Handó Tünde;OBH;

2019-03-22 17:27:13

Handó: Nem kell a bíróságoknak szembehelyezkedniük az állammal

- A bírákban legyen tartás, erő, s ne hallgassanak szirénhangokra! – jelentette ki Kaposváron az idén 27. alkalommal megrendezett Jogi beszélgetések című szakmai fórumon Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.

Az elnök a bíróság társadalmi felelősségéről tartott előadást, s bár egyetlen egyszer sem említette az Országos Bírói Tanácsot (OBT), vagy éppen a Magyar Bírói Egyesületet (Mabie), mondandójában egyértelműen a vele harcban álló, egyebek mellett a bírói kinevezési gyakorlatát támadó szervezetekre, bírákra utalt. Handó szerint a bíróságok egyértelműen alakíthatják az állam életét, ugyanakkor kiemelte: nem működhetnek a végrehajtó és a törvénykező hatalmi ágakkal szemben.

- Hamis elképzelés, hogy a harmadik hatalmi ágnak, azaz a bíróságoknak szembe kell helyezkedniük az állammal – mondta -, pedig sokan megkísérlik, hogy szembefordítsák a politikával. A jog uralma az állam felett, mint például az Egyesült Államokban nem jó út. A bíróságok számára ez persze népszerű, de nem járható út – tette hozzá, s megjegyezte: a bírói karnak intellektuálisan és morálisan is fel kell nőnie a rájuk testált feladatokhoz.

Darák Péter, a Kúria elnöke akár válaszolhatott is volna az OBH vezetőjének állításaira, ám előadásában az igazságosság fogalmát elemezte inkább, s kijelentette: az igazságosság lehet egy regnáló rendszer védelmezőjének, de egy forradalmárnak is a legitimációja.

Stumpf István alkotmánybíró az alkotmányos és jogállami kihívások kapcsán az Alkotmánybíróság (AB) szerepéről beszélt. Végigvette a rendszerváltás óta eltelt időszak alkotmányozási folyamatát, illetve annak kísérleteit, s megjegyezte, a fülkeforradalom, vagyis 2010 után egyértelművé vált, hogy a regnáló hatalom számára az alkotmányozás politikai kérdés. Így született meg az új alaptörvény, amelybe bele is írták készítői, hogy a törvénykezési kérdésekben a végső szót a parlament mondja ki, az AB pedig elveszítette jó néhány korábbi jogosultságát.

- Bele is írtak olyan törvényeket az alaptörvénybe, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban már elutasított – tette hozzá Stumpf István, kitért a hazai és az uniós jogi szabályozás anomáliáira is, melyekkel kapcsolatban megjegyezte: a közelgő EP-választás arról is szól, a tagállamok meg tudják-e védeni nemzeti identitásukat az EU föderalista elképzeléseivel szemben.