döntése ellen, és a bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekményekkel vádolt Czeglédy Csaba bűnügyi felügyeletének újbóli elrendelését indítványozta a Csongrád Megyei Főügyészség – közölte az MTI érdeklődésére Szanka Ferenc szóvivő kedden. A Szegedi Törvényszék három bíróból álló tanácsa csütörtökön szüntette meg a kényszerintézkedést a vádlottal szemben. A bíróság álláspontja szerint a vádemelést követően már nem áll fenn olyan körülmény, amely személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés alkalmazását szükségessé tenné a korábban csaknem három hónapja bűnügyi felügyelet alatt álló vádlottal szemben. Czeglédy Csabával és húsz társával szemben bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emeltek vádat. Czeglédy Csabát és két társát gazdasági csalás bűntettével is vádolják.

Másodszor fut neki az önkormányzat az életveszélyessé vált pécsi iskola felújításának

Publikálás dátuma
2019.03.12. 09:27
Az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola épülete
Fotó: Google Street View
A korszerűsítésre egyszer már kiírtak egy közbeszerzést. Most is magasabb a becsült költség, mint a rendelkezésre álló keret.
A tulajdonos pécsi önkormányzat és a fenntartó pécsi tankerület közösen írnak ki uniós, nyílt köbeszerzést a hírhedt ISM-technológiával épült pécsi Árpád gimnázium korszerűsítésére – írja a Szabad Pécs egy előterjesztés alapján, amit 13-án, szerdán tárgyalhat a város pénzügyi és gazdasági bizottsága. A portál felidézi, hogy 2017-ben egyszer már kiírtak egy közbeszerzést a tavaly nyáron bezárt iskola felújítására, de azt 2018 májusában a rendelkezésre álló keretnél magasabb árajánlatok miatt eredménytelennek nyilvánították. Most 300 milliót az önkormányzat dob bele a felújításba, pontosabban az Európai Unió: TOP-os forrásból fizetik az energetikai korszerűsítését. 708 millió forintot pedig egy tavaly év végi kormányhatározat biztosít a fenntartó pécsi tankerület részére az épület szerkezetének megerősítésére, felújítására. Van viszont egy bökkenő: a beruházás becsült értéke az előterjesztés szerint húszmillióval magasabb, mint a két forrásból (uniós+kormányzati) rendelkezésre álló keret. Ezért feltételesen folytatják le a közbeszerzést, és ha az árajánlatok is meghaladják a keretösszeget, akkor a pályázat kiírója „támogatási igényt nyújt be a pótfedezet biztosítása érdekében”. Ha viszont nem kapnak plusz pénzt vagy kevesebbet kapnak, mint amennyire szükség van, akkor a dokumentum szerint a közbeszerzési eljárást érvénytelennek fogják nyilvánítani – teszi hozzá a portál.
Szerző

