Theresa May időt kér

Publikálás dátuma
2019.03.15 16:58

Fotó: AFP/ MARK DUFFY
Ennek a Londonban különösen viharos hétnek a végén immár a harmadik “érdemi” szavazást készítheti elő a brit kormányfő az unióból való kilépés feltételeiről. Az alsóházban a hét elején elszenvedett, szinte példa nélkül álló vereségsorozat után az újabb javaslatokról tartott csütörtöki szavazások már Theresa Maynek kedveztek. A legfontosabb, hogy a képviselőház nagy többséggel, 413-211 arányban hozzájárult: kérvényezze a miniszterelnök az EU-tól az uniós alapszerződés 50. cikkelye alapján folyó kétéves kilépési tárgyalási periódus meghosszabbítását. A gyakorlatban ez az EU 27 megmaradó tagországa számára - brit remények szerint - elfogadható kívánság azt jelenti, hogy a Brexit legalább három hónappal kitolódik. A kormányban uralkodó elképesztő állapotokat jelzi, hogy a hosszabbítást elutasító 188 konzervatív képviselő közé tartozott a szűkkörű kabinet hét tagja, legfeltűnőbben az a Stephen Barclay Brexit-ügyi miniszter, aki a javaslatot előterjesztette. Tartózkodott a szavazástól Julian Smith, a frakciófegyelem őre, aki mindenki mást igyekezett az igenlő “Aye” folyosóba terelni. A Brexit-pártiak ellenállásának indoka, hogy a március 29-i kapuzárás a kormány kötelezettségvállalása, illetve konzervatív választási ígéret volt. Ugyancsak rendhagyó körülményekre utal, hogy a miniszterek csütörtöki rendkívüli összejövetele után néhány perccel nyilvánosságra került: Theresa May ledorongolta csapatának tagjait, amiért rendszeresen kiszivárogtatják a kormányüléseken történteket. Az ostromlott kormányfő által elért vívmány, hogy az alsóház jelentős arányban elutasította a népszavazás megismétléséről szóló javaslatot, és ha csak kétfős többséggel is, a kormány ugyancsak megmenekült a parlamenti menetrend alakításának a képviselők kezébe kerülésétől. Ezek a legjobbkor jött sikerek felcsillantották Theresa May számára a reményt, hogy a jövő hét elején, várhatóan kedden, még az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek csúcsértekezlete előtt, harmadik nekifutásra át tudja verekedni a Házon az unióval kötött megállapodását. Az áttörés esélye részben pénzkérdés is, hiszen az északír Demokratikus Unionista Párt nem veti meg a Belfastnak frissiben nyújtott, 38 milliárd fontos extra segítséget. Minden szem a párt rámenős vezetőjére, Arlene Fosterre szegeződik, akinek tíz westminsteri képviselője képezi a mérleg nyelvét a konzervatív párti többség 2017-es elvesztése óta. Még az euroszkeptikus Európai Kutatócsoport immár nyolcvan tagja közül is többen hajlanak az alku megszavazására.  Hosszabbítás és szentesített megállapodás hiányában az Egyesült Királyság március 29-én a rendezetlenség minden következményét vállalva hagyja el az Európai Uniót.

Nem bizonyított, hogy Trump összejátszott az oroszokkal elnökké választásakor

Publikálás dátuma
2019.03.24 21:19
Trump fellélegezhet
Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
"A bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az elnök részt vett egy orosz beavatkozással összefüggő választási csalásban" - ismertette a Mueller-jelentés eredményét az igazságügy-miniszter.
A régóta várt Mueller-jelentés tisztázta Donald Trump amerikai elnököt azok alól a vádak alól, amelyek szerint összejátszott Oroszországgal a 2016-os választás befolyásolása érdekében - tudósít William Barr igazságügy-miniszter vasárnapi bejelentéséről a Washington Times.

"A vizsgálat szerint a bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az elnök részt vett egy orosz beavatkozással összefüggő választási csalásban"
- közölte Barr, majd hozzátette, azt sem derült ki, hogy Trump kampánycsapatából bárki együttműködött volna az oroszokkal, pedig, mint állítja, a másik fél nyitott lett volna erre. Robert Mueller pénteken fejezte be a csaknem kétéves vizsgálatot, majd az ebből készült jelentést átadta az igazságügy-miniszternek, aki most nyilvánosságra hozta a dokumentumnak azt a pontját, amelyre a legtöbben kíváncsiak voltak.

A különleges ügyész azt sem állítja, hogy Trump elkövette az igazságszolgáltatás akadályozása bűncselekményt, de nem is menti fel ez alól.

