Tovább szívatják az ország "egyik legutolsó valódi ellenzéki helyét"

Publikálás dátuma
2019.03.14. 14:39
AURÓRA - A VIII. kerületi önkormányzat a választások után a bezárást sürgette
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Budapest VIII. kerületében található, magát nyíltan civil, ellenzéki közösségi térként aposztrofáló Auróra régóta a bögyében lehet a hatalomnak. A bíróság most úgy döntött, 22 órakor be kell zárni a pultot.
A Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint este 10 óra után be kell zárni a pultot a fővárosi VIII. kerületben működő, népszerű Auróra Kioszk nevű helyen - számol be róla az Index. Mint a hely Facebook-oldalán írják, ez nem jelenti azt, hogy a ház is lehúzza a rolót ekkor, a meghirdetett programok sem maradnak el, de mivel 22 óra után nem adhatnak el semmit, a bevételkiesés várhatóan óriási lesz, ami veszélybe sodorja a működést.

Nehéz nem arra gondolni, hogy

a döntésnek esetleg köze lehet ahhoz, hogy az Auróra magát mint "Magyarország egyik legutolsó valódi ellenzéki helye" hirdeti,

a nagyjából 600 négyzetméteres területen pedig civil szervezetek irodái kaptak helyet, ami szintén nem túl jó ómen manapság. "Volt már drograzzia, lebontatták a kertet, bepereltek minket a bérleti szerződésünkre hivatkozva, sőt, még vételi ajánlatot is tettek a házra a tulajdonosnál" - sorolják a hatalom korábbi, szerintük az ellehetetlenítésüket célzó lépéseit.

A közösségi házhoz két vendéglátó egység is tartozik, amelyeknek fontos szerepük van az egész intézmény fenntartásában. A földszinten található büfét Kioszknak nevezik, a másik az Auróra Kert, ami az épületen kívül van és csak nyáron üzemel. Az Index szerint

a fideszes vezetésű józsefvárosi önkormányzat a két vendéglátóhelyet több mint egy éve próbálja valamilyen módon korlátozni.

A kormánysajtó is rendszeresen írt "sorosozós" vagy épp "drogosozós" cikkeket a helyről. A Magyar Helsinki Bizottság közben bejelentette, hogy a segítségükkel az Auróra a Kúriához fordul. A közleményükben többek között azt írták, hogy „a bíróságot csak az állítólagos lakossági panaszok érdekelték, az nem, hogy az Auróra állítólagos zavaró tevékenysége ténylegesen, objektív módon bizonyított-e." Szerintük az eljárás akár másfél évig is eltarthat.
Szerző

Flamand néppárt: a bocsánatkérésnek van helye nálunk, a Fidesznek nincs

Publikálás dátuma
2019.03.14. 14:26
Wouter Beke
Fotó: DIRK WAEM / AFP
Elsőként egy flamand párt vezetője válaszolt Orbán Viktor harciasan bocsánatkérő levelére. Ebből már nem lesz barátság. A miniszterelnök szlovén barátjának pártja viszont jelezte: kilépnek a Néppártból, ha kizárják a Fideszt, és egy másik szövetség keretében borulnak össze velük.
Mint korábban megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök levelet intézett azokhoz a néppárti vezetőkhöz, akik kezdeményezték a Fidesz kizárását az EPP-ből; írásában a Fidesz elnöke bocsánatot kér "a támadó nyelvezetért", de fenntartja politikai álláspontját.
Orbán valamennyi néppárti tagpártnak – összesen 13 félnek – írt, akik csatlakoztak a Fidesz kizárására irányuló javaslathoz, és személyesen felkérte a flamand kereszténydemokraták vezetőjét, Wouter Beke-t, hogy vizsgálja felül a Fidesz kizárására vonatkozó javaslatát.  Wouter Beke így elsőként reagált Orbán Viktor levelére, méghozzá Twitteren – jegyzi meg a reakciót kiszúró 24.hu.
Beke azt írta, elfogadja a bocsánatkérést, ám ez az ügy nem az ő megbántásáról szól, hanem az európai értékek tiszteletben tartásáról és a jobb együttműködésről az EU külső határainak védelme érdekében. Hozzátette:  

Nem lát változást, a Fidesznek nincs helye a néppártban.

