A Jupiter mágneses mezője mozgathatja az Európa hold óceánját

Publikálás dátuma
2019.03.14 09:09
Illusztráció
Fotó: NASA JPL
A Jupiter mágneses mezeje áramlatokat idéz elő Európa nevű holdjának óceánjában - állapította meg egy francia kutatócsoport.
Az egyik legrangosabb francia felsőoktatási intézmény, az École Normale Supérieure kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a Jupiter mágneses mezeje futóáramlatokat okoz az Európa felszín alatti óceánjában - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Nature Astronomy című szaklapban közölt tanulmányban Christophe Gissinger és Ludovic Petitdemange a Galileo űrszonda adatait elemezték és mutatták be eredményeiket. 
A tudósok észlelték, hogy a Jupiter különösen erős mágneses mezővel rendelkezik, amely elég erős ahhoz, hogy elérje és befolyásolja holdjait. Azt is észrevették, hogy az Európa felszín alatti óceánja sós. A sós tengervíz mágneses mező hatására vezetheti az áramot és ez a hatás futóáramlatokat hozhat létre az óceánban. Annak felkutatására, milyen mozgások keletkezhetnek és hogy a mágneses mezőnek a hold óceánjaira gyakorolt egyéb lehetséges hatásait megismerjék, a tudósok numerikus szimulációkat végeztek. 
Ezek szerint a futóáramlatok valahol a hold egyenlítője környékén keletkeznek, másodpercenként néhány centiméteres sebességgel mozognak. Áramlásuk iránya a hold forgásával ellentétes. Az ilyen ellentétes áramlás a kutatók szerint a holdfelszín feszültségének eredménye, amely esetenként repedéseket is okozhat. Ez pedig megmagyarázza a hold felszínének jellegét, amelyet más kutatók figyeltek meg az Európán. A mágneses mezőből származó energia nem tevődik át teljes mértékben az óceánba, bizonyos része szétoszlik a holdon, többnyire a sarkpontok körül. Amennyiben ez történik, ennek bizonyítékaként a hold jégtakarója elvékonyodik és felszínre tör az olvadt víz. Az Európán ezt is megfigyelték: a sarkpontok közelében vízkitöréseket észleltek. 
A tudósok szerint az Európa futóáramlatai a Golf-áramlathoz hasonlatosak, amely a Földön az élet számára kiemelt fontosságú vegyülékeket szállít. Ha az Európán van élet, az áramlatok ugyanezt a célt szolgálhatják.
Szerző
Frissítve: 2019.03.14 09:09

2500 éves, emberi fejet ábrázoló cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben

Publikálás dátuma
2019.03.21 21:19

Fotó: CITY OF DAVID/ ELIYAHU YANAI
Perzsakori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti ősi Jeruzsálem, Dávid városa egyik régészeti feltárásán.
Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A két nyitott szemet, orrot, egy fület és egy száj részletét tartalmazó, néhány centiméteres cserépdarab az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem közösen végzett kutatása során került elő.
A leletet Dávid városának északnyugati részén, egy régen parkolónak használt, a Siratófalhoz legközelebbi Szemétkapu szomszédságában lévő területen, ott is egy egykori szemétgödörben találták a perzsakori rétegben. A kutatást vezető Juval Gadot és Jiftáh Salev professzor szerint először találtak efféle cserepet Jeruzsálemben vagy a térségben. 
A Biblia szerint a perzsa korban újjáépült Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Azért kellett újjáépíteni, mert néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A tudósok egy része szerint amikor II. Kurus perzsa király hazaengedte a zsidókat a fogságból, a város a Jehud nevű perzsa tartomány fővárosa lett, de mindeddig csak igen kevés erre a korra datálható régészeti leletet találtak. Az utóbbi években előkerült néhány perzsa kori pénzérme és pecsét. 
A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered. Hasonló kerámiatöredéket már feltártak Kirját Gat mellett, a 20. század elején megtalált Heszi nevű bibliai kori település ásatásain is. Azt a helyet akkoriban tévesen a bibliai Lakissal azonosítottak. Később, az 1930-as években kétséget kizáróan megtalálták a valódi Lakist is onnan néhány tucat kilométerre. Lakis a második legnagyobb korabeli város volt, amely Jeruzsálem előtt utolsóként esett el a babiloniakkal vívott egyenlőtlen küzdelemben.
Szerző

Három település maradványait tárták fel a debreceni BMW-gyár építkezésén

Publikálás dátuma
2019.03.21 18:43
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Imaginechina/ Sun meng
Három egykori település maradványaira bukkantak a régészek a BMW Group leendő zöldmezős beruházásának is helyet adó debreceni észak-nyugati gazdasági övezet területén - közölte az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ.
A feltárások eredményei alapján eddig két fő régészeti korszak maradványaira bukkantak. A legnagyobb területen - a Deák-tanya 1. elnevezésű lelőhelyen - késő császárkori (IV-V. századi) település elemei, házak, tároló- és agyagnyerő gödrök, füstölők, árkok, kemencék azonosíthatók, amelyekből az egykori élet maradványaiként gazdag kerámia-, csont- és fémleletek kerülnek elő. A másik feltárt időszakot a késő vaskori (i.e. IV-III.századi) kelta kultúra tanyaszerű településének elemei, kutak, gödrök, temetkezési helyek reprezentálják. A beruházási terület északnyugati sarkában - a Rózsa-dűlő nevű lelőhelyen - egy újabb római császárkori település és a hozzá tartozó temető előkerülése várható - olvasható az EDC közleményében.
A régészeti megelőző feltárásokkal párhuzamosan a Várkapitányság Zrt. vezetésével folyik az észak-nyugati gazdasági övezethez tartozó infrastruktúra területek előzetes régészeti dokumentációjának (magnetométeres felmérések, próbafeltárások, terepbejárások, adatgyűjtés, térképezés) elkészítése is.  A 400 hektáros területen a debreceni Déri múzeum szakembereinek irányításával három múzeum 150 munkatársa vesz részt a feltárásban. Összesen 15 régészeti lelőhelyet regisztráltak a beruházási területen, az előkészítéshez kapcsolódó földmunkák által érintett részeken teljes felületű megelőző feltárások ebből elsődlegesen 11 lelőhelyet érintenek összesen több mint 240 ezer négyzetméteren. A beruházási terület régészeti feltárásain jelenleg 9 régészeti feltáró csapat dolgozik 10-11 régész vezetésével.
Szerző