Trump: az USA elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett

Publikálás dátuma
2019.03.21. 19:22
Izraeli katonák a Golán-fennsíknál
Fotó: JALAA MAREY / AFP
Az Izrael által 1967-ban elfoglalt, majd 14 évvel később annektált terület hovatartozása az Izrael és szomszédjai közötti béketárgyalások egyik sarkalatos kérdése. Trump és Netanjahu egy hét múlva találkozik.
Az Egyesült Államok elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett - jelentette be Donald Trump amerikai elnök csütörtökön. Az elnök Twitteren közölte a várható elismerést. Mint írta: "52 év után elérkezett az idő, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben elismerje Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett, amely létfontosságú stratégiai és biztonsági fontossággal bír Izrael Állam, és a térség stabilitása számára".

Elemzők szerint az amerikai bejelentés nagy segítséget ad Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek az április 9-én tartandó választások előtti kampányban. Netanjahu, aki többször is szorgalmazta a Golán Izrael részeként történő elismerését, percekkel a Twitter-bejegyzés után szintén a közösségi médiában meg is köszönte Donald Trumpnak a döntést.

A bejelentés egy héttel azt megelőzően történt, hogy a Trump a Fehér Házban fogadja Netanjahut. Várhatóan akkor történik meg a Golán elismerésének formális rögzítése is.

A Golán-fennsík nyugati részét Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától, és 1981-ben egyoldalúan kiterjesztette rá törvénykezését is, ezzel lényegében annektálta a területet. Ezt a lépést a nemzetközi közösség mindeddig nem ismerte el, és a Golán hovatartozása korábban az Izrael és szomszédjai közötti béketárgyalások egyik sarkalatos kérdése volt.

A The Wall Street Journal értesülései szerint a Fehér Ház tisztségviselői egyelőre nem kívánnak nyilatkozni arról, vajon a Golán elismerése része-e a régóta várt, de még nagy vonalakban sem ismert amerikai közel-keleti béketervnek. Az amerikai külügyminisztérium által a múlt héten nyilvánosságra hozott, szokásos éves emberi jogi jelentésben a tárca a Golánt Ciszjordániát és Gázát már nem "megszállt területként", hanem "Izrael által ellenőrzött területként" említette.

Brexit – Május 22-ig adhat haladékot az EU

Publikálás dátuma
2019.03.21. 19:15

Fotó: JOHN THYS / AFP
Ez derült ki egy kiszivárgott tervezetből. Késő este viszont már ettől eltérő értesülések is napvilágot láttak.
Május 22-ig adna haladékot az Európai Unió a Brexit határidejére egy Brüsszelben kiszivárgott tervezet szerint. Késő este ugyanakkor már május 7-ről történt említés, de diplomáciai források szerint akár az év évégig is szólhat a határidő meghosszabbítása – írja az MTI. Az említett délutáni határozattervezet szerint az EU május 22-ig adna haladékot a Brexit határidejére azzal a feltétellel, hogy a brit parlament a jövő hét első felében elfogadja az EU és Nagy-Britannia között a tervezett kiválásról korábban létrejött megállapodást. Amennyiben Theresa May brit miniszterelnöknek a jövő hét első felében ez mégsem sikerül, jövő csütörtökön rendkívüli uniós csúcsra kerülne sor. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság nem szándékozik európai parlamenti választásokon részt venni, a brit uniós kiválást e határidőn túl nem lehet meghosszabbítani – áll a szövegben. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke reményét fejezte ki, hogy a Brexit határideje meghosszabbításának időtartama a lehető legrövidebb lesz, és nem lépi túl április 11-ét. Tajani szerint ellenkező esetben az Egyesült Királyságnak részt kell vennie a május végi európai választásokon. Tajani az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójának megkezdését követően kijelentette „türelemmel voltunk, London kérésére további biztosítékokat adtunk és jogi értelmezéseket készítettünk, de úgy tűnik, mindez nem elég”. Az Európai Parlament továbbra is úgy véli, hogy a kialkudott és elfogadott megállapodás az egyetlen megoldás, amely garantálja a rendezett Brexitet, és a lehető legjobban csökkenti az emberek és a vállalkozások esetleges kárát. A határidő meghosszabbításának célja nem lehet csupán időhúzás, ugyanis megállapodás újratárgyalására nem nyújt lehetőséget, amint azt egyesek képzelhetik - tette hozzá Tajani. Theresa May brit miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Nagy-Britannia rendezett módon, az Európai Unióval kötött kilépési megállapodás elfogadásával hagyja el az EU-t; erre lehetőséget biztosítana az uniós szerződések alapján március 29-én esedékes jelenlegi határidő rövid idővel, lehetőség szerin június végéig való meghosszabbítása. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozata szerint újabb európai uniós csúcstalálkozó lehet a jövő héten, amennyiben a brit parlament ismét elutasítja az EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződést.

