A bajok forrása a 2014-es devizahiteles törvények és jogegységi döntések, amelyek - sokak szerint - jogtalanul az adósokkal fizettetik meg az árfolyamkockázat viseléséből adódó veszteséget, ugyanis a szerződéseket tisztességtelen feltételekre hivatkozva sem lehetett semmissé tenni - vélik a hitelkárosultak. Márpedig az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-118/17 számú, Dunai Zsuzsanna kontra ERSTE Bank Hungary Zrt. ügyben hozott ítéletének mottója szerint a szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető. Így az uniós joggal nem összeegyeztethetők azok a magyar jogszabályok, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését - mondta ki az EUB, konkrétan nevesítve az elhíresült devizahiteles törvényeket.
Az ítélet egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban született, melyet 2016-ban a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) kezdeményezett, és ennek nyomán Szepesházi Péter - akkor még - bíró indította el az eljárást egy konkrét ügyben. Ezek után ismét a magyar bíróságok térfelén pattog a labda.
Lázár Dénes ügyvéd, aki az egyesület egyik alapítójaként több ügyben képviselte a devizahitelesek érdekeit az EUB-nál Strasbourgban, az ítélet kapcsán emlékeztetett arra, hogy a Kúria és az Országgyűlés úgy próbálta megvédeni a bankokat a semmisség jogkövetkezményétől, hogy visszamenőleges hatállyal módosították a deviza-hitelszerződések tartalmát. Tehát a szerződésekből törölték az árfolyamrésre (költségre) vonatkozó rendelkezéseket. A bankok ennek alapján visszafizették az adósoknak az árfolyamrésből adódó költséget, de mentesültek attól a kötelezettségüktől, hogy kártérítést fizessenek az adósoknak az árfolyamkockázat áthárításával okozott veszteségek miatt. A bankoknak ezért kártalanítaniuk kell a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségért - vonta le a következtetést a PITEE az Európai Unió Bíróság döntéséből.
Az EUB elfogadhatónak tartja, hogy a magyar bíróságok kijavítják a devizahitel-szerződéseket és ezáltal érvényben tartják azokat. Viszont nem tartja elfogadhatónk azt, hogy a kijavítás (és érvényben tartás) azt eredményezi, hogy a devizahitelesek viselik az árfolyamkockázat következményeit. Ezért kötelezik a magyar bíróságokat arra, hogy devizahitel-szerződéseknek azokat a rendelkezéseit ne tartsák érvényben, amelyek a fogyasztók nyakába varrják a tőketartozás többszöröződését okozó árfolyamkockázat terhét. Az EUB egy korábbi ítéletében lehetővé tette, hogy a hazai bíróságok vizsgálják a kockázatfeltáró nyilatkozatokat is. Ha a devizahitelhez kapcsolódó tájékoztatás nem volt megfelelő, akkor a teljes szerződés semmissé válik, vagyis a bankoknak kárpótolniuk kell az adósokat az árfolyamkockázat okozta veszteségekért - vélik a devizahitelesek érdekeit védők.
A Kúria közleményben tudatta, hogy az EUB döntéseit devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatára felállított Konzultációs Testület vizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. A testület álláspontját az áprilisi és május eleji üléseit követően alakítja ki a kérdésben.
