„Ennek a kormánynak nincs köze a kereszténységhez” – Iványi Gáborról közölt portrécikket a New York Times

Publikálás dátuma
2019.03.16. 15:47

Fotó: Draskovics Ádám
Az amerikai lapban kiemelik, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze azt mondta: most Orbán már egy szélsőjobboldali, fasiszta pártot vezet.
Iványi Gábor lelkészről, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjéről közölt portrécikket szombati nyomtatott lapjában és az online felületén a New York Times – vette észre a 444.hu. A vezető amerikai lapban felidézik: ez a lelkész adta össze Orbán Viktort és feleségét, és ő keresztelte meg a két idősebb gyereküket, most viszont azt mondja: „Ennek a kormánynak nincs köze a kereszténységhez.” Az „Orbán Viktort a szövetségesének tartotta. Most a fasizmus szimbólumának hívja” című cikk részletesen elmeséli Iványi Gábor életútját, a kommunista rendszer elleni, bebörtönzésekkel tarkított küzdelmeitől a hajléktalanok segítéséig, az Evangéliumi Testvérközösség alapításától egészen odáig, hogy korábbi szövetségese, Orbán Viktor elvette tőle az egyházi státuszt. Iványi elmondása szerint 2010 után Orbánék még meghívták egy megemlékezésre, amit ő nyílt levélben utasított vissza, ezután jött a bosszú. Amikor először találkoztak Orbánnal, ugyanazt akarták – mondta Iványi a New York Timesnak, hozzátéve, hogy most Orbán már egy szélsőjobboldali, fasiszta pártot vezet. A cikkben megszólal Beer Miklós püspök és Fröhlich Róbert főrabbi is. Utóbbi felidézi a zsidó legendát, hogy minden generációban van 36 igaz ember, aki viszi a hátán a világ terheit. „Szerintem Gábor az egyikük” – fogalmazott a rabbi. 
Szerző

Elnézte saját nevét a Magyar Nemzet

Publikálás dátuma
2019.03.16. 13:56

Fotó: Népszava
A lap Magyar Időkként hivatkozott magára a főoldalon is megjelent interjúban.
A Media1 egyik olvasója hívta fel a portál figyelmét arra, hogy március 14-én az alábbi szöveg jelent meg a Magyar Nemzetben egy cikk bevezetőjében:
„A történelem bizonyítja, hogy a magyarság mindig csak békésen, törvényesen, a történelmi alkotmány keretein belül akarta a változásokat — jelentette ki a Magyar Időknek Kásler Miklós”.

Ez egy saját interjú volt a miniszterrel. A Media1 olvasója azt írta – és erről képernyőképet is küldött bizonyítékként – hogy a szöveg kiemelt anyagként volt elérhető a magyarnemzet.hu főoldalán is. A tévedést azóta korrigálták. A Magyar Idők csaknem másfél hónappal ezelőtt, február 6-án, a G-nap évfordulójára időzítve szűnt meg. Az utódlapja épp az az újból kormánypárti Magyar Nemzet lett, amelyik a bakit elkövette, a lapot is nagyjából ugyanaz a csapat készíti.
Szerző

Közigazgatási bíróságok – Trócsányi szerint a Velencei Bizottság módosította a közleményét

Publikálás dátuma
2019.03.16. 12:03

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A tanácsadó szerv korábban közölte, hogy az érintett törvények nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat.
A Velencei Bizottság megváltoztatta korábbi közleményét, az új állásfoglalás szerint amennyiben az Országgyűlés elfogadja az érintett jogszabályok módosító javaslatait, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete tárgytalannak tekinti a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvényekhez fűzött bírálatait – közölte Trócsányi László igazságügyi miniszter szombaton az MTI-vel. A miniszter szerint a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvényekhez Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Völner Pál igazságügyi államtitkár és Hende Csaba fideszes országgyűlési képviselő által jegyzett módosító indítványt terjesztenek be, amelynek értelmében az igazságügyi miniszter döntési jogosítványait pontosítják, a bírósági önigazgatási szerv, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács pedig további két bírói pozícióval egészül ki. Trócsányi László hangsúlyozta, hogy így összességében jogegyensúly alakulhat ki a bírósági külső igazgatásra vonatkozóan az igazságügyi tárcavezető, illetve a bírósági önigazgatási szerv között. Mint mondta, a Velencei Bizottság üdvözölte ezeket a javaslatokat, és a miniszter kérésére módosította a csak kritikákat tartalmazó korábbi sajtókommünikéjét, jelezve, hogy amennyiben az Országgyűlésnek benyújtandó törvénymódosítót elfogadják, bírálatai tárgytalanokká válnak. A miniszter fontosnak tartotta kiemelni, hogy ebben az esetben Magyarország megfelel a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritériumoknak. Trócsányi László szerint a tárgyalások légköre rendkívül konstruktív volt, a Velencei Bizottság pedig üdvözölte azt is, hogy a magyar kormány komolyan vette előzetes véleményét és módosító javaslatokkal pontosítja azokat a kérdéseket, amelyeket korábban a testület felvetett. A miniszter ezek alapján úgy vélekedett, hogy azok a kritikák és félelmek, amelyek a közigazgatási bíróság függetlenségével kapcsolatosan felmerülnek, tárgytalanná válnak. 
Mint megírtuk, pénteken elfogadott állásfoglalásában a Velencei Bizottság egyebek mellett kimondta: a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat. A közigazgatási felsőbíróság elnöke széles jogkörökkel rendelkezik nemcsak ezen testület, hanem más közigazgatási bíróságok és azok alkalmazottai felett is. Ezen jogkörök többsége önmagában nem lenne káros hatással az igazságszolgáltatás függetlenségére, de együttesen, és az igazságügyi miniszter széles jogköreit, illetve azt számításba véve, hogy az elnököt a parlament választja meg, már „kérdéseket vetnek fel” a szakértők szerint. Aláhúzták, hogy az igazságügyi miniszternek a bírák kinevezésére, előléptetésére és egyebekre vonatkozó széles jogkörei „kérdéseket vetnek fel a valódi jogorvoslati eljárások hiányával kapcsolatban”.
Szerző