Ha a kabinet nem lép, akkor is tovább erősödik a magánegészségügy - csak szabályozatlanul

Kormányzati eligazító táblákra várnak a magánegészségügy szereplői, akik biztatónak vélik, hogy a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi csomagjában szó esik a magánellátásról, és a magánbiztosításról is.

Az MNB javaslatcsomagja végre a tűrt kategóriából támogatottá „léptette elő” a magánegészségügyet – vélekedett egy háttérbeszélgetésen Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke.

Az ágazat szereplői most arra várnak, hogy mielőbb kiderüljön mi a kormány szándéka - lép vagy sem az MNB által javasolt irányba. Ha a kabinet nem tesz semmit, az is egyfajta válasz a piac számára: azt jelenti, hogy a jelenlegi folyamatok erősödnek tovább - szabályozatlanul.

A betegek az állami egészségügy helyett mind gyakrabban választják a magánszolgáltatókat. Akkor is, ha ez lehetőségeiknél nagyobb kiadásokkal jár. Arról már Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója beszélt, hogy van olyan, aki a lovát adja el, másnak meg olykor egy egész egyházközösség adja össze a magánkórházi kezelés árát. Miközben mindenkinek jobb lenne, ha előtakarékossággal, biztosítással fizethetné a számlát. És a biztosítás költségeit

Becslések szerint a magánbiztosítások piaca mintegy 16 milliárd forint - ennek 90 százaléka mögött vállalati befizetések vannak. Leitner György szerint az egyéni befizetésekkel akár akár 80-120 milliárd forintra is nőhetne a szektor. A magánbiztosítói szolgáltatások zöme még úgynevezett összegbiztosítás, azaz egy-egy kezeléshez meghatározott összeget fizet a biztosító, miközben arra volna szükség, hogy ha valaki megbetegszik, akkor a szolgáltatás árát, azaz a kezelés költségét állják a biztosítók. Jó lenne - a piac felpörgetése érdekében - ha az egészségbiztosítások mögé különböző ösztönző elemek kerülhetnének. Bartók János hozzátette, fontos hogy mindenféle kedvezmények jelenjenek meg a vállalati és egyének oldalán is.

A cafetéria-szabályok kedvezőtlen változása ellenére sem esett vissza drasztikusan a vállalati egészségbiztosítási csomagok vásárlása – derült ki Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing értékesítési igazgatójának szavaiból. Mint mondta: ma egy munkavállalónak a fizetés tisztázása után az a második kérdése, hogy milyen biztosítási csomagot kínál a munkáltató. A vállalatok szívesen költenének munkavállalóik egészségére a jelenleginél is többet is, csakhogy egyelőre bizonytalanok, mert nem tudják, hogy milyen törvényi háttér mellett nyújthatnak egészségügyi csomagokat 2020-tól.