Ha a Fidesz megy, akkor a szlovén demokraták is

A Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök vezette jobboldali, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) elhagyja az Európai Néppártot (EPP), és külön szövetséget alakít Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, amennyiben a Fideszt kizárják az európai kereszténydemokrata-konzervatív erőket tömörítő EPP soraiból - közölte a Demokracija című szlovén hetilappal csütörtökön Branko Grims, az SDS egyik vezető tisztségviselője. "Nem fecsérelhetünk egy percet sem egy olyan csoportra, amely kiutasítja vagy kilöki Orbánt a soraiból" - hangsúlyozta. Hozzátetette: egy ilyen forgatókönyv esetén az SDS egy új politikai csoportosulást keres majd magának Orbán Viktorral a visegrádi négyek keretében. "A visegrádi csoportnak saját nézetei vannak, és úgy vélem, ezek a nézetek az egyedüli egészséges alapjai az Európai Unió (EU) hosszú távú jövőjének" - mondta Grims. Az SDS-nek egyébként 4 szavazata van az EPP választmányban, amelyik a kizárásról dönthet, ha arra kerül a sor. - Népszava-MTI

Szerző
Frissítve: 2019.03.14. 16:01

MKKSZ: a megfélemlítés miatt sokan nem mertek sztrájkolni

Publikálás dátuma
2019.03.14. 14:00

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A magyar köztisztviselők jogait folyamatosan megnyirbáló Orbán-kormány lépései miatt a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége jövő heti madridi ülésén határozatot készül kiadni. Ezt Klaus Haager, a szervezet főtitkára közölte a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sajtótájékoztatóján csütörtökön a Parlament előtt.
A Kossuth téri tájékoztatón megjelent szakszervezeti szövetségek képviselői ehhez hozzátették, hogy ők pedig nemzetközi fórumokon is kifejezik tiltakozásukat. Klaus Haager egyébként az MKKSZ  meghívására érkezett Budapestre, hogy személyesen tájékozódjon a magyar köztisztviselők tiltakozó akciójáról és egyben kifejezze a 40 országot tömörítő szervezet közszolgálati dolgozóinak szolidaritását magyar társszervezetükkel. - Ahogy példátlan nálunk a szolidaritási sztrájk, úgy az akció utolsó pillanatban történt betiltása is az – ezt Kordás László, a versenyszférában működő Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke jelentette ki, miután ő is tolmácsolta tagszervezeteik szolidaritását. Ugyanezt levélben tette meg több érdekvédelmi szervezet és szövetség is, köztük az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság. A szakszervezeti vezetők azzal kapcsolatban mondták el véleményüket, hogy a Klebelsberg Központ lényegében megtiltotta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett szolidaritási sztrájkot azokban az iskolákban is, ahol megállapodtak a tankerületekkel az elégséges szolgáltatásokról. Az önkormányzatoknál és a kormányzati tisztviselők körében sztrájkot hirdető MKKSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy a közelgő választásokra való felkészülés és a kormányhivatalokban, központi igazgatásban működő megfélemlítés hatására nem tudtak, nem mertek nagyon sokan csatlakozni a munkabeszüntetéshez, de a szakszervezet a terület minden dolgozója számára harcol a béremelésekért. Boros Péterné kiemelte, hogy a Miniszterelnökség még tárgyalási időpontot sem adott, így nem volt módjuk érdemi megbeszélésre a központi igazgatásban dolgozóktól elvett szabadság visszaadásáról, az ebédszünet munkaidőbe történő beszámításának visszaállításáról. Ehelyett a kormány március elején – meghazudtolva saját korábbi ígéretét – újabb embereket rúgott ki minisztériumokból és központi hivatalokból, kormányhivatalokból - tette hozzá. Az MKKSZ vezetője a Kossuth téren is megismételte a XV. kerületi polgármesteri hivatalban az önkormányzati sztrájkot elindító beszédében már reggel ismertetett gondolatokat, miszerint a belügyi tárca idén is egyértelművé tette, hogy a helyi hivatalok dolgozóinak az állam nem ad központi béremelést, annak fedezetét maguknak az önkormányzatoknak kell kigazdálkodni vagy „összedobni”, ami elfogadhatatlan. Egyben közölte: a szakszervezet "haragos felvonulást szervez május 1-jére", hogy kifejezzék elégedetlenségüket a dolgozók. Az egyetlen terület, ahol érdemi tárgyalást folytathattak a sztrájkot hirdető szakszervezetek, az a szociális ágazat, ahol a humántárca vezetői három fordulós egyeztetés végén vállalták egy béremelési csomag összeállítását és egy ágazati kollektív szerződés jogi alapjainak kidolgozását. Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke a Parlament előtti tájékoztatón hangsúlyozta, hogy az ígért határidőkig csak felfüggesztették a sztrájkot, de ha a kormány nem lép, készek újra élni a munkavállalók végső eszközével.  
Témák
MKKSZ PDSZ sztrájk
Frissítve: 2019.03.14. 14:05