A TEK kiadta, mikor járt Magyarországon az új-zélandi merénylő

Publikálás dátuma
2019.03.18. 15:32

Fotó: TRT WORLD / AFP
Brenton Tarrant tavaly november 26-án lépett be az ország területére.
Brenton Harrison Tarrant 2018. november 26-án Lökösháza vasúti határátkelőhelyen ausztrál állampolgárként egyedül lépett be Magyarországra a Kőrös Intercity menetrendszerinti járattal - közölte a Terrorelhárítási Központ (TEK).       A férfi terror adatbázisokban nem szerepelt, vele kapcsolatban partnerszolgálati jelzés nem érkezett. Tarrant a hatályos szabályozás szerint érvényes útlevéllel, turistaként 90 napig tartózkodhatott vízummentesen hazánkban. A TEK az érintett országok partnerszolgálataival együttműködve mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló információk alapján mielőbb rekonstruálni lehessen Brenton Tarrant magyarországi tartózkodásának körülményeit - zárul a közlemény.
A pénteki christchurchi terrortámadásban ötven ember halt meg és további ötven megsebesült.
Szerző
Témák
Új-Zéland
Frissítve: 2019.03.18. 16:11

Salvini meghívására jön Európába turnézni Kína örökös elnöke

Publikálás dátuma
2019.03.18. 15:07

Fotó: WANG ZHAO / AFP
Olaszország csatlakozott a kínai Egy övezet, egy út világméretű tervéhez. Hszi Csin-ping ellátogat Monacóba, és találkozik Macronnal is, ha már erre jár.
Hszi Csin-ping kínai elnök március 21. és 26. között Olaszországba, Monacóba és Franciaországba látogat idei első hivatalos külföldi útján. Sergio Mattarella olasz elnök meghívásának eleget téve az államfő először Olaszországba utazik, ahol tíz év után jár először kínai elnök. Idén 15 éve írt alá a két ország stratégiai partnerségről szóló megállapodást, de a látogatás időzítésének hátterében nagyobb jelentősége lehet annak, hogy
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök a múlt héten bejelentette: az Egyesült Államok és az Európai Unió fenntartásai ellenére a római kormány csatlakozik Kína "Egy övezet, egy út" nevű, világméretű gazdasági-infrastrukturális tervéhez.

Olasz sajtóértesülések szerint az olasz-kínai megállapodás szövege már elkészült, és a kínai elnök március 21. és 23. közötti olaszországi látogatása alkalmával írják alá. Pekingben ezt egyelőre nem erősítették meg.
Hszi Olaszországból Monacóba utazik, ahol II. Albert monacói herceg fogadja majd. Ez lesz a kínai vezető első látogatása a miniállamban. A Hszinhua kínai állami hírügynökség a látogatással összefüggésben hangsúlyozta: a monacói herceg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magas rangú tagjaként aktívan támogatta a Kínában megrendezett olimpiai eseményeket, melyeken II. Albert személyesen részt vett. A mostani látogatás időzítésében tehát közrejátszhatott, hogy Pekingben jelenleg is zajlanak az előkészületek a 2022-es téli olimpiai játékok megszervezésére.
A hivatalos látogatás utolsó állomásaként a kínai elnök Franciaországba utazik, ahol Emmanuel Macron államfővel találkozik. A kínai külügyminisztérium közlése szerint a két elnök országaik kétoldalú, valamint az európai uniós kapcsolatokat érintő kérdésekről egyeztet majd. A kínai vezetés hagyományosan nagy jelentőséget tulajdonít a kínai-francia kapcsolatoknak, Franciaország volt ugyanis a legelső nyugati nagyhatalom, amely diplomáciai kapcsolatot létesített a Kínai Népköztársasággal, az idei évre esik ráadásul e kapcsolatfelvétel 55. évfordulója.

Egy övezet, egy út?

Ez az az óriási gazdasági program, ami miatt az EU tavaly áprilisban egy jelentést is kiadott volna, melyben figyelmezteti Kínát: az Egy út, egy övezet szerződéseivel ne gyengítse a liberális világrendet, ne törekedjen a többi ország megosztására, és a kínai hegemónia előkészítésére. Továbbá az EU előírta volna az európai kormányoknak, hogy a Kínával kötött szerződésekből szedessenek ki egy sor gyanús terminust. Ám Magyarország - egyedüliként az uniós országok közül - erélyesen kiállt a kínai befolyás és hegemónia-építés mellett, így a közös, uniós szintű fellépés az Orbán-kormány érdekei miatt elbukott.

