Fotó: Tóth Gergő / Népszava

A nemzeti ünnep képekben

Zászlófelvonással indult az ünnepségsorozat, a Nemzeti Múzeumnál beszédet mondott Orbán Viktor , átadták a Kossuth-díjakat és ellenzéki tiltakozás után a parlamentnél folytatódott a demonstráció.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.03.15. 21:29
Budapesten készült az 1848 méter hosszú zászló, amit az állami megemlékezés keretein belül visznek az Andrássy úton
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Reggel kilenckor ünnepélyes zászlófelvonással vette kezdetét a fővárosi ünnepségsorozat
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Az állami megemlékezés a Nemzeti Múzeumnál 10:30-kor kezdődött
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Sok lengyel is érkezett Budapestre
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Demeter Márta és Keresztes László Lóránt, a Lehet Más a Politika társelnökei sajtótájékoztatót tartanak az 1848-49-es szabadságh
Fotó: Soós Lajos / MTI
Huszármenet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából Budapesten,
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Rátóti Zoltán színművész (j) az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott állami ünnepségen a Múzeumk
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök mondott először beszédet
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A miniszterelnök a lengyel-magyar barátságot méltatta
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
"Közeleg az EU-választás. Tisztázni kell, mit akarunk! Erős Európát, erős nemzetállamokat, erős vezetőket Európa élén, akik nem
A Nemzeti Múzeumnál páran sarkos vélemlnyüket fogalmazták meg az ellenzéki sajtóról
Fotó: Szergej Markoszov
A Szabad Sajtó Alapítvány díját idén Alföldi Róbert, Gál J. Zoltán és Rózsa Péter kapta
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Áder János, Orbán Viktor és Kövér László a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes á
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Schneider Tamás, a Jobbik elnöke (középen j) és Gyöngyösi Márton elnökhelyettes koszorút helyez el a Batthyány-örökmécsesnél a p
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Gyurcsány Ferenc és a DK az Egyetem téren tartott megemlékezést
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke beszédet mond az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapján a párt ünnepi re
Fotó: Mónus Márton / MTI
Az 1848 méter hosszú zászló
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Nemzeti egységet! címmel tartott az ellenzék közös demonstrációt a Szabad sajtó úton
Fotó: Szergej Markoszov
Hagyományőrzők a Hadtörténeti Intézet és Múzeum előtt
Fotó: Mónus Márton / MTI
Az ellenzéki politikusok végül a Kossuth térre vonultak, ahol kitűzték a követeléseiket
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava

Így hangzik a média felszabadításának MSZP-s receptje

Publikálás dátuma
2019.03.15. 11:41

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A Szabad Sajtó Alapítvány díját idén Alföldi Róbert, Gál J. Zoltán és Rózsa Péter kapta.
Mifelénk 1848 óta minden forradalom a sajtószabadság követelésével indul – és újságírók bebörtönzésével végződik”, láttatott keserű magyar sorsot a Szabad Sajtó-díj átadásakor Tóth Bertalan. Az MSZP elnöke szerint a sajtó szabadsága nemzeti sorskérdés, mert anélkül nincs semmilyen szabadság. Nem véletlen, hogy a világban közreadott sajtószabadság-rangsorokat (például a Freedom House publikál ilyesmit) általában a leggazdagabb, legélhetőbb országok vezetik – és a diktatúrák zárják. Tóth Bertalan szerint az, hogy Magyarország évről-évre lejjebb csúszik ezeken a listákon, egyértelműen mutatja: az Orbán-rezsim egyre inkább bűzös kis önkényuralom. 
Persze, ellenpontozta saját magát az MSZP elnöke, nincs-e ott sajtószabadság, ahol nyugodtan ki lehet mondani, hogy a kormány lábbal tiporja a jogállamot, megvalósítja a rendszerszintű korrupciót és semmibe veszi az európai normákat, illetve bírósági jóváhagyással lehet állítani, miszerint a propagandaminiszter bűnöző. Csakhogy, figyelmeztetett Tóth Bertalan, a sajtószabadság nem pusztán a közlés szabadságát jelenti – sokkal inkább a befogadás szabadságát. Magyarán az a valódi kérdés, hogy az emberek hozzájutnak-e azokhoz azokhoz az információkhoz, amelyek a megalapozott véleményformáláshoz szükségesek – legyen szó napi döntésekről, vagy egy választásról. És ezt vizsgálva – szögezte le a szocialista politikus - nincs ma sajtószabadság Magyarországon. A hatalom a teljes médiarendszert ellenőrzi; közszolgálati média – formált sarkos véleményt Tóth Bertalan – közpénzen goebbelsi propagandát tol; a kormányközeli lapok leginkább politikai szórólapra hasonlítanak; a társadalom felének véleményét nem közli a közmédia. Magyarországon, összegez az MSZP elnöke, a kormány az emberek pénzéből hazudik az emberek arcába – mégpedig azért, hogy tudatosan rombolva a kritikus médiába, a tudományba, az oktatásba vetett közbizalmat, sebezhetővé és a manipulálhatóvá tegye a társadalom jelentős részét.
Úgyhogy Tóth Bertalan szerint legfőbb ideje váltani. A szocialista politikus hiszi, hogy első lépésként a helyi médiumokat kell felszabadítani – ehhez persze érdemi eredményt kell elérni az önkormányzati választásokon. (Az MSZP elnöke Szombathely példáját hozta fel, ahol az ellenzéki pártok egységesen léptek fel a Fidesszel szemben, többséget teremtettek, és máris menesztették a helyi tévé vezetőjét.)
Ám hangsúlyozta Tóth Bertalan, az őszi önkormányzati megmérettetésig is van két feladat. Az első jogalkotási – az ellenzéki pártoknak a független újságíró- és médiaszervezetekkel közösen célszerű lenne kidolgozni (európai minták alapján) az álhírek és a manipuláció elleni törvényt – és a parlament elé terjeszteni. A sajtószabadság ügye ugyanis egyike az európai normáknak. És május végén lesz az EP-választás, ahol mindenki megmutathatja, mennyire fontosak számára az európai közösség értékei. Idén a Szabad Sajtó Alapítvány díját hárman vehették át – közülük csak egy aktív újságíró. Ez Tóth Bertalan szerint annak tudható be, hogy egyre fogynak (értsd: eltűnnek) a kritikus orgánumok a Fidesz Magyarországán. És – figyelmeztetett az MSZP elnöke – a sajtószabadságért nem csak újságírók tehetnek sokat. Sőt, ezért tenni nem is csak az újságírók feladata.  A Szabad Sajtó Alapítvány díját idén Alföldi Róbert, Gál J. Zoltán és Rózsa Péter kapta.
Szerző
Frissítve: 2019.03.15. 13:24

21 milliárdból lesz magyar pavilon a Dubaji Világkiállításon

Publikálás dátuma
2019.03.15. 11:15

Fotó: KARIM SAHIB / AFP
Ehhez jön még további közel 8 milliárd forint illeték és kincstári díj. Víz és fenntarthatóság lesz a téma.
A csütörtöki Magyar közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a 2020-as Dubaji Világkiállításon való részvételre 20,9 milliárd forintot szán a kormány, amihez még hozzájön 7,8 milliárd forintnyi illeték és kincstári díj is, szúrta ki a 444.hu. A kiállításon egy olyan pavilonnal vesz részt az ország, ami egy 1828 négyzetméteres telken épül meg, és a víz és a fenntarthatóság jegyét hordozó, az országimázs erősítésére szolgáló szimbolikával rendelkezik.
Március elején a parlament kivételes eljárásban fogadta el azt a törvényt, ami lehetővé teszi a világkiállítás közbeszerzéseinek egyszerűsített és gyorsított lebonyolítását, vagyis a rendkívüli sürgősségre hivatkozva hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhatnak. Ugyancsak lerövidültek a projektekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági, valamint vámigazgatási eljárások.
A dubaji világkiállítás magyar jelenlétével kapcsolatos teendők irányítója és lebonyolítója a Magyar Turisztikai Ügynökség, amit Rogán Antal minisztériuma felügyel. A megjelenés még saját miniszteri biztost is kapott.
Szerző