A cipészmester lábnyoma

Publikálás dátuma
2019.03.12. 09:00

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Egy miskolci kézműves csizmadia és cipészmester sorra nyeri a legjobbaknak kiírt európai cipőkészítő bajnokságot, de vállalkozásához itthon már alig talál utánpótlást.
Kovács J. Attila története olyan, akár a legkisebb királyfié, vagy a három szabólegények legfiatalabbikáé. Ahhoz, hogy ma ő lehessen Európa egyik legjobb kézműves cipészmestere, először szülővárosát, Nagyváradot kellett elhagynia, aztán pedig a családi cégből is lépni kellett tovább, hogy önállóvá válva a saját gondolatait és elképzeléseit valósítsa meg. Egy olyan családban, ahol már a dédpapa is hagyományosan ezt a mesterséget űzte, talán fel sem merülhetett, hogy a dédunoka más pályát kezd, s a dolgok rendjén változtat. Neki ez eszébe sem jutott: beszippantotta a kicsi műhely hangulata, s megtanult előbb a bőrrel, a szerszámokkal, később pedig már a vásárlókkal is bánni, a megfelelő iskolákat elvégezve pedig ő maga is a családi vállalkozás része lett. A boldogulás reménye hozta át a famíliát s a céget is a nyolcvanas években Magyarországra, ahol elsősorban ortopéd cipőket kezdtek gyártani. Kovács J. Attila édesapja ekkor már rendszeresen indult, s nyert érmeket olyan nemzetközi versenyeken, ahol a mesterségbeli tudást egy vagy két pár, az utolsó mozzanatig maga által készített lábbelin kellett bemutatni. Később ringbe szállt a fia is, s ma már ő Európa legsikeresebb cipészbajnoka. Wiesbadenben háromévente rendezik meg a Kézműves Cipőkészítők Európai Bajnokságát, ahol a miskolci cipészmester rendre elhozza kategóriái aranyérmeit. Így volt ez az idén is, amikor mind a négy pár benevezett cipője aranyat nyert és egy különdíjat is kapott. Műhelyének bemutatótermében ott sorakoznak a korábbi versenyek nyertesei. Az egyiken öltésnyi varrás sem látszik a felsőrészen, egyetlen darab bőrből varrta, nincs sehol toldás benne, még a sarkánál sem, ahogy mások általában megoldják az úgynevezett egybeszabott darabokat. Egy ilyen műremeknél három dimenzióban kell fejben tervezni, s minden milliméter számít a szabásnál. A felső részét úgy festették meg, mintha míves fából készült volna az anyag, s ehhez idomul a sarok talpi része, ami a szemnek általában láthatatlan. Nem úgy a tervezőnek, aki intarziás famintát álmodott a cipő ezen részébe, s rétegről rétegre ragasztgatta össze a kimetszett lapokat. Egy másik, békabőrből készített műremek talpán egy korona, s párján egy béka ábrázolás és a „Frog King” felirat jelzi a klasszikus Grimm-mesei motívumot. S mielőtt a szívünkhöz kapnánk, hogy a béka védett állat, megjegyzi: minden bőr külföldről érkezik, eredetigazolással és egyéb dokumentációval, s általában a külön erre a célra tenyésztett vagy az elhullott állatok bőrét készítik ki jellemzően olasz műhelyekben. Magyarországon ez a szakma is áldozatául esett a könnyűipar rendszerváltás utáni látványos leépítésének, ma már nincs az országban rendes cserzőműhely, pláne olyan, ahol másfél évig, természetes és hagyományos módon, és nem gyorsított eljárásokkal teszik edzetté és puhává a bőrt. Ennek megfelelően eleve az alapanyag is drága, egy négyzetméter különleges bőr ára harminc-negyvenezer forintnál kezdődik. 
Az európai cipészbajnokságra legfeljebb két férfi és két női párral lehet nevezni. Kovács Attila eddig minden alkalommal négy pár cipővel nevezett, noha ez nagyon sok munka, s a vállalkozástól is elveszi az időt: a mostani darabokat két hónapig készítette. Azt mondja, neki nem egy, hanem nagyon sok cipőötlet jár a fejében, s buzog benne a vágy, hogy az időtállókat kész termékként is megalkossa. Ahogy két dudás nehezen fér meg egy csárdában úgy két, a szakmáról erős vízióval rendelkező cipésznek is jobb, ha külön úton halad, még akkor is – vagy épp azért -, ha apáról és fiúról van szó. - Ha maradok Debrecenben, nagyon sokat tanulhattam volna még az édesapámtól, de talán sosem állok igazán a saját lábamra és nem tudok kiteljesedni. Nehéz döntés volt, de utólag is jónak bizonyult, hogy önálló vállalkozást indítva Miskolcra költöztem – mondja. Az első két év keserves volt, bele kellett tanulnia abba, hogyan kell elvezetni egy céget, irányítani embereket. A vállalkozásban – amely az alaptevékenységen túl exkluzív férficipőket is gyárt – rajta kívül még tízen dolgoznak. Egy kihalófélben lévő szakma képviselői, akik a korábbi nagyüzemek bezárása után találtak menedéket a miskolci családi házban berendezett műhelyben. Az elvándorlás nem jellemző, a legtöbben évek óta itt dolgoznak. Ám ha nyugdíjazás vagy tartós betegség miatt kiesnek, nemigen lehet már pótolni őket. - Két éve folyamatosan keresünk kollégákat, és nem találunk. Akár ma fel tudnék venni három embert, annyi a megrendelésünk. Sajnos azonban nincs utánpótlás, olyan meg pláne, aki a magas szintű, igényes kézi munkát el tudja végezni – mondja a tulajdonos. Most egy bőrdíszműves új kollégájuk van, az ő kitanítását magukra vállalták. Cipészképzés ma jelenleg csak Martfűn folyik, a hajdani Tisza-cipőgyár utódcégei azonban fel is szívják az eleve szűkös kínálatot. - Nagyon jó, hogy létezik szakmunkásképzés, de sajnos jelenleg ezekbe az iskolákba zömében olyanok jelentkeznek, akiket máshová – például gimnáziumba - nem vettek fel. Az én gyerekeimben hiába van arra szándék, hogy folytassák ezt a mesterséget és tovább vigyék a vállalkozást, ha nem találnak majd ember, aki velük dolgozzon - panaszkodik. Pedig a szakma gyönyörű, s neki magának nem csak a különleges minőségű, egyedi férficipők vagy a versenyre megalkotott műremekek, hanem a deformált lábakra való ortopéd cipők készítése is örömet okoz. Ha gyerekeknek gyártanak ilyen szandált, arra általában rávarrják a leendő gazdák kedvenc mesefiguráit, a felnőtt lábbeliknél pedig a lehetőségekhez képest megpróbálnak nemcsak egészségügyi, de esztétikai szempontokat is figyelembe venni, miközben a legfőbb cél persze az, hogy visszaadják a mozgás szabadságát.
Szerző
Témák
cipő cipész
Frissítve: 2019.03.12. 10:05