Véres merénylet Utrechtben - Elfogták a lövöldözéssel gyanúsított török férfit

Publikálás dátuma
2019.03.18. 14:21

Fotó: RICARDO SMIT / AFP
A holland rendőrség hétfő este bejelentette, hogy elfogták a 37 éves Gökmen Tanist, akit azzal gyanúsítanak, hogy agyonlőtt három embert egy utrechti villamoson.
Három személy meghalt, öten megsérültek, amikor egy fegyveres lövöldözni kezdett hétfő délelőtt, 10 óra 45 perckor, a hollandiai Utrecht egyik villamosán, a külvárosban található Október 21. nevű állomásnál. Három sérült állapota kritikus. A villamos ablaküvegei szilánkosra törtek. Az illető ezután egy vörös színű Renault Clio gépkocsival menekült el a helyszínről. A járművet kora délután találták meg, a közelben lévő házat megrohamozta a rendőrség. A merénylet után leállították a városban a villamosközlekedést az iskolákat, pályaudvarokat, metróállomásokat, a mecseteket pedig evakuálták és lezárták. Utrecht mintha kísértetvárossá vált volna, szinte senki sem merészkedett ki az utcára. Szigorították a biztonsági intézkedéseket az ország repülőterein is. A rendőrség azt közölte, „nem zárható ki”, hogy terrorakció történt. A terrorakcióval a 37 éves, Törökországban született Gökmen Tanist gyanúsítják. Két héttel korábban egy 2017 júliusában történt nemi erőszak miatt állították bíróság elé. Az utrechti, később pedig a rotterdami rendőrség (mintegy 40 kilométer választja el a kélt várost), figyelmeztetést adott ki a Twitteren. Később rendőrségi helikopterek jelentek meg a helyszín felett. A terrorellenes egységek is megjelentek – közölte az RTV Utrecht regionális televízió.
Gökmen Tanis
Fotó: HO / AFP
Az egyik szemtanú, Jimmy De Koster a De Telegraaf című lapnak elmondta: a téren épp a gyalogos jelzőlámpánál állt, amikor egy a földön fekvő nőre lett figyelmes. „Szerintem 20 és 35 év közötti lehetett. Azt kiabálta, »Nem csináltam semmit«”. Ezután hárman-négyen siettek felé, hogy biztonságba helyezzék, de a fegyveres ismét tüzet nyitott rá. A rendőrségnek nem tudta megmondani, hogy a lövöldöző egyedül hajtotta-e végre tettét, vagy koordinált terrortámadásról volt szó. Egy másik férfi arról számolt be, hogy egy vérző nőt vitt el a helyszínről, amikor a rendőrök megérkeztek, már nem volt eszméleténél. Egy a közelben lakó férfi, a 39 éves Vincent az RTL Newsnak elmondta, amikor a lövéseket hallotta, nem lepődött meg, „egyre gyakrabban történik ilyesmi”, csak amikor bekapcsolta a televíziót, értesült arról, milyen súlyos esetről van szó. Mark Rutte holland kormányfő megszakította a kormány ülését, mint mondta, megerősítették a hágai intézmények védelmét is. Később kijelentette, Hollandia nem tűr meg semmiféle intoleranciát. „Ártatlan emberekre támadtak” - hangoztatta. Vilmos Sándor holland király és Maxima királynő mély megrendülésüknek adtak hangot., Mint írták, egységet kell tanúsítani, a szabadságnak és toleranciának kell felülkerekednie.
Elítélte a merényletet Jan van Zanen, Utrecht polgármestere. Mint fogalmazott, együttérez az áldozatokkal. Kifejtette, folyamatos kapcsolatban áll a rendőrséggel és az ügyészséggel. Pieter-Jaap Aalbersberg, az utrechti rendőrség terrorellenes egységeinek koordinátora azt közölte, mindent elkövetnek a tettes kézre kerítéséért. Mint mondta, nem kizárt, hogy nem magányos merénylőről volt szó, s tettestársai is voltak. Mint mondta, a város több részén is lövések dördültek el. Ez a kijelentése komoly feltűnést keltett, hivatala később közleményben módosított: miszerint csak a villamoson történt lövöldözés. Aalsberg nem túl sokatmondóan azt is közölte, „amit biztosan tudunk: egyvalaki szökésben van”. Megerősítették az ellenőrzést a holland-német határon rögtön azután, hogy a német rendőrség értesült az utrechti történésekről. Különösen a 3-as számú autópályán váltak gyakoriakká az ellenőrzések.

Az egyik legbékésebb város

Abból a szempontból hasonló a múlt heti christchurchi terrorakció az utrechtihez, hogy két rendkívül békés városról van szó, ahol senki sem számított hasonló lövöldözésre. A festői szépségű Utrecht igazi ékszerdoboz, csatornák szelik át, állandó lakosainak száma 350 ezer. Hollandia negyedik legnagyobb városa Amszterdam, Rotterdam és Hága után. Ugyanakkor jóval kevesebb itt a turista, mint Amszterdamban. A város a 8. század óta vallási központ szerepét töltötte be. Ma az utrechti érsek, a legfontosabb holland római katolikus vezető székhelye. Utrecht egyben az ókatolikus egyház központja és holland protestáns egyház hivatalainak székhelye is. Hollandia legnagyobb egyeteme, az Utrechti Egyetem mellett a város több más felsőoktatási intézménynek is otthont ad. Mintegy 70 ezer diák tanul Utrechtben. Az országon belüli központi helyzetének köszönhetően fontos vasúti és közúti csomópont. Kulturális rendezvények számát tekintve a második helyet foglalja el Hollandiában, Amszterdam után – írja a Wikipédia.

Frissítve: 2019.03.18. 19:05