Megállapodtak: véget ért az idegőrlő sztrájk a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.03.21. 21:09

Fotó: Vajda József / Népszava
A dunaújvárosi gumigyár dolgozói év végére legalább 18,5%-os emelést kapnak az előző esztendő végi bérükhöz képest.
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankook dunaújvárosi gumigyárában, az üzemben csütörtök este 8 óra előtt nem sokkal ismét elindult a termelés – tudtuk meg Székely Tamástól, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnökéről. A cég menedzsmentje kilenc napig nem is tárgyalt a szakszervezettel, ám szerda késő este egy "vezércsellel" bejutottak a szakszervezeti vezetők a Hankook dunaújvárosi gyárának felsővezetőihez, így végre tudtak egyeztetni. A találkozón ugyan némileg közeledtek az álláspontok, ám megállapodás akkor nem született. Többek között azért, mert a vállalat olyan bónuszrendszerről alkudott volna meg, amely alapján a sztrájkolók nem részesültek volna a pluszjuttatásokból – mondta lapunknak Székely Tamás. Csütörtök este azután újabb tárgyalási fordulóra került sor, amelyen végül megállapodás született. Részleteket a szakszervezeti vezető péntekre ígért, ám annyit elmondott: a cég által korábban adott 13,6 százalékos átlagos béremeléshez képest – amely egyeseknek 10, másoknak 22 százalékos bérnövekedést jelentett – további 8,5 százalékot tudtak kiharcolni a bérpótlékokkal és bónuszokkal együtt. Közölte azt is: garanciát kaptak arra, hogy ezekből a juttatásokból a sztrájkolókat sem zárják ki.
Számítások szerint tehát, aki a legrosszabbul járt, az is 18,5 százalékos béremelést kap év végére az előző esztendő végéhez képest.

A megállapodásban emellett más "paraméterek" is vannak, ezeket holnap ismertetik.

Az egyezséget megelőzően ebben a cikkben foglaltuk össze a dunaújvárosi gumigyárban zajló sztrájkkal kapcsolatos legfontosabb részleteket.






Szerző

Több milliárd forintnyi tao-pénz ömlött Felcsútra

Publikálás dátuma
2019.03.21. 20:00

Fotó: Népszava
Csak állami tulajdonú cégek majdnem 3 milliárd forint közpénzzel támogatták a felcsúti fociakadémiát.
A Transparency International által kiperelt, 2011 és 2016 közötti időszakra vonatkozó adatokból kiderül, hogy csak állami tulajdonú vagy állami résztulajdonú cégek 2,7 milliárd milliárd forinttal támogatták a felcsúti fociakadémiát társasági adófelajánlásokkal – hangzott el az RTL Klub híradójában. Hozzáteszik, hogy másik 3 milliárd forint érkezett az Orbán-család, illetve Mészáros Lőrinc és üzlettársainak cégeitől 4 év alatt. Az adatokból az Átlátszó készített adatbázist. A 2012-es és 2013-as adatokat nem hozta nyilvánosságra az Emmmi. 
Szerző
Témák
Felcsút TAO
Frissítve: 2019.03.21. 20:57

Felmentés a postaperben

Publikálás dátuma
2019.03.21. 19:57

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A bíró szerint az ügy könnyen átlátható és röviden lezárható lett volna.
székház Bűncselekmény hiányában a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is felmentette a hűtlen kezelés vádja alól Szabó Pált, a Magyar Posta egykori vezérigazgatóját – közölte Papp Gábor, Szabó ügyvédje a Hvg.hu-val.  Az ügy még 2010-ben, az azóta alkotmánybíróvá választott Balsai István akkor még fideszes országgyűlési képviselő feljelentése alapján indult. A képviselő egyrészt a Magyar Posta egykori, Krisztina körúti székházának értékesítése miatt, másrészt a posta új, XIII. kerületi Dunavirág utcai székházának bérletével kapcsolatban tett feljelentést.  A posta székházát 2008 márciusában 5,5 milliárd forintért vásárolta meg egy a Wallis cégcsoporthoz tartozó kft. A vételár a tervezettnél kétmilliárd forinttal alacsonyabb volt. A posta már fél évvel a székház eladása előtt szerződést kötött egy XIII. kerületi irodaház tíz évig tartó használatára, havi százmillió forintos bérleti díjért. A tízéves futamidő alatt a postának csaknem 12 milliárd forintot kell kifizetnie. Az ügyészség szerint a posta vezetői irreális adatokat tartalmazó kimutatásokkal megtévesztették a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelőt, hogy úgy tűnjön, az lenne a leggazdaságosabb megoldás a posta számára, ha saját tulajdonú székházból bérelt irodába költözne. Nehrer Péter, a tábla eljáró tanácsának elnöke az indoklásában kiemelte, hogy a vádlottaknál még gondatlanság sem állapítható meg. Az üggyel kapcsolatban pedig általában felvethető, hogy mennyiben feladata a büntetőjognak stratégiai, gazdasági döntéseket évekkel később a jövedelmezőség szempontjából vizsgálni, idővel ugyanis szinte minden ilyen döntésről kiderül, hogy lehetett volna még jobb, így pedig előbb-utóbb minden gazdasági vezető börtönben végezné – tette hozzá.