Így hangzik a média felszabadításának MSZP-s receptje

Publikálás dátuma
2019.03.15 11:41

Fotó: Népszava/ Lakos Gábor
A Szabad Sajtó Alapítvány díját idén Alföldi Róbert, Gál J. Zoltán és Rózsa Péter kapta.
Mifelénk 1848 óta minden forradalom a sajtószabadság követelésével indul – és újságírók bebörtönzésével végződik”, láttatott keserű magyar sorsot a Szabad Sajtó-díj átadásakor Tóth Bertalan. Az MSZP elnöke szerint a sajtó szabadsága nemzeti sorskérdés, mert anélkül nincs semmilyen szabadság. Nem véletlen, hogy a világban közreadott sajtószabadság-rangsorokat (például a Freedom House publikál ilyesmit) általában a leggazdagabb, legélhetőbb országok vezetik – és a diktatúrák zárják. Tóth Bertalan szerint az, hogy Magyarország évről-évre lejjebb csúszik ezeken a listákon, egyértelműen mutatja: az Orbán-rezsim egyre inkább bűzös kis önkényuralom. 
Persze, ellenpontozta saját magát az MSZP elnöke, nincs-e ott sajtószabadság, ahol nyugodtan ki lehet mondani, hogy a kormány lábbal tiporja a jogállamot, megvalósítja a rendszerszintű korrupciót és semmibe veszi az európai normákat, illetve bírósági jóváhagyással lehet állítani, miszerint a propagandaminiszter bűnöző. Csakhogy, figyelmeztetett Tóth Bertalan, a sajtószabadság nem pusztán a közlés szabadságát jelenti – sokkal inkább a befogadás szabadságát. Magyarán az a valódi kérdés, hogy az emberek hozzájutnak-e azokhoz azokhoz az információkhoz, amelyek a megalapozott véleményformáláshoz szükségesek – legyen szó napi döntésekről, vagy egy választásról. És ezt vizsgálva – szögezte le a szocialista politikus - nincs ma sajtószabadság Magyarországon. A hatalom a teljes médiarendszert ellenőrzi; közszolgálati média – formált sarkos véleményt Tóth Bertalan – közpénzen goebbelsi propagandát tol; a kormányközeli lapok leginkább politikai szórólapra hasonlítanak; a társadalom felének véleményét nem közli a közmédia. Magyarországon, összegez az MSZP elnöke, a kormány az emberek pénzéből hazudik az emberek arcába – mégpedig azért, hogy tudatosan rombolva a kritikus médiába, a tudományba, az oktatásba vetett közbizalmat, sebezhetővé és a manipulálhatóvá tegye a társadalom jelentős részét.
Úgyhogy Tóth Bertalan szerint legfőbb ideje váltani. A szocialista politikus hiszi, hogy első lépésként a helyi médiumokat kell felszabadítani – ehhez persze érdemi eredményt kell elérni az önkormányzati választásokon. (Az MSZP elnöke Szombathely példáját hozta fel, ahol az ellenzéki pártok egységesen léptek fel a Fidesszel szemben, többséget teremtettek, és máris menesztették a helyi tévé vezetőjét.)
Ám hangsúlyozta Tóth Bertalan, az őszi önkormányzati megmérettetésig is van két feladat. Az első jogalkotási – az ellenzéki pártoknak a független újságíró- és médiaszervezetekkel közösen célszerű lenne kidolgozni (európai minták alapján) az álhírek és a manipuláció elleni törvényt – és a parlament elé terjeszteni. A sajtószabadság ügye ugyanis egyike az európai normáknak. És május végén lesz az EP-választás, ahol mindenki megmutathatja, mennyire fontosak számára az európai közösség értékei. Idén a Szabad Sajtó Alapítvány díját hárman vehették át – közülük csak egy aktív újságíró. Ez Tóth Bertalan szerint annak tudható be, hogy egyre fogynak (értsd: eltűnnek) a kritikus orgánumok a Fidesz Magyarországán. És – figyelmeztetett az MSZP elnöke – a sajtószabadságért nem csak újságírók tehetnek sokat. Sőt, ezért tenni nem is csak az újságírók feladata.  A Szabad Sajtó Alapítvány díját idén Alföldi Róbert, Gál J. Zoltán és Rózsa Péter kapta.
Frissítve: 2019.03.15 13:24

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.