Meghallgatásra idézik be az amerikai igazságügyi minisztert

Meghallgatásra idézi be William Barr igazságügyi minisztert a Mueller-vizsgálattal kapcsolatban az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága - jelentette be Jerry Nadler. A bizottság demokrata párti elnöke rögtön azt követően nyilatkozott, hogy a tárcavezető levélben tájékoztatta a törvényhozókat a Mueller-jelentésben foglalt főbb megállapításokról. Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának ugyancsak demokrata párti vezetője már azután, hogy a Mueller-bizottság pénteken átadta a jelentést William Barr miniszternek, közölte: a törvényhozók a kongresszus elé idézhetik meghallgatásra Robert Muellert, a vizsgálóbizottság vezetőjét is.

Frissítve: 2019.03.24 22:05

Románia áthelyezi izraeli követségét Jeruzsálembe (vagy mégsem?)

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:43
Egyre több követője lehet Trump lépésének
Fotó: AFP
Keleti szomszédunk első európai országként jelentette be, hogy - Donald Trump úttörő példáját követve - átköltözteti diplomáciai képviseletét Tel-Avivból.
Viorica Dancila román kormányfő vasárnap Washingtonban bejelentette, országa áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe - adta hírül az MTI. Dancila az Egyesült Államok legbefolyásosabb Izrael-barát lobbija, az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnap kezdődött három napos tanácskozásán vesz részt. A román politikus az elsők között mondott beszédet a zárt körű tanácskozáson vasárnap délután.

"Én, Románia miniszterelnöke és a kormány, amelyet irányítok, át fogjuk helyezni nagykövetségünket Jeruzsálembe, Izrael Állam fővárosába" -
fogalmazott a román kormányfő a beszéd sajtóhoz eljuttatott leirata szerint.
Dancila leszögezte azt is: Izrael Állam és a zsidó közösség támogatása Románia részéről "töretlen". "Eltökélt vagyok abban, hogy hozzájáruljak az Izrael és az egész Európai Unió közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez" - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Románia "Izrael Állam és a zsidó nép lojális barátja" és és leghűségesebb európai támogatója. Viorica Dancila beszéde előtt Juan Orlando Hernández hondurasi elnök szintén arról beszélt, hogy országa azonnal megnyitja diplomáciai misszióját Jeruzsálemban. Az AIPAC éves politikai konferenciája a lobbiszervezet legnagyobb szabású tanácskozása.
Az idei konferencián szokás szerint rész vesz az izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu, akit a hét elején a Fehér Házban fogad Donald Trump elnök.
Beszédet mond a rendezvényen Mike Pence amerikai alelnök, Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója, akárcsak az amerikai kongresszus vezető politikusai, köztük Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője és Chuck Schumer, a felsőház demokrata párti frakciójának irányítója, valamint több befolyásos amerikai politikus. A Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsai bojkottálják a rendezvényt.

Donald Trump amerikai elnök még 2017 decemberében jelentette be, hogy az Egyesült Államok - a világon első országként - a konfliktusgócnak számító Jeruzsálembe viszi nagykövetségét. Erre végül 2018 májusában került sor, akkortájt pedig másodikként Guatemala jelentett be hasonló lépést.
Jelenleg a 88 ország közül, amelyik diplomáciai képviselettel jelen van Izraelben, 86-nak Tel-Avivban és az azt körülvevő metropoliszban van a nagykövetsége.
Románián kívül eddig Honduras és Brazília szánta el magát a közeljövőbeli költözésre.

Az elnöki hivatal szerint még nem született döntés a nagykövetség áthelyezéséről

Tagadta a román elnöki hivatal vasárnap, hogy Románia eldöntötte volna izraeli nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetését - hívja fel a figyelmet az MTI. Ahogy a fenti cikkünkben is írtuk, Viorica Dancila román miniszterelnök az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnapi rendezvényének vendégeként Washingtonban jelentette be, hogy Románia áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe.

"Dancila miniszterelnök igyekezett úgy beállítani, mintha ez a döntés csak a kormányon múlna, és ezért olyasmit jelentett be, amiről nem született döntés" - idézte Klaus Iohannis államfőt az elnöki hivatal közleménye.

A dokumentum szerint a végső döntést a témáról készülő elemzés véglegesítését követően, a külpolitikában illetékes valamennyi intézmény jóváhagyásával - alkotmányos hatáskörének megfelelően - a román államfő fogja meghozni.

Frissítve: 2019.03.24 20:28