A két évvel ezelőtt megrendezett holland parlamenti választás után fellélegzett Európa, mert nem a populista, a közvélemény-kutatásokat vezető Szabadságpárt (PVV) szerezte meg a legtöbb mandátumot, hanem a Mark Rutte kormányfő által irányított jobbközép-liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD). A voksolást követően meg is indult Geert Wilders pártjának erjedése, a politikai erő egyre kevesebb vonzerőt jelentett a választók számára. Ez reményt is jelentett Európának, mondván, talán a populista erők túl vannak a zeniten, így az Európai Unióban végre a lényegre lehet majd koncentrálni. A visszafogott derűlátás azonban nem tartott sokáig, Hollandiában sem.
Bár a Geert Wilders által irányított PVV egyértelműen a VVD mögé szorult a közvélemény-kutatások szerint, a „surranópályán” egyre feljebb jött a Fórum a Demokráciáért (FvD) nevű szintén bevándorlásellenes párt, amely a szerdai önkormányzati választáson figyelemreméltó sikert ért el: ugyanannyi képviselőt delegálhat a holland felsőházba, mint Rutte kormányfő tömörülése. A hollandiai felmérések szerint, ha most rendeznének parlamenti választást, a két euroszkeptikus, bevándorlásellenes párt együttesen 35 százalékot érne el. A VVD a Peil iroda március 16-n közzétett adatai szerint 20, Wilders pártja 15 százalékon áll.
A FvD villámkarriert mondhat magáénak, hiszen az 1983-ban született Thierry Baudet 2016 szeptemberében alapította, ám a 2017 márciusi parlamenti választás után máris – egy párttársával – beülhetett a parlamentbe. A FvD eredetileg mozgalomként jött létre, azzal a céllal, hogy a 2016-os, az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás ellen kampányoljon. Sikerrel is járt, hiszen a hollandok a 2016 áprilisában rendezett népszavazáson nagy többséggel utasították el a megállapodást. A 2018-as önkormányzati voksolás nyomán a párt három képviselőt küldhetett az amszterdami városi tanácsba. Rendkívül gyorsan toborozta tagjait, 2019 januárjában már 30 ezres volt a létszám. Túlnyomórészt olyanokról van szó, akiknek nincs politikai tapasztalatuk.
Baudet nem is titkolja sajátos nézeteit. Támogatta például a „párkapcsolati szakértőnek” nevezett Julien Blancot, aki szerint erőszakkal érdemes „udvarolni” a nőknek. Baudet előszeretettel mutatkozott az amerikai szélsőjobb Magyarországra is meghívott botrányhősével, Milo Yiannopoulosszal, aki néhány napja a baloldalt tette felelőssé az új-zélandi vérengzésért, melynek során egy szélsőjobboldali férfi 50 muzulmánt gyilkolt meg. Baudet kedvencei közé tartozik az a Jared Taylor, a „fehér érdekek” védelmezője is, aki azt hirdeti, hogy a fehérek más bőrszínűek felett állnak. Theo Hiddema, aki 2017-ben Baudettel került be a FvD színeiben a holland parlamentbe, pedig a patinás napilap, a Telegraaf hasábjain annak a véleményének adott hangot, „régóta bizonyított”, hogy az egyes népek intelligenciahányadosai között nagy különbségek vannak.
Kajsa Ollongren belügyminiszter szerint a FvD vezetője még Geert Wilders Szabadságpártjánál is nagyobb veszélyt jelent Hollandia alapértékeire. Baudet ezután beperelte őt. A holland egyébként befogadó társadalom, a lakosság több mint 11 százaléka külföldi gyökerekkel rendelkezik. Ezzel együtt a bevándorlásellenes erők már hamarabb megjelentek, mint más országokban. A 2000-es évek elején alapította meg pártját Pim Fortuyn, aki azt hirdette, megállítja a muzulmán bevándorlást. 2002-ben azonban, kilenc nappal a holland parlamenti választás előtt, meggyilkolták. Az ő örökébe lépett Wilders, most azonban Baudet vált a szélsőjobb csillagává. Rendkívül veszélyes nézeteket hirdet, amelyek egy sötét kor emlékét idézik vissza. „Szóval eljutottunk oda, hogy megint a fajokról kezdjünk beszélni” – jelentette ki Lilian Marijnissen, a szocialisták elnöke.
Érdekes módon a FvD túlkapásaival már Wilders sem tud azonosulni. Mint mondta, neki teljesen mindegy, kinek mekkora az IQ-ja, vagy milyen a bőrszíne. Hozzátette, neki az iszlámmal mint ideológiával és kultúrával van baja. A PVV vezetője számára nyilván rendkívül kellemetlen a Fórum a Demokráciáért szárnyalása, hiszen Wilders pártja már nem a szélsőjobb vezető ereje.
Hollandiában a politikai pártok tehát egyöntetűen elhatárolódnak Baudettól, ám amint azt a szerdai választási eredmény is mutatta, a társadalom egy részének tetszenek ezek a kijelentések. Az ismert szélsőséges ideológus, Joost Niemöller is elismerő szavakkal illette a pártot. Nem is meglepő, hiszen szintén a fajelmélet képviselője, úgy véli, az afrikaiak például genetikailag kevésbé intelligensek az európaiaknál. Szerinte ezt „bárki megfigyelheti”. Aki pedig ezt nem hajlandó beismerni, az „balsorsot hoz erre a világra”.
Akadnak olyan vélekedések is, amelyek szerint Baudet valójában nem is olyan rasszista, mint amilyennek hirdeti magát, politikai megfontolásokból választotta ezt az utat. Joris Luyendijk holland újságíró annak a véleményének adott hangot, hogy a FvD elnöke opportunista, aki előkészíti a terepet a rasszisták számára. Nem ért ezzel egyet a publicista Sander Philipse, aki szerint azok a haladó szellemiségű emberek, akik úgy gondolják, Baudet nem rasszista, azokat csak elvakítja az a tény, hogy él-hal a klasszicizmusért. Baudet szereti a komolyzenét, képviselői irodájába egy zongorát is beszerzett, amin időnként Brahms műveit eleveníti meg.