„Egy harmadik sikertelen brit alsóházi szavazás azt jelenti, hogy újra vissza kell jönnünk, és egy második EU-csúcsot is kell tartanunk”

– fogalmazott.

Információk szerint a 27-ek készek arra, hogy London kérésének helyt adva a brit EU-tagság megszűnésének végső dátumát rövid idővel meghosszabbítsák, ugyanakkor ragaszkornak egy nem túl távoli dátumhoz, amikor azonban Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót akár rendezett, akár rendezetlen formában. Az unióban maradó tagországok álláspontja azonban eltávolodott egymástól a brit kilépés végső dátumával kapcsolatban.
Mint megírtuk, szerdán, ezer nappal a népszavazás után, egy nappal az EU kulcsfontosságú csúcstalálkozója és alig több mint egy héttel a március 29-én késő estére kitűzött kapuzárás előtt Theresa May Donald Tuskhoz, az Európa Tanács elnökéhez intézett hivatalos levélben kérte az 50. cikkely tényleges életbe lépésének elhalasztását. Mint az már előzetesen kiszivárgott, May viszonylag rövid időre, június 30-ig kér hosszabbítást. A határidő jelentősége, – ahogy erre a kormányfő Jeremy Corbynnal, az ellenzék vezérével folytatott pengeváltása során utalt, – ez az utolsó nap, amíg az Egyesült Királyság anélkül őrizheti meg tagsági igazolványát, hogy részt kelljen vennie a május végén sorra kerülő európai parlamenti választáson. A brit miniszterelnök csütörtökön azt mondta: „őszintén reméli”, hogy Nagy-Britannia rendezett módon, az Európai Unióval kötött kilépési megállapodás elfogadásával hagyja el az EU-t; erre lehetőséget biztosítana az uniós szerződések alapján március 29-én esedékes jelenlegi határidő rövid idővel való meghosszabbítása. Rövid nyilatkozatában aláhúzta: a határidő június végéig való meghosszabbításához szükséges az unióban maradó 27 tagország jóváhagyása, de ezáltal elkerülhető lenne a megállapodás nélküli brit kiválás. Fontos elfogadni, hogy Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése a brit emberek döntése. Immáron három éve a szavazásnak, eljött az ideje, hogy a brit parlament ezt szentesítse – tette hozzá.
Szerző
Frissítve: 2019.03.21. 21:54

Magyar képviselet Jeruzsálemben - a palesztinok várhatóan visszacsapnak

Publikálás dátuma
2019.03.21. 18:49

Fotó: Issam Rimawi / Anadolu Agency
Szijjártó Péter azt bizonygatja, a helyzet változatlan, ám a jelek szerint hiába.
Visszahívták Manuel Hasszasszian budapesti palesztin nagykövetet Ramallahba, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még kedden gazdasági képviseletet nyitott Jeruzsálemben. Lapunk úgy értesült, a palesztin diplomata már útra is kelt, egyelőre csak tanácskozásra, de elképzelhető, hogy hosszabb ideig nem tér vissza. Szerdán a magyar képviselet vezetőjét, Rada Csabát is berendelte a palesztin külügyminisztérum, közleményük szerint a magyar döntés „agresszió minden palesztin, arab és muszlim ellen a világon.” Úgy tudjuk, Ramallah keresi a lehetőségét annak, hogy más arab államokkal közösen hogyan tudnának tiltakozni a magyar lépés ellen, a kérdés akár az Arab Liga márciusi ülésén is felmerülhet Tunéziában. Szijjártó Péter útját szerdán Jordániában folytatta, ahol szóba került ugyan Jeruzsálem ügye, de egyébként meleg fogadtatásban részesült. A tárcavezető interjút adott az al-Mamlaka televíziónak is, amiben sietett bizonygatni, hogy a magyar lépés senki ellen nem irányul, álláspontunk az izraeli-palesztin konfliktus rendezésében változatlan. Úgy vélte, hogy bármilyen szankció vagy korlátozás palesztin részről éppen ezért nem lenne igazságos. Szijjártó Péter azt is leszögezte, hogy a magyar nagykövetség Tel-Avivban van, és ott is marad, nem tervezzük átköltöztetését. Azt mondta, semmi közünk a Jeruzsálembe költöztetett amerikai nagykövetséghez, arra viszont nem tért ki, hogy akkor David Cornstein magyarországi amerikai nagykövet mégis miért volt jelen a magyar gazdasági képviselet megnyitóján Jeruzsálemben?
Szerző
Frissítve: 2019.03.21. 21:18