Brexit: akár további kétéves halasztást kérnének a britek az EU-tól

Publikálás dátuma
2019.03.19. 16:38
Theresa May
Fotó: JOHN THYS / AFP
Sajtóértesülések szerint Theresa May miniszterelnök alapesetben a határidő június 30-ig való kitolását kéri majd, de jóval hosszabb ideig tartó halasztást is kezdeményezhet, ha rövid időn belül nem sikerül elfogadtatni a brit parlamentben a Brexit feltételeiről szóló megállapodást.
Theresa May brit miniszterelnök nem hivatalos értesülések szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) "legalább" június végéig tartó elhalasztását fogja kérni az Európai Uniótól, de nyitva akarja hagyni az ennél jóval hosszabb, akár kétévi halasztás lehetőségét is - közölte az MTI. A Downing Street szóvivője keddi tájékoztatásában csak annyit közölt, hogy
May még a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezlet előtt megírja a halasztás kezdeményezéséről szóló levelét Donald Tusknak,

az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének. A miniszterelnöki hivatal illetékese a levél várható tartalmáról egyelőre nem árult el részleteket. A BBC brit közszolgálati médiatársaság kormányforrásokból származó értesülései szerint azonban a keddi kabinetülésen komoly vita alakult ki a jövő pénteki kilépési határidő halasztásának hosszáról. A BBC-nek nyilatkozó kormányilletékesek szerint May alapesetben június 30-ig terjedő halasztást fog kérni, de a határidő két évig tartó halasztását is kezdeményezheti, ha rövid időn belül nem sikerül elfogadtatni a brit parlamentben a Brexit feltételeiről szóló megállapodást.
Frissítve: 2019.03.19. 16:43

Lemondott a kazah diktátor, akinél anno Orbán Viktor is "otthon érezte magát"

Publikálás dátuma
2019.03.19. 16:22
Orbán Viktor és Nurszultán Nazarbajev 2015 tavaszán, Asztanában.
Fotó: AFP /ILYAS OMAROV
A közép-ázsiai országot 1984 óta vezető Nurszultan Nazarbajev bejelentette, távozik az elnöki székből. Könnyen lehet azonban, hogy a számára létrehozandó új szerepkörben az eddiginél is több hatalma lesz.
Nurszultan Nazarbajev egy televíziós beszédében némiképp váratlanul bejelentette, hogy visszavonul az elnöki székből - számol be róla a 444.hu. A 78 esztendős vezető az 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásával függetlenné váló Kazahsztán történetének eddigi egyetlen elnöke, de regnálása még ennél is régebbre nyúlik vissza, hiszen már 1984-ben megválasztották az akkori Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnökévé.
Az évtizedek során összesen öt - erősen kétes tisztaságú - választáson védte meg a székét.

Nazarbajevet a világ egyik utolsó teljhatalmú, sztálini értelemben vett diktátorának tartották. Politikai pályája 22 éves korától, amikor is főállású pártmunkás lett a kommunista állampártban, töretlenül ívelt felfelé: 1979-ben lett a párt titkára, majd, mint írtuk, 1984-től kezdve ilyen-olyan tisztségeket betöltve vezette a 18 milliós közép-ázsiai országot. És bár ez az állam élén eltöltött 35 év tetemes, azért messze van a rekorderektől:
a pillanatnyilag hatalomban lévők közül Paul Biya a listavezető, aki több mint 43 éve vezeti Kamerunt, míg a mindenkori csúcstartó Fidel Castro, aki 52 évnél is tovább irányította Kubát.

A világ 9. legnagyobb területű országának elnöki pozícióját a hírek szerint ideiglenesen Tokajev parlamenti házelnök veszi át. A következő elnökválasztás 2020-ban lenne, de szakértők szerint nem kizárt ennek előrehozása.
Érdemes megjegyezni, hogy Nazarbajev nem teljesen vonult vissza, hanem csak az elnöki posztról mondott le: mostantól ő lesz az ország biztonsági tanácsának vezetője.

Ezzel kapcsolatban pedig a BBC orosz kiadásának nyilatkozó szakértő, Arkagyij Dubnov hozzátette: "Nazarbajev a biztonsági tanács elnökének ezért létrehozott pozíciójába távozik. Nagyobb hatalma lesz, mint az elnöknek. Olyan lesz, mint a kínai Hszi Csin-ping, a legfelsőbb bíró."

Kazahsztánnal az utóbbi időben Magyarország is egyre szorosabb viszonyt ápolt, Orbán Viktor 2015-ös látogatásáról például emlékezetes módon úgy tudósított a kazah állami hírügynökség, hogy a magyar kormányfő "ellentétben az Európai Unióval, Kazahsztánban otthon érzi magát."
Szerző
Frissítve: 2019.03.19. 16:40

Sargentini szerint az Európai Néppárt nem fogja kizárni a Fideszt

Publikálás dátuma
2019.03.19. 15:06
Judith Sargentini
Fotó: Fred Marvaux / Európai Parlament
A holland zöldpárti képviselőnő szerint most már "be kell húzni a vészféket", és nem hagyni, hogy a magyar kormány következmények nélkül sértse meg folyamatosan az Európai Unió alapértékeit.
Nem elegendő, hogy az Európai Néppárt (EPP) foglalkozik a Fidesz tagságának kérdésével, meg kell kezdenie végre az etikai nagytakarítást, és kérdőre kell vonnia Orbán Viktort, hogy milyen viszonyt kíván ápolni a pártcsaláddal és hogyan viszonyul az EPP által képviselt politikához - jelentette ki Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő Brüsszelben újságíróknak.
A politikus arra számít, hogy az Európai Néppárt nem zárja ki soraiból a Fideszt szerdai politikai közgyűlésén.

Mint mondta, nem elég, amit Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője a Fidesz jobb útra térítése érdekében csinál. Webernek egyértelmű döntést kell hoznia, hogy merre kormányozza az EPP-t, hagyja-e annak jobbra tolódását.

A képviselő elmondta: noha az Európai Unió Tanácsa nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának, nem teljesíti ígéreteit, ha nem tudja "behúzni a vészféket", hagyva így, hogy egy tagállam kormánya következmények nélkül sértse meg rendszerszinten az Európai Unió alapértékeit.
Orbánnak, noha tett gesztusokat, vissza kell térnie a demokrácia útjára. Ezért a nyilvánosság felhasználásával nyomást kell gyakorolni az uniós tanácsra és a tagállamokra

- tette hozzá.

A politikus emlékeztetett arra, hogy fél évvel az általa jegyzett jelentés elfogadása után nem történt semmilyen lényegi intézkedés az ügyben. A Magyarország ellen folyó hetes cikkes eljárás a tervek szerint csütörtök délután lesz terítéken az Európai Parlamentben.
Frissítve: 2019.03.19. 15:20