Trump megvétózta a rendkívüli állapotot elutasító szenátusi döntést

Publikálás dátuma
2019.03.15 22:01

Fotó: AFP/ JIM WATSON
Donald Trump amerikai elnök pénteken megvétózta a rendkívüli állapotot elutasító szenátusi döntést.
Az amerikai elnök megakadályozta, hogy a törvényhozás elgáncsolja a mexikói határ mentén megépítendő védőfal költségeinek rendkívüli körülményekre hivatkozó előteremtését. Donald Trump február 15-én rendkívüli állapotot hirdetett ki a határvidéken. Ezzel kívánt jogi alapot teremteni ahhoz, hogy a kongresszus megkerülésével biztosítsa az építkezéshez szükséges pénzügyi forrásokat. Tervét először a kongresszus demokrata párti többségű képviselőháza, majd a szenátus is leszavazta. A szenátusban republikánus többség van, de a kormánypárt 12 szenátora csatlakozott a demokratákhoz, akik szerint a határhelyzet nem rendkívüli, és Amerikának nem lenne szabad elzárkóznia a bevándorlók elől. Trump azonban - elnöksége során első alkalommal – élt vétójogával, és ezt a kongresszus csak kétharmados többséggel tudná felülbírálni. Az amerikai politika elemzői gyakorlatilag biztosak abban, hogy ekkora törvényhozási tábor nem alakul ki az elnökkel szemben, így a rendkívüli állapot, mint a több milliárd dolláros kiadás hivatkozási alapja, megáll. Az elnöki vétó bejelentésekor jelen voltak olyan családok is, akiknek egyes tagjait illegális bevándorlók gyilkolták meg. Trump ezzel kívánta érzékeltetni a szerinte tarthatatlan határ menti állapotokat. A helyzet veszélyességét ecsetelő szavaihoz Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter csatlakozott, az ugyancsak jelen lévő William Barr igazságügyi miniszter pedig azt hangsúlyozta, hogy Trump vétója teljesen jogszerű. A fal – vagy egyes tervek szerint magas fémkerítés – építése azonban egyelőre így sem kezdődhet meg. Miután a kongresszusban minden bizonnyal elbukik a vétó felülbírálatát célzó indítvány, az elnök hozzáférhet ugyan a Pentagon építkezésekre elkülönített keretéhez, és abból kihasíthatja az igényelt pénz zömét – a kisebbik részt a kábítószer elleni küzdelem alapjából, illetve a drogdílerektől elkobzott javakból kívánja átcsoportosítani, a határon átnyúló kábítószer-csempészet elleni harcra hivatkozva –, a több száz kilométeres határszakaszt érintő munkálatok tényleges elindítását mégis akadályozzák azok a perek, amelyeket az Egyesült Államok 50 tagállama közül 15 indított a tervezett falépítés ellen, különböző érvekre hivatkozva. Indultak emellett perek az érintetett telektulajdonosok, illetve azokat képviselő szervezetek részéről is. 
Frissítve: 2019.03.17 16:46

Már a nyolcszázat közelíti a délnyugat-afrikai Idai ciklon áldozatainak száma

Publikálás dátuma
2019.03.24 13:47
Vizet hordó nők egy az Idai ciklon által sújtott mozambiki városban
Fotó: AFP or licensors/ YASUYOSHI CHIBA
Mozambik elnöke már a pusztítás után arról beszélt, a vihar és az azt követő árvíz ezernél is több holtestet hagyhatott maga után. A legfrissebb hírek négy országban összesen 762 halottról szólnak.
Tovább nőtt az Idai ciklon halálos áldozatainak száma: Celso Correia mozambiki környezetvédelmi miniszter vasárnap elmondta, hogy az ítéletidő eddig 446 emberéletet követelt az afrikai országban - írja az atv.hu. A szomszédos Zimbabwe-ből eddig 259, Malawiból 56, Madagaszkár szigetéről pedig további 1 áldozatot jelentettek, azaz
a térség legsúlyosabb katasztrófája immár 762 ember haláláért felelős.
Ahogy arról korábban mi is írtunk, Filipe Nyusi mozambiki elnök a vihar után repülővel járta be az érintett területeket, és úgy fogalmazott, az áldozatok száma az ezret is meghaladhatja - sajnos egyre inkább úgy fest, becslése nem volt túlzó, hiszen a kutatás még mindig sok helyütt tart. Az Idai ciklon, amely az egyik legpusztítóbb vihar lehetett, amely valaha lecsapott a déli féltekére, március 14-én érte el Mozambik középső részét, majd Zimbabwe és Malawi felé haladt tovább, ott is nagy pusztítást végezve. A vihar okozta esőzések hatalmas áradásokat és földcsuszamlásokat okoztak.
Csak Mozambikban a hírek szerint összesen több mint félmillió embert érint a katasztrófa.
A Nemzetközi Vöröskereszt ráadásul pénteken arra figyelmeztetett, hogy esetleg kolerajárvány ütheti fel a fejét a környéken, néhány ilyen jellegű megbetegedést már jelentettek is a mozambiki Beira városából.

Az afrikai földrész délnyugati régiójában ezt megelőzően a 2000-es Leon-Eline ciklon okozta a legsúlyosabb katasztrófát: az áldozatok száma ott a legsötétebb becslés szerint 722 volt.

Már 479 embert mentettek ki a norvég hajóról - pár órán belül sikerülhet partra vontatni (videó)

Publikálás dátuma
2019.03.24 12:36
A helikopterrel kimentett embereket azonnal átadták az orvosi csapatnak
Fotó: SVEIN OVE EKORNESVAAG
A mentőalakulatok felfüggesztették a helikopteres mentést a Norvégia partjainál bajba jutott tengerjáróról, ugyanis most úgy tűnik, magyar idő szerint 14 óra tájban partot érhetnek vele a vontatóhajók.
A legutóbbi hírek 338 utasról szóltak, a mentőcsapatok legfrissebb tájékoztatása szerint pedig mostanra már 479 embert mentettek ki helikopterrel arról a hajóról, amely még szombaton adott le vészjelzést, miután meghibásodtak a hajtóművei, így 915 utassal és 458 fős személyzettel a fedélzetén hánykolódni kezdett a viharos tengeren egy veszélyes partszakasz közelében.

A brit Express értesülései szerint a Viking Sky nevű tengerjárót jelenleg hét csomós sebességgel vontatják Molde városának kikötőjébe, az akciót irányítók szerint várhatóan magyar idő szerint délután 2-kor érhet biztonságosan partot. A vontatás alatt a helikopteres mentést felfüggesztették, sérült ember nem maradt a hajón, őket, beleértve a három súlyos állapotban lévő személyt, már kórházba